Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-07-20 / 14. szám

1958 julius 20. ííT« noVOO _ CLEAN FUN 5-IK OLDAL — Nem szégyelli maga, hogy tömlöcbe ül? — Mit csináljak? A b i r ó szeretné valahogy megmenteni a tömlőétől, de ötven pengő sok pénz. Egy-két pengőt nem sajnálna maga se, de ötvenet most nem lehet ösz­­szegyüjteni a bíróságon. Az ő fizetését is leszállították. « Hiába tűnődik, nem tud se­gíteni a gazdán. Végre elszánja magát és kiadja a rendelkezést, hogy be kell fogadni. Ahogy az ember elmegy, jön az irodatiszt, hogy a kapuban egy kutya van. Ott fekszik a küszöbön. Meghatódik. Érdeklődni kezd a kutya iránt. Minduntalan le­­küldi a szolgát, nézze meg, ott van-e még a kutya? A kutya ott van s a fejét a küszöbre teszi, ahol a gazdája elment. Mikor délben hazamegy, ő maga is látja. A kis elnyűtt ku­tya ott fekszik a törvényszék rácsos kerítésének a kapujá­ban s fejét a küszöbön fekteti. Szólnak hozzá, nem hallja, nem törődik vele. Szidják, ker­getik, nem megy el. Emberek állanak körülötte, nézik. Ő is megáll, soká nézi. A kis­kutya úgy hever, mint egy rongycsomó. Hazamegy ebédelni, elmond­ja a családjának. Mindenki meg van hatva. A kávéházban is elmondja délután. Többen felkerekednek s mennek a tör­­véyszék kapujába, megnézik a kutyát. Enni adnak neki. A kutya gyanúsan nézi az ételt s nem eszik. Mit lehet vele csinálni? A kutya a fogház küszöbén várja gazdája kiszabadulását. Öt nap múlva kiszabadult a gazda s mikor kilépett a ka­pun, hozzásimult a kutya . . . Ki volt éhezeve, átfázott, de mindegy.. . csak a gazdáját ugrálta körül örvendezve... Sokan látták a megható jele­netet s bementek a bíróhoz s ki többet, ki kevesebbet nyúj­tott át a bírónak, hogy küldje el a pénzt a kutya gazdájának. A biró el is küldte azzal, hogy jó emberek küldik a kutya gondozására... SZERETETTEL KÉRJÜH ÖNT ha hátralékban van elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize tési dijat lejár tkor me» fizeti. MAGYARÁZAT Kiss Jánost, aki a High­school tanulója, a napokban meglátogatta a nagyanyja a tanyáról. A nagyszülők még bi­zony egy kissé el vannak ma­radva a világtól. A kis János finom házban van koszton, jó kvártélypénz ellenében. Az anyóka nem bírja eléggé cso­dálni a lakásban a modern technika vívmányait. Különö­sen a villanyos csengő tetszik neki nagyon, amelynek segít­ségével János minduntalan be­rendeli a szobaleányt bebizo­nyítandó, hogy a milyen nagy legény a házban. A nagyanyó csak csodálko­zik s egyszer azt mondja: — Mindent értek, csak azt nem, hogy jön be rögtön ez a jány? S hogy van az, hogy itt nyomod a csengetyüt s a kony­hában szól? János már fizikát is tanult, fölényesen mondja: — Ez a villamosáram. — Jójó, — szól az asszony, — de az hogy van, hogy itt nyomják és künn szól? . . . Erre egy kissé zavarba jön a gyeitek és némi gondolkodás után igy szól: — Hát az tudja úgy van öreganyám, hogyha kendet á lábán megharapná egy kütya és öreganyám mégis a szájával kiáltana . . .--------------------------­A LIBA Beállít Géza az ügyvédjéhez: — Ügyvéd ur, hogy áll az ügyem? — Sajnos, feleli az ügyvéd, nem a legjobban. Félek, hogy elveszítjük a pert. Géza mindkét kezén össze­­dörzsölgeti a hüvelyk- és mu­tatóujját: — ügyvéd ur, nem lehetne valamit adni a bírósági előadó­nak? — Ilyet nem lehet büntetle­nül elkövetni, barátom! Géza többet is akar tudni:-— De kérem, egy hízott libát csak elküldhetnénk a biró ur­nák ... — Ugyan, — fortyant rá az ügyvéd, — ne kísérletezzen semmi ilyen mahinációval! A vége az lesz, hogy nemcsak el­veszti a perét, hanem ráadásul még bajba is kerül... Géza elmegy. Két hét múlva megint benyit az ügyvédhez. A szeme ragyog: — Ügyvéd ur, megnyertük a pert! — Tudom,— mondta az ügy­véd, — hisz ott voltam. De mondhatom, igazán csodálko­zom ... — Hát kérem ügyvéd ur, ne csodálkozzon. Merthát én küld­tem a biró urnák egy szép sült libát, de — Sándor névjegyé­vel. (Sándor volt Géza ellenfele.) ----------------------­A szabadság a legfőbb kincse az embernek. Kedves vendégünk volt Bridgeportról Nagy örömmel fogadtuk ré­gi hűséges előfizetőnket Tóber ! Sándort, aki a napokban ked­ves feleségével, született Hoty­­kai Helennel meglátogatta la­punk szerkesztőségét. Tóber Sándor 1958. május 24-en, innen-onnan hat hete, hogy megnősült s ugyanakkor nyugdíjba ment s vakációra jött Detroitba, ahol unoka­­testvére Tóber Ferenc lakik, akit már két éve nem látott; azt. megelőzőleg pedig 36 évig nem látták egymást, j Hát az évek szépen múltak, ■ de Tóber Sándoron és feleségén j nem hagyott nyomokat az idő. Mindketten jó egészségben van­nak s kedélyük megmaradt fia­talnak, mert csupa mosolygás és öröm sugárzik arcukról. Bol­dogok, mert lelki üdeség lako­zik szivükben, egyformán nézik a világ folyását s mert hitük erős s az emberekkel szemben megértőek, igy életüket beara­nyozza a nemesszivüség nap­sugara. Hosszasan elbeszélgettünk a régi időkről, amikor fiatalok voltunk, a jelen időkről, amikor már csak szivünkben lehetünk fiatalok s a jövőről, amikor re­méljük, hogy a jó Isten kegyel­méből szivünkben, lelkűnkben mindvégig fiatalok maradha­tunk. Tóber Sándor és neje láto­gatása derűt hozott a szerkesz­tőségi iroda falai közé s bucsu­­záskor azzal távoztak tőlünk: A viszontlátásra. Igen, a viszontlátásra, mert mindenkor felüdit miket, a jó­­lelkü, jószivü emberekkel való találkozás. Gyermekrovat ILONKA VET VIRÄGMAGOT * Ilonka vet virágmagot, Ártatlan örömmel, Édesanyja kiséri őt, Nyájas, boldog szemmel. Gyönyörködik a jó anya, Kedves kislányába, Hogy dolgozik, hogy működik, Virág plántáiba. Majd ha virágim kinyílnak, Szól a kedves leány, A legszebbet neked adom, Drága édes anyám.--------'-a.; -------­FARKAS ÉS A GÖDÖLYE Egy öreg kecske elindult ha­zulról s meghagyta gödölyének, hogy jól zárja be az ajtót és senkit be ne eresszen, amig ő, a mamája haza nem jön. Sok az ellenségünk, fiam — mond­ta a kecskemama, — s vigyáz­nunk kell, mert vesztünkre törnek, sokszor hízelgéssel, ha­missággal. Mikor anyja elment már, a fiatal gödölye egyszerre csak hallja, hogy valaki kopogtat az ajtón. A farkas volt s elváltoz­tatott hangon igy szólt: — Eressz be hamar fiam, hoztam neked gyenge füvecs­­két. A gödölye azonban, nem is­mervén meg anyja hangját a farkas el változtatott hangjá­ban, nem nyitotta ki az ajtót, hanem igy szólt: — Kicsoda vagy te, mert hangod nem olyan, mintha anyám szólna. Gyere az ablak­hoz, hadd lássalak. A farkas odalopódzott az ab­lakhoz s mikor a gödölye meg­látta igy szólt ki hozzá: — Te nem vagy az anyám, mert neki nincsenek ilyen nagy fogai, sem olyan felborzolt sző­re. Eredj tovább, mert nem nyitom ki az ajtót. Légy csak ott kinn. Ezt hallván a farkas, elsom­­polygott s a gödölye megme­nekült attól, hogy a farkas fel­falja. * * * Arra int e mese minden szü­lőt, hogy oktassa ki gyermekét minden veszedelemről, ami az életben érheti. S a gyerekeket meg arra inti, hogy fogadjanak szót szüleiknek, hallgassák és kövessék jótanácsaikat s ne hallgassanak hízelgőkre, Ígér­getőkre, mert vesztüket okoz­hatja. PROTESTÁNS TESTVÉREINK SZIVES FIGYELMÉBE! Óhazában vagy itt élő szüleiknek, rokonaiknak, barátaiknak, kedves és értékes ajándék egy NAGYBETŰS MAGYAR SZENT BIBLIA (Ó- és Uj Testamentom) angol nyelven is kapható a Biblia, széle díszes, zipperes. Megrendelhető: Veres József kántor-tanitónál, — 1432 Magnolia Avenue, SAN BERNARDINO, CALIFORNIA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom