Kis Dongó, 1957 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1957-04-20 / 8. szám
1957 április 20. KIS DONGÖ — CLEAN FUN 7IK OLDAL A FÉRFIAK SORSA: A NŐ (Folytatás) — Itt a kezem! — mondotta a pap. Itt a kezem rá! S mind a ketten a kezüket nyújtották. — Meg van adva! — Mert magam is szeretem a művészetet, — folytattam fontoskodva, — és sokszor láttam, hogy a műkedvelők mürontókká válnak. — Oh kérem! ... — tiltakozott a tanitó, — amilyen Göndör Sándorunk nekünk lesz!... — Szép fiú, gyönyörű eleven gyerek! — harsogott a pap. És ha hazajön, egy szinészbarátját is elhozza magával. Az aztán elvégzi a utolsó simításokat. — De a nők, a nők__ — A nők? Hát Tercsinek ott van Szilágyi Malvin. Remek leány, noha kissé keleti típus. Dehát az se baj, hiszen ismeri mindenki a faluban. Erzsinek ott az Erdész Ilka, Finum Rózsinak Molnos Marcsa. Pompás Finum Rózsi lesz! Bátor! Már játszott az apácáknál is. És a hangja! •.. phajjaj! ... a falu végéig elhallik! — Csoda-lány az, csoda! — tóditotta a pap. — Nohát, — mondottam nyugodtan: — éppen itt a bökkenő. Én azt a hölgyet nem ismerem, de éppen az ilyen erős hang az, ami színpadra nem való. Akinek a hangja a falu végéig elhallik, az kérem nem dalol, hanem kukorékol. Meg-A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. engedem, hogy szépen kukorékol, de kukorékol. Elképedten néztek rám. Nyugodtan folytattam: — Én a minap, hogy az önök kedves társaságában voltam, hallottam egy leányt__ — Csak nem az Ilkát gondolja? — hörkent rám a pap. — De éppen azt, — feleltem angol egykedvűséggel. A Finum Rózsi szerepére senki se lehet alkalmasabb. Mind a ketten elhököltek. A tanitó hátradőlt a széken. A bundáska visított. — Az lehetetlen! — hebegte a pap. — Az nem neki való, — hüledezett a tanitó is. Fölvettem a nyifogó bundáskát az ölembe, és iparkodtam megvigasztalini egy pecsenyedarabkával. S egyúttal ez a foglalkozásom volt a válasz az ellenkezésükre. Láthatják, hogy nekem Hekuba a Finum Rózsijok. — Hiszen az éretlen gyerekleány! — dörgött a pap. — Csirke, aki most tollasodik, — kontrázott a tanitó. — És félénk is. Ki se bírja nyitni a száját, ha a színpadra lép. — Az az egyetlen szereplő, akitől leginkább félünk, hogy zátonyra viszi a vállalkozásunkat. Vállat vontam: — A színpadon mindenki megváltozik. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a bátrak meggyávulnak, gyávák megbátorodnak. És az a hang ... Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő, baráti, szerelmes és ajanló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítványok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, végrendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirdetések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és eseményekkel kapcsolatos leve'ek és iratok megfogalmazására. Ára $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 28b oldalas levelező segítségével angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában ........-----------------..........................................................—l| — Node kérem, az egy... Hiszen már a figurája ..., — hebegett a pap. Hiszen az ... az nem Finum Rózsi lesz, az Finum Ilka lesz! És az arca kivörösödött, mint a szeptemberi paradicsom. Én cak hallgattam, játszogattam a Bundiskával. Hiába bizonygatták nekem, hogy a Boriska-szerepet az Isten is Ilkának teremtette, hogy az a nyafi hang éppen megfelel annak a szentimentális falusi leánynak. Én mintha vasszéken ültem volna, nem lehetett engem megingatni. — A hang a fő, — csökönyösködtem. Blaháné se dalol szebben, mint az a lány. És bizonyára úri vendégek is megnézik itt a Falu rosszát. Az úri vendégekre való nyomós hivatkozás hatott még legjobban. A tanitó a papra nézett. — Felülfizetések ... A pap az asztalba csapott: v — No jó: hát ha már annyira a fejébe állt annak a leánynak a hangja, teljesítjük az óhajtását. De tegye le kérem azt a dögöt.. Hiszen láthatja, hogy folyton vakaródzik. — Kezet rá még egyszer! — mondottam, a kutyát a padlóra bocsátva. Becsületszó . . . Hogy ez a szereposztás meg nem másul. JOHN K. SZŐLLŐSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó Detroitban 8027 W. JEFFERSON AVENUE Telefon: éjjel-nappal: VI. 1-2353 — De hiszen ha nyílt színpadunk lesz, s a színpad emelvény, a nézők fölfelé néznek! Levegőt látnak, nem falut! Erre magam sem gondoltam. Egy percre kővé váltan bámultunk össze. Ugyancsak öszsze kellett az eszemet szednem, hogy kiugor jak ebből a kérdésből. — Furcsa, — mondottam végre, — hát ne a színpadot emeljük, hanem a nézőteret. Magas padokat, fokozatosan, mint a görög színházakban. — Hát persze, persze. A továbbbiak aztán az ötletemből szinte maguktól pattantak elő. A második felvonás kocsmáját, mondotta a taniaó, — öszszeállitjuk kéregpapirosból és bemeszeljük. Szilágyi ad kéregpapirost is. Meszet is kérünk tőle. — Majd én kiszabom, — ajánlkoztam jószivvel. — Oda akácfa kell, — fűzte a pap tovább, — vágjanak azt is. Aztán az erdőt is igy csináljuk meg: fát, bokrot sűrűn. Lipóczy ad, amennyi csak kell! Szívesen megtették. — Nohát most már beszéljünk a kulisszákról, — mondotta a pap pipára gyújtva. Menynyibe fog az kerülni? és hogyan lesz a megfestése? Mert hogy egy krajcárba se kerül... — Nem kerül, — feleltem. És mivel most már az urakát becsületszó köti... Hát először is: nem este való játszani. Mert a világítás pénzbe is kerül... — Dehiszen úgyis szándékoltuk. Nappal, délután az iskola udvarán, Szent István királykor. — Hát rendben vagyunk. Akkor megmondhatom, hogy itt nem kell festeni semmit. — Semmit? — Semmit. Minek ide festett falu, mikor itt a valóságos! Az iskola a dombon áll: hagyják nyitottan a színpad hátulját: a nézők látják a valóságos falut. Éshát az eperfát se kell festeni: vágjanak le egy élő eperfát az előadás előtt való órában, s állítsák be a színpadra azon galylyasan, levelesen, ahogy az Isten megteremtette. Annál különb fát Lehman se festhet. A tanitó a homlokára ‘csapott: — Hogy erre nem gondoltunk! Hiszen akkor már túl is lehettünk volna rajta! A pap is felugrott: — Micsoda bivalyok vagyunk, hogy ezt mink ki nem találtuk! Föl-alá járt a szobában. Aztán egyszerre megállt, mint aki falba ütközik: A nyert csata diadalhirét szokták olyan sietve vinni, mint ahogy én lódultam neki az útnak. Még a lélekzetem is fogyatkozni éreztem, mikorra beértem az. első fák alá. Útközben valami szokatlan viszketést éreztem a lábikrámon.. Nem ügyeltem rá. Csak épp mikor a patakocska mellett haladtam, úgy futólagos gondolattal vélekedtem rá: de jó volna valami mélyedéses helyen fürödni egyet! (Folytatjuk.) BIZTATÁS — Egy kérdést szeretnék Olga magához intézni, már hosszú hetek óta, — mondja az udvarló. — Csak kérdezzen, én már hónapok óta kész vagyok igent mondani, ha megkér, — válaszolja a leány. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998
