Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-03-20 / 6. szám

2'IK OLDAL -ma nnvrrt TT »V r'J'r\ 1958 március 20. Kis Bosagó regénye A SZERELEM NEM KISKUTYA (Folytatás.) — Akkor sem vette volna el Dittát — felelte végül Kari Rasmussen, — és hogy belásd: nincs okod Hennyt szidalmaz­ni, azt is megmondom neked, hogy régóta az ő pénzéből élünk már; abból a pénzből, melyet Morantól örökölt. Helene kimerültén rogyott egy karosszékbe: — Az ő pénzéből? Mit je­lent ez? , — Azt jelenti, hogy magam­hoz vettem Henny örökségét. Fedezetlen váltókat egyenlítet­tem ki vele. Épen, hogy szűkös kamatot kapott. A pénz már nincsen meg, pedig most szüksége lesz rá, hogy kelen­gyét vegyen belőle; és nekem elő kell teremtenem. De hogy honnan, azt a jó Isten tudja! Egy ideig csend volt, csak D i 11 a zokogása hallatszott. Karl Rasmussen azt tanácsolta még nekik: feküdjenek le, hogy összeszedjék magukat. A tom­­bolás már mitsem használ. Hiá­ba várt választ, aztán kiment a szobából. Kinn Lisa és-Henny egymást átölelve vártak. Lisa apja nyakába borult. — Hála Istennek, kislányom, hogy Darland nem hallotta ezt a jelenetet. Talán holnapra ja­vul a helyzet. Henny, ne törődj vele, ha igazságtalanságokat vágnak majd fejedhez. Hadd beszéljenek, majd elmúlik. És most valamit be kell vallanom neked. Elköltöttem öröksége­det. Tudom, hogy most követel­ni fogod a pénzed, mert szüksé­ged van rá. Ha időt engedsz, előteremtem. Azonnal telefoná­lok Warren doktornak, hogy jöjjön ki holnap. Ezt a bűnö­met jóvá kell tennem, aztán majd csak lesz valahogyai/. Henny könnyes szemmel né­zett nagybátyjára. — Szegény Kari bácsi, csak tudnék rajtad segíteni! A pénz miatt ne legyenek gondjaid. Nincs szükségem kelengyémhez többre, mint két-háromezer márkára, Ebből futja a legfon­tosabbra. — Jó kislányom vagy, Hen­ny, de én nem akarok adósod maradni. Még egyszer megsimogatta kislányát és Hennyt, aztán visz­­szament dolgozószobájába. Hennynek 'és LisaíTSTc még sok beszélni valójuk volt egy­mással. Warren doktor ■ másnap ak­kor is kiment volna Altwiesere, I ha Karl Rasmussen nem is hi­vatja. Lisa a verandán állt es gyor­­j ?an leugrott a lépcsőn, hogy j üdvözölje. — Apuka várja már, dok­tor ur. Heinz kezet fogott Lisávai, I aztán kissé izgatott ; mondta: reggel Darland úrral? — Egy árva szót sem. Teg­nap Weimarban voltam, most pedig egyenesen hazulról si­ettem ide. — Akkor nem akarok elébe vágni a dolgoknak. Csodálkoz­ni fog, doktor ur, milyen újsá­got hall majd. — Fogadok, hogy az az új­ság, amelyet én hozok, elho­mályosítja a magáét. — Ne fogadjon ilyen köny­­nyelmüen doktor ur. Olyan nincs, hogy a maga újságja túlszárnyalja a mienket! — Majd meglátjuk, Lisa kis­asszony! De most, bocsásson meg, négyszemközt szeretnék beszélni Morannéval. , — Olyan nagy titok? — Moranné talán megenge­di, hogy maga is jelen legyen a beszélgetésnél. — Nagyon kiváncsi vagyok. -Mamának és Dittának migrén­je van, a papa dolgozik. Her­bert pedig szobájában borogat­ja fejét, szóval bárhol zavarta­í lanul lehetünk. Hova hivjam ! Hennyt? A hársak alá vagy a : nappaliba? i j — Menjünk a nappaliba. ! örülök, hogy senki sem fog 1 zavarni. I Lisa bevezette a vendéget a nappaliba, aztán Hennyért ment. A kamrában találta. — Gyorsan, Henny, vesd le kötényedet s jöjj, Warren dpk­j tor sürgősen beszélni akar ve­­' led. • — GeTtről? — Nem tudom, tegnap óta nem is látta Geriet. De siess! Warren doktor már türel­metlenül várt’ Henny meg­engedte, hogy Lisa is meghall­gassa mondanivalóját. — Kérem, üljenek le, mert nagy meglepetést tartogatok önöknek — mondta Heinz. hangon A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. — Édesapjával később be­szélek majd, Lisa kisasszony, előbb fontos mondanivalóm' van Morannénak. — Henynek? Úgy ... bizto­san beszélt tegnap . . . vagy ma Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási «Híjai 1 dollár Eis Dongó — 7007 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigai — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — IBS Henny aggodalmas pillantást vetett rá. — Asszonyom, hallott ön va­lamit édesapjáról azóta, hogy elhagyta annakidején édesany­ját? Henny megijedt és csodál­kozva nézett Warrenre. — Nem, soha! Feltételezem, hogy már régen nem is él. — Ez év május tizennegye­dikén halt meg, egy newyorki szanatóriumban. Lezuhant re­pülőgépével. Henny elhalványodott. — Repülőgépével? Heinz Wafren Henny elé te­lített egy képes újságot. Érde­kes férfifej alatt a következő szöveg volt olvasható: “Tom Majo, a hires hegedű­művész, akinek óriási sikere volt Amerikában és jövő évre nagy hangversenykörutat ter­vezett Németországba, május 11-én, a montreal-newyorki re­pülőgéppel lezuhant. Még élve szállították a szanatóriumba. Három nap múlva meghalt. Halála veszteség a zeneértó közönség számára. Feleségét JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 egy évvel azelőtt vesztette el.” Henny sápadtan hajolt az uj­­ságlap fölé. Nézte Tom Majo hegedűművész arcát és hal­vány emlékezés derengett lelkében. Aztán hangtalanul mondta: — De . . . ezt az embert Tom Maj ónak hivják. Édesapám ne­ve Thomas Riemann volt. — Thomas Riemann, a hires hegedűművész, Tom Majo mű­vésznéven aratott nagy sike­reket. Henny lehunyta szemét és hátradőlt. Reszkető kezét vadul verő szivére szoritotta. Lisa maga is sápadtan az izgalom­tól, átölelte barátnéjét. De Warren doktor folytatta: — Van egy levelem édesap­jától az ön számára; halálos ágyán mondta tollba és maga irta alá. Ezt a levelet és más fontos okmányokat egy ameri­kai ügyvéd küldte el nekem, édesapja kívánságára. — Hát édesapám hires mű­vész volt? Nem csavargó, aki az országút árkában halt meg? Helen néni annyiszor vágta ezt arcomba. Istenem, köszönöm Neked! — mondta Henny meg­rendültén. Lisa simogatta. — Édesapja nemcsak világ­hírre tett szert, hanem nagy vagyont is gyűjtött és ennek a vagyonnak most ön az örökö­se. Itt van a végrendelet má­solata is. Az örökség körülbelül 800,000 dollár, vagyis több mint hárommillió aranymárka. (Folytatjuk.) A MÚZEUMBAN — Itt van a hires egyiptomi királynőnek, Kleopátrának két koponyája, — mondja az ide­genvezető a múzeumban. — Hogy lehet neki két kopo­nyája? — kérdi az egyik tu lista. — Nagyon egyszerűen. Látjn ez a kisebbik koponya gyer­mekkori koponyája, a nagyob­bik pedig a felnőtt korából való. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol /agy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, Írjon igy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési dij be­­\ úldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom