Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-08-05 / 15. szám

1958 augusztus 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7 IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) A tanító másnap visszavitt Pozsonyba. Egész utón pipá­zott és oktatott. —. Gondold meg, hogy árva vagy. Szemétre kerülsz, ha az uraságot kedvetlenited. Tanulj erősen, ameddig taníttatlak. Hát tanulni, tanultam is én, Nem voltam épp az elsők kö­zött, de az utolsók közt se. Csak azt nem értettem, hogy miért nem engednek vissza a kastélyba? Az iskolai év végeztével az­tán értem jött megint a tanitó. A fejét rázta a bizonyitványom­­ra: — Jobb is lehetne. Elegyenlitette ami tartozá­som volt a lakatosnál. És rá­gyújtott. Vitt haza. Egész utón egyetlen kérdés foglalkoztatott, de órákig tar­tott, mig végre kibírtam nyög­ni: — Mester ur kérem, a kas­télyba tetszik-e vinni engem? — Nem fiam, — felelte nyu­godtan. Nálam fogsz lakni. De azért a kastélyba is elmegyünk. Megmutatod az urnák a bizo­nyítványodat. Megköszönöd, hogy iskoláztatott. És kéred, hogy továbbra is terjessze ki rád a jóságát. Este érkeztünk meg. Másnap reggel a kastélyba mentünk. A pipáját letette a tornácablak­ba. Állított Ákos ur elé. Komoly szemmel nézte az meg a bizonyítványomat. Bólo­gatott. — Jó. Nem buktál meg, az a fő. Taníttatlak, ameddig ha­nyagnak nem látlak. Az asszony is kegyesen foga­dott: tetszett neki, hogy a val­lástanból jeles vagyok. A töb­bivel nem törődött. — No jó, mondotta, — mig a tanitó úrral tanácskozunk, meglátogathatod Mártát. Lent vannak a parkban, hátul a kaktuszoknál. Említettem talán már, hogy a park hátulján üvegház állt és mellette egy háromlépcsős hosszú állvány. Csupa kaktusz állt ott: tövises és tövistelen, gömbölyű, lapos, szögletes, ge­­rezdes, mindenféle kiktusz-kak­­tusz, ami csak terem a világon. Az asszony kedvéért tartották. Amelyik kaktusz" virágzott, fel­vitték a szobájába, a papagály­­kalitka mellé. Hát a kaktuszoknál!... Hej rohantam én, ahogy csak a lábam bírta. — Márta! Márta! — kiáltot­tam már messziről. A kis Márta megrebbent. Otthagyta a cvikkeres kisasz­­szonyt, és repült elém. összeölelkeztünk, összecsó­­kolództunk. — Márta! Márta! — képede­­zett rá a kisasszony. Micsoda illetlenség! — Dehiszen ő Kelen. A mi Kelenünk! — magyarázgatta Márta. — Rokon? Hiszen nem ro­kon! — Nem, dé ő Kelen, Kelen, Kelen. S másnap mikor ismét meg akartam Mártát látogat­ni, a tanitó nem engedett. — Neked nem szabad oda­járnod. Az uraság mondta, hogy nem szabad. Sehogysem értettem. Végiggondoltam minden bot­lásomat. Mindent végigvizsgál­tam: a papagály körmétől az erdei bolygásig. Hiszen min­dent megbocsátottak. Egy délután mégis beszök­tem. Ilona asszonyhoz men­tem. Tudtam, hogy ebédután Ákos ur aludni szokott. Belopództam a kastélyba. A parkba nem mertem egye­nesen bemenni. A cvikkeres kisasszonyt ellenségemnek érez­tem: De Ilona asszony iránt volt némi bizodalmám: Meg­szid. Talán meg is ver. De a végén mégiscsak előhívja Már­tát. Benyitok a szobájába. Ott hever a szoknyás pulyka a dí­ványán. Megrettenve emeli föl a fejét. — Oh rosszmadzag! hogy megijeszt! Hogymertél idejön­ni? Te gézengúz! te vadkörte! te ágrul szakadt! Nem mond­ták, hogy nem szabad idejár­nod? Elpityeredtem. Tehát csak­ugyan nem szabad! Az asszony boszusan szidott tovább: — Nohát mit akarsz? Éhes vagy? Nesze egy darab kalács. De most aztán kotródj! Meg rne lásson a tekintetes ur! — Márta .. .— pityogtam. Hol van Márta? — Semmi közöd vele! Márta úri kisasszony, te pedig csak cseléd vagy! Rongy vagy! Sem­mi vagy! Az ablakhoz ment. Kinézett rajta a kertbe. Aztán visszatért. — Ne bőgj, — csillapított enyrült hangon. Húzódj meg itt te vakarcs. Talán a kisasz­­szony is alszik. Kiment. I Néhány perc múlva hallom, hogy robog a folyosón Márta. Borul a nyakamba. Összecsó­kol. Csodálkozva láttam, hogy Ilona asszonynak a keze nem áll pofozásra. Leül mellénk. Harisnyát foltoz. Azonban az ajtó nyitva ma­rad. Egyszer hogy fönn az emeleten ajtónyikkanás hang­zik, Ilona asszony felszőkken. Kipillant az ajtón. Hintógör­­dülést hallunk. — Vendég, — mondja Ilona asszony. Mártácska hamar: öl­tözzünk. Te pedig fuss, mihánt fölmennek. És többet ide ne gyere! Mert bottal verlek ki. A vendég, — tudtam kicso­da: a szomszéd falubeli öz­vegyasszony, a mi asszonyunk­nak a leánykori barátja. Min­den héten átlátogat, és nyaran­­kint magával hordozza a fiát, az Antit, egy nálunknál sok­kal idősebb sunyi kamaszt. Az JOHN K. SÖLÖSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITBAN 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2358 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel.: DU 3-1870 asszonyok beszélgetnek, a ka­masz albumot mit, néz, és ási­­tozik. Márta olyankor az asz­­szonyok mellett van és szintén unatkozik. i Nem mertem belépni többé az Ilona asszony szobájába. Csak a parkot kerülgettem aztán. De magas a kőfal! de ma­gas! Hanem amott a sarkon az amerikai vaddiófák még ma­gasabbak. Föl lehetne azokra mászni. Be lehet azokról lát­ni... S másztam, hágtam, hol az egyikre, hol a másikra. Le­­sekedtem be, hol itt, hol ott. Márta meglátott. Intett, hogy bújjak el. Aztán ha a kisasz­­szonyától csak egy percre is szabadulhatott, hozzám futott. Én a kőfalra könyököltem, ő meg fölkepeszkedett, fölhágott a lépcsős kaktuszállványra. A legfelső állvány csak félméter­nyire volt a kőfal tetejétől. Márta nyákon ölelt, a képem­hez dörzsölte a selymes finom kis képét. of — Kelen! Kelen! És örvendezve váltottunk a lombok védelme alatt néhány szót, néhány kérdést. Olykor hosszasabban is beszélgettünk, ő elmondta mik történtek vele mióta nem láttam. Én is el­mondtam amik velem történ­tek. Úgy beszélgettünk, mint a testvérek szoktak, mig a kis­asszony rá nem kiáltott: — Márta! Hol van? Mit csi­nál ott annyi ideig? Akkor aztán Márta megcsó­kolt és futott vissza. (Folytatjuk.)---------------------------------­CSALÁDI JELENT — Persze tudom a bajodat, — mondja a férj kedves nejé­nek, — özvegy szeretnél len­ni. De biztositlak, hogy amig én élek, nem leszel őzvegyasz­­szony. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajá­títására, mert a szavak mellett Ííl van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, » n j- a tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára .............. ví.OU Vidékre 20 cent portóköítség csatolandó á rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom