Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)
1958-09-05 / 17. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1958 szeptember 5. ÓHAZAI ANEKDOTÁK FORDULÓPONT Széchenyi 1826-ban Párisban egy francia államférfiuhoz volt ebédre hivatalos. Ebéd után véletlenül végig kellett hallgatnia, mit beszél róla a másik szobában két diplomata. — Ugyan ki az a szép huszártiszt? — kérdezte az egyik. — Igen kiváló eszü magyar főur, — felelte a másik diplomata, — csak az a kár, hogy tehetségét és vagyonát nem hazájának javára forditja, hanem haszon és cél nélkül pazarolja. Ez a párbeszéd fordulópont volt Széchenyi életében. Attól a pillanattól fogva szentelte magát nemzetének. A TULIPÁN NEM LILIOM Téves az a köztudat, hogy a hires magyar tulipános láda, valóban tulipános. Ez a tulipán ugyanis, amit a ládára festenek — miként műtörténészek megállapították — liliom. atyafi a pádból odaszólt a referens főjegyzőnek: — Hun lesz a marha, ha felosztjuk a legelőt? A humoráról és gorombaságáról ismeretes főjegyző ennyit mondott: — Ott a pádon. (Az atyafi ugyanis a pádból beszélt.) HALASI FÖLDOSZTÁS Legelő-felosztásról tanácskoztak a halasiak. Nem igen voltak egy véleményen. Akadt, aki örült a földnek, ami neki jutott, de akadtak olyanok is, kik veszélyeztetve látták a marhatenyésztés sikerét. Az egyik A CSIKÓS ] A jóvátételi, szanálási s egyéb magas diplomáciai vendégse-! reg tagja az első világháború után kint járt Hortobágyon. | Megtekintette a messzeföldön hires magyar pusztaságot, ahol mindenekelőtt az szúrt szemet neki, hogy a közelben legeié-! sző ménes egyik csikósa rákönyökölt a botjára, szembefordul vele, nézi és nem köszön. Mikor a csikós nagy mozdulatlansága; és szúrós szeme már kezdett egy kicsit kellemetlenné válni, a diplomata odaküldte egyik tolmácsát, hogy a neveletlen ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élclapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt. hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt .......centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti cimre szíveskedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: .......... ........................................................................ Utca, box: ................................................................................. Város: ....................................................................................... Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitöltenL pusztalakót intse tisztességtudásra. A tolmács odamegy és azt mondja a csikósnak: — Mondja, kedves barátom, errefelé nem szokás köszönni? — Szokás bizony, — válaszol egykedvűen a pusztalakó. — Mán egy fél órája várom, hogy az urak közül valamelyiknek az eszébe jut... mert úgy illik, — aki jön, az köszönjön először.-----------•-«§ ----------A BÖRTÖNBÜNTETÉS I. József császár egy alkalommal — magasrangu hivatalnokainak kíséretében — meglátogatta fővárosa börtönét s egyik-másik fegyenchez volt is néhány vigasztaló szava. A legújabban elitéltek osztályán haladva, megkérdezi az egyik rabot: — Mennyi időre van elitélve? — Hat esztendőre, felség. — A felét elengedem, — szólt a király és tovább ment a másik rab felé. Ezt is megkérdezte: — Hány évre van elitélve? — Tizenkettőre, felség. — Felét elengedem, — mondta vigasztalólag a király. A harmadik zárka előtt megint csak ezt a kérdést intézte a fegyenchez: — Hány esztendőre van elitélve? — Életfogytig felség, — felelt a kérdezett lehajtott fejjel. — A felét elengedem — volt a király vigasza. A király rendelkezéseit megvalósitó bizottság a harmadik esetet sehogysem tudta elintézni, végre nem tudhatta, hány évig fog élni a rab. Előhivták tehát a bölcsnek ismert agg remetét, hogy az adjon tanácsot. — Ennél könnyebb sincsen, — szóit az agg remete. — Egyik nap bezárni, másik nap szabadon ereszteni. A CSIBE ZÚZÁJA Bácskai képviselő főkortesénél ebédelt. Csirke volt ebédre s mint utóbb megtudta, a főkortes két csöpp gyereke borzasztóan szereti a csibe zúzáját. Természetesen a vendégnek kinálták oda először a tálat. A két gyermek, aki eddig folyton beszélt, mozgolódott, most egyszerre megmerevedett. Siri csöndben nézték a képviselőt, hogy a csirke melyik részére céloz a villával. Aztán megszólalt az egyik gyerek: — Nézi már! Amikor a honatya a villára szúrta a zúzát, elszólta magát a másik: — Veszi már! Amikor pedig hozzálátott a kedvenc falatjuk elfogyasztásához, mind a kettő egyszerre pityeregte: — Eszi már!--------««£§»»-------KÁRTYÁZÁS KÖZBEN — Óh kedves bátyám, ez nem járja! Az előbb mikor tököt kértem, nem adott szinreszint. — Tévedés volt, kedes öcsém, mert én szinvak vagyok.-------^«§5*,-------A BÁL A bál olyan, mint egy vásárcsarnok: petrezselymet árulnak benne. Hevesi dalok Mind azt mondják, ez az élet Hajh, nem szép. így beszéltem egykor én is, Régesrég. De azóta rájöttem, hogy Nem úgy van . Szép az élet, de csak hogyha Ital van. A Teremtő szőllőt azért Teremtett, Hogy legyen bor s kapjunk attól Jó kedvet. Ha megiszünk egy két három Pohárral, Nem törődünk a világ száz Bajával. Nyáron, hogy ha meleged van És izzadsz, Jégbehütött pár korsó sört Megihatsz. Nemcsak hüsit, szünteti a Meleget; Tetejébe kerekedik Jó kedved. Fáj a szived? Elhagyott a Kedvesed? Sose busulj. Igyál. S mindjárt Feleded ... S ha nem segit a sör, a bor, A nóta... Kedvre hangol, a párolt jó Itóka. Gyere velünk, legyen egy az örömünk, Ezért most a HEVESIHEZ Elmegyünk, CAFÉJÁBAN csak jó ital Kapható, Ki hozzá jár, csak az tudja. Mi a jó. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
