Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-05-20 / 10. szám

1956 május 20. ft« nnvort _ rí,fan fttn 3-IK OLDAL Gyermekrovat ISKOLAÉV VÉGÉN Vége van a tanulásnak, Jön a vizsga napja; üres lesz már nemsokára Juli, Pali padja. De most aztán föl a fejet, Feleljetek szépen; Lássuk, hogy mit tanultatok Itt az egész évben. Tanítótok sokat fáradt, Node, nem hiába. Van is minden kis diáknak Elég tudománya. Áldja meg az Isten érte, Ezerszer is áldja, Ezt kívánja tiszta szívből Mindlen tanítványa.---------------------------­A KECSKÉK Két kecske találkozott egy­szer egy keskeny hídon, mely egy sebes folyó fölött vezetett át. A hid közepén találkoztak. Ki nem térhettek egymás elöl, mert a hid keskeny volt. Visz­­szamenni, meg egyikük sem akart. — Eredj te vissza, — mond­ta az egyik, — mert én idősebb vagyok. — Én meg előbb jöttem a hidra, — mondta a másik, — azért eredj te vissza, mert en­gem illet az elsőség. Egy ideig feleselgettek, mig végül egymásnak szegezték szarvaikat, egymásnak ugrot­tak s mind a ketten a vízbe estek s a sebes folyó elragadta őket. Az okosabb enged. KÉNYESKEDÉS — Gyere a vízbe, minek állsz itt a parton. — Nem megyek. Nem für­dőm ebben a vízben, — Miért nem? Hiszen tegnap fürödtél? VÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb aján­dék minden magyar részére. — Igen, de egy hajszálat ta­láltam a vizben s elment a gusztusom attól. Én a levest sem eszem meg, ha a szakács­nő hajszála úszik benne. '-------------------------­AZ UJSÁGBARÁT — Na, ez az újság, megint nagyon vékony, — mondja az újságárus fiúnak a vevő. — De uram, hiszen ön nem a papírért veszi az újságot. — Téved, mert igenis a pa­pírért veszem. A feleségem csomagolásra használja.--------------------------­GYERMEKSZÁJ — Sanyika, hányszor mond­tam már, hogy ne ülj a hideg kőre. — Miért papa? — Mert megint meghűlsz és köhögni fogsz. — Az lehetetlen papa, hiszen nem a számon ülök, köhögni pedig a számon át szoktam.--------vaj f a---------­A FÉRJ PANASZA — Te nem is tudod, meny­nyi bajom van a feleségem­mel. Reggel, ha felébred: pénzt kér; délben, ha a ebédhez ülök: pénzt kér; este, ha va­csorázunk: pénzt kér. — És mife költi azt a sok pénzt? — Nem költheti el, mert nem adok neki. HÁZASSÁGI OROMOK — Hoztam születésnapodra ezt a szép csokrot, Isten éltes­sen, — mondja a férj. — Köszönöm férjecském, — mondja az asszony, — hogy jutott eszedbe éppen virágot venni. — A gavallérok mindig any­­nyi szál rózsát küldenek az ideáljuknak, ahány éves a nő. — Férjem, te drága, — mondja az asszony, aki meg­számolta a rózsákat, — te, te még mindig húsz évesnek tar­tasz engem? — Csodát, — mondja a férj, — de annyi pénzem nem volt, hogy az egész virágüzletet ösz­­szevásároljam.--------vaj 5 ä*-------­ÜZLET — A reklám uram, — mond­ja a hirdetési ügynök. — az egyetlen biztos ut a sikerhez. — Ne mondja, — felel a ke­reskedő. — Mindjárt egy példát ho­zok fel. — Hallgatom. — Nézze kérem, itt van a I kacsa. A kacsa a legnagyobb csöndben tojik. Ellenben ami-1 kor a tyuk tojik, irtózatos kot­­kodácsolást visz végbe. — Na és? — Ez a magyarázata annak, hogy tyúktojásban nagyobb a kereslet, mint kacsatojásban.--------------------------­— Hát mégis meghalt a fér­je? . . . Remélem, végre nyu­godtan halt meg? — Igen ... Az utolsó tárgy, amit a fejemhez vágott sze- j gény férjem, az orvosságos üveg volt.---------<«§ ---------­HÁZASTÁRSAK — Ma van kedves férjem születésnapod s erre az alka­lomra ezt a szép ruhát csinál­tattam magamnak, amit most rajtam látsz, hogy megörven­deztesselek, hogy milyen bá­jos abban a te feleséged. — Igazán nagyon kedves ez tőled, majd viszonozni fogom a te születésnapodon. — Igen, jaj de kedves vagy drága férjecském. És mit ve­szel majd? — 1000 darab finom szivart, hogy megörvendeztesselek a J füstkarikákkal, amikor a szi­varokat szívni fogom.--------^55^-------­HA LEHETNE — Hogy megy az üzlet? — kérdik a szabótól. — Nagyon rosszul. Uj ruhát senki sem vesz, mindenki vi­seltesben jár. — No, hát csináljon visel­tes ruhákat, — hangzott a jó tanács. MEGÉRTI — Most már értem, miért sírtak a rokonaid az esküvőn­kön, mondja az uj férj. — Miért? kérdi a felesége. — Engem sajnáltak, amiért elvettelek.--------Ja,------------­A szerelem olyan iga, mely- i be ,ugy a férfi, mint a nő ön­maga fogja magát. —----------------------------------------------­A ,-KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. Daloljunk» muzsikáljunk UTCÁTOKBAN MOST NYÍLNAK ... Utcátokban most nyílnak m. .. Akácfa virágok ... Könnyes szemmel, minden éjjel Arrafelé járok. Elsírom a bánatomat Az akácfák bólintanak rája, Elfeledted az esküdet, Másnak vagy a párja. Az akácok elhervadnak, Az álmok elszállnak, Majd megtudod te is egyszer Mit jelent a bánat... Visszasírod, tudom akkor Azt a régi elfelejtett álmot, S megsiratod a lehulló Akácfa virágot.----------A :• ~ -------- í DÉR HULLOTT MÁR A RÓZSÁRA Dér hullott már a rózsára Elmennék én más határba. Elbujdosnám, jaj de minek í(Hisz) Ott is vannak vérző szivek Ott is vannak vérző szivek. Nem megyek én idegenbe Itt maradok közeledbe Ha már kereszt az én sorsom Akkor inkább érted hordom, Akkor inkább érted hordom. -------------s." Jfe------------­RETTEG PEJ PARIPÁM . . , Retteg pej paripám Az égcsattogástól, Az igaz szeretet Fél az árulástól. Nincs tavasz, nincsen nyár Piros rózsa nélkül, Az igaz szeretet Nincs ölelés nélkül Nem volt tél, nem is lesz .Havas esó' nélkül, Az igíy szeretet Nem lehet csók nélkül. MUZSIKÁLNAK A CIGÁNYOK Muzsikálnak a cigányok, Magyar nótát hegedülnek. Én Istenem, de sok szive Van egy szál kis hegedűnek. Nem érti meg senki lelke, Mi sirhat egy száraz fába . . Csak az, akit mindörökre Elhagyott a párja. Elég volt a muzsikából, A szárazfa hadd pihenjen. Bánatomat úgy sem szabad Nótaszóval eltemetnem. Félek, hogy egv barna kis lány Véletlenül erre jönne , . . S fájdalmában kicsordulna Néki is a könnye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom