Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1956-05-05 / 9. szám
f'T* no\r,rt _ CLEAN FUN 3-IK OLDAL 1956 május 5. A PECSENYE ÉS A TALLÉR Szegény Pálnak nemcsak a neve volt Szegény, de ő maga sem volt gazdagabb a templom egerénél, pedig arról nem lehet mondani, hogy nagyon duslakodna. Nem csoda, ha ráunt a szegénységre s elindult a városba, hogy megkeresse a boldogulását. Háromnapi kenyeret tett tett a tarisznyába s egy tallért. Ez volt minden vagyona. Még anyjától örökölte, ezért nem is akarta elkölteni, ő is a fiára akarta majd testálni. — A mi jár a pecsenyeszagért. — Ne bolondozzék már az ur. Ki látott szagért fizetni? — Te magad taksáltad egytallérra, hát most fizess, vagy viszlek a biróhoz. Persze, hogy nem fizetett szegény Pál. Csak az anyja tallérja volt a tarisznyájában, hogy adta volna azt már oda? No parázs dulakodás lett a szó- i váltásból. Odakerült egy csend- í katona.Elmondták neki az esetet, de az nem tudott igazságot tenni, elvitte tehát a biróhoz mindakettőt. A birónál éppen ott volt Mátyás király, aki országot járt vizsgálni, jól teszik-e tisztjüket előkelők. Sok tudós, cifra nemes, katona kisérte s persze vele volt az udvari bolondja is. i A biró feltette az okuláréját, úgy forgatta a nagy könyve- J két, hogy törvényt találjon erre a furcsa esetre. Bizony nem szólt a pecsenyeszag áráról egy picike betűt se. Odafordult Mátyás király a tudósaihoz: — No urak! Mi itt a megoldás? De igazságos legyen, egy fél se szenvedjen az Ítélet miatt. Ki jól fogja meg a kérdést, száz arany kerül a tarisznyájába. Bizony két napig felé se nézett senki munkaadó. Harmadnap felosztotta az utolsó falat kenyerét két részre. Délig elkoplal, akkor megeszi az egyiket s a másikkal visszabaktat a falujába, hogy legalább ne idegenbe éhezzen. Délig nem akadt szerencse útjába, pedig ugyan sokat fáradozott a nyomába. Nagy fáradtan leült egy padra, egy nyitott ablak alá. Délebéd ideje volt, az ablakon át tányércsörömpölés hallatszott ki. Elővette Pál barátunk is a maga száraz kenyerét, de bizony nem nagy éhhel fogott hozzá. Egyszer csak felszimatol. Omlik ki az ablakon valami jóféle pecsenyének az illata. Szinte csiklandozza az orrát. Maga elé képzelte a felséges, ropogósra sült gyönge malac*pecsenyét s úgy megjött az étvágya, mintha ő is hivatalos lenne a teritett asztalhoz. Szíttá a jó illatot s harapott hozzá olyanokat a kenyérből, mintha a másé lett volna. Mikor elfogyasztotta, még a bicskákat is megtörölte a lakoma után. Felkelt, hogy a kutnál igyon egy jót utána. Úgy érezte, mintha malacpecsenyével lakott volna jól. — No, ennek a malacnak a szaga megérte azt a tallért, ami itt alszik a kislajbim zse'ben! Nosza a sok nagyeszű ember kereste az igazságot, gondba ráncolt homlokkal, összehordtak hetet-havat, régi törvényt, uj szabályt, de egyiket sem lehetett ráruházni a pecsenyeszagra. Nevet a bolond a buzgóságukon, tetszik neki, hogyan sürögnek-fognak, mint a méhraj. — Hej, hej, pedig de könnyű dolog, de egyszerű eseti —Te talán tudod a megoldást? — kérdi Mátyás király. — Mi sem könnyebb annál. Ha megengeded, felséges komám menten lebonyolítom én ezt az összekuszált fonalat. Mátyás király intett, az urak odasettenketítek s a bolond megállt Szegény Pál előtt. — Add csak ide, komám azt az árva tallért? — No, már nem jó igazság ez, ha mégis fizetni kell. — kesergett Szegény Pál, mig odaadta a tallért, de annál jobban gömbölyödött a képe a panaszosnak. Tartotta is a tenyérét a tallér elé, de a bolond csak nem tette belé. Odakoppintotta az ezüstöt a biró asztalához hogy csak úgy csendült.-— Hallottam. — No hát, akkor tedd el. Ez a pénz meg marad a tied, szegény ember. Mert pecsenyének a szagáért tallérnak csak a hangja jár. Ylig járt néhány lépést, vahátulról rászól: ~ '•* lám csak Nagyot nevetett Mátyás király, de bezzeg megnyúlt a sok tudós orra, mikor a kincstárnok csak odaállott az okos bolond elé s leszámlált néki száz csillogó sárga csikót. Nagyot 1 vrott örömében s azonnal meg Szegény Pált igazi malacs még munkát is AMERIKAI PÁRBAJ — Nem, de szeretnék és is csináltatni egy ruhát magamnak — ilyen feltétellel. ----------£*»-------------A “KIS DONGÓ“ előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. —---------------------------------------------------------ASSZONYOK — Ó, hát maga életben van? Hiszen tavaly azt olvastam, hogy amerikai párbaja volt s hogy maga húzta a fekete golyót. — No, igen, de mindjárt elvittem a golyót a vegytisztitóba s képzelje csak, tiszta fehér lett!--------------------------INZULTUS AZ UTCÁN — Na szomszéd, — mondja egy detroiti asszony, — mit szól ehhez az idei tavaszhoz? — Nem szólok semmit, mert attól félek befagy a szám. --------ÍV-----------BÁTORSÁG — Add ide a pénzed, avagy halál fia vagy! — Jaj... pénzem az nincs csak ez a töltött revolver van nálam, ezt odaadhatom. Egy ur megy az utcán, észreveszi, hogy a cipőfűzője kioldódott. Lehajol, hogy megkösse. Ebben a pillanatban valaki hátulról bottal teljes erővel megüti. Feljajdul az ur s az inzultáló felé fordul, aki azonban igy szól: — óh, bocsánatot kérek, tévedés történt. Azt hittem, hogy a Schwarcz. — De kérem, még ha a Schwarcz volnék is, hogy mer ilyen nagyot ütni? — mondotta az ur, tapogatva fájó testrészét. Erre az inzultáló hűvösen igy szól: — Hallja, mi köze magának ahhoz, hogy én mekkorát ütök a Schwarczra?!--------Vfi-u-fe,--NAP ÉS HOLD — Édes feleségem, tudod mit szeretnék most? — Nos mit? — Ha te volnál a föld én meg a hold. — Ugy-e azért, hogy folyton körülöttem forgolódnál? — Tévedsz. Csak azért, hogy több százezer mérföldnyire lennék akkor tőled. JÓ IS VOLNA — Hallom, hogy Sándor barátom egy ruhát csináltatott önnél, három év előtt és még most sem fizette ki. — Igen. Önt bizta meg, hogy fizesse ki?---------------------------------VISSZAVÁGOTT Egy kurtaorru ember folyton csuíolódott a társán, akinek viszont hosszú orra volt. Végül is a hosszuorru megunta a heccelődést és igy szólt: — Mi a bajod neked az orrommal? Mit gondolsz, talán a te orrod rovására lett az enyém olyan hosszú-LAPKÉPVISELŐKET az ország minden vidékén felvesszünk. írjon a feltételekért. AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanuiásra, az angol nyelv elsajá' litására, mert a szavak mellett í ri van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára.............. Vidékre 20 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. $2.50 Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
