Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-11-05 / 21. szám

8-IK OLDAL

KIS DONGÓ — CLEAN FUN

1956 november 5.

ÓHAZAI ANEKDOTÁK

; A M^EGCENZURÁZOTT KOCSMACÉGÉR

Székelyföldön nemcsak könyvektől, hírlapoktól, de még a cégtábláktól is félnek az oláh hatóságok Csikkarcfalván történt, hogy egy uj vendéglős ezt a cégért adta üzletének:

— Vendéglő a felkelő naphoz,

Az uj cégér azonban nem pompázhatott .sokáig, mert a vendéglőst hivatta az oláh prefektus.

— Nyomban szedje le azt a cégtáblát s köszönje meg, hogy izgatásért nem csukatom be.

— Miért? — kérdezte a vendéglős.

— Ne tetesse magát, — ripakodott rá a prefektus. — A felkelő nap azt jelenti, hogy a román uralom napja leáldozóban van s közeledik az a nap, amikor felkel a gaz magyar bujtogatók, fölforgatók napja.

A vendéglős egy szót sem szólt. Megköszönte a prefektus jóságát és hazament. Nyomban levente a cégtáblát, nem akarta azonban eldobni s csak a “felkelő” szót festette át “lenyugvó’-ra Másnap igy hivalkodott a vendéglőn a cégtábla:

LAPKÉPVISELŐKET az ország minden vidékén felvesszünk, írjon a feltételekért.

—Vendéglő a lenyugvó naphoz.

Kapott a vendéglős ezért egy hónapot, mert a prefektus szerint most meg amellett izgatott, hogy a mai —román — uralom napja lenyugvóban van. Kiszabadultával ezt a cégért tette ki vendéglője elé:

— Vendéglő a naphoz, ami fel sem kel, le sem nyugszik.

KATONÁÉKNÁL

Egy szemle alkalmával azt kérdezi az ezredes a bakáktól:

— Meg vagytok elégedve a koszttal?

— Igenis, ezredes ur.

— Aztán nem kap egyik kevesebbett, a másik meg sokat?

— Nem kérem, ezredes ur, mindenki keveset kap.--------------------------APPONYI SIKERE

Szász József volt képviselő beszélte:

Az ő támogatására egy ízben lement Apponyi is Komáromba. Hatalmas beszédet tartott. A gondolatok, ötletek, okfejtés ereje ragyogott az ő mindent félreérhetetlen tökéletességgel kifejezni tudó szó-ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, «— minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50,

Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élclapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre.

VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK

Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue,

Detroit 17, Michigan

Mellékelten küldök 3 dollárt .......centet a Kis Dongó

i

egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék továbbra is küldeni: — megindítani:

Nevem;

Utca, box:

Város: .....

Állam: .....

L

Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni.

noki művészetében. A beszéd után egy lelkes, idős gazdáné odasomfordált Apponyihoz:

— Eszem a száját galambom

— ömlengett a derék asszony,

— de megvette a szivemet. Ilyen gyönyörűen nem beszélt még mihozzánk senki. Olyan szép volt, hogy egy szavát sem fogta fel a mi buta eszünk. Ejnye, de gyönyörű, bölcs beszédet mondott is galambom...

A KEGYELMES UR

Apró-cseprő bűnügyek közt egy kis óvadékcsalást is firtattak a törvényszéken. A tettes azonban, Tarics József, végzett földesur, régi nagy afférek hőse, aki még a rendőrséget is az orránál fogva tudta vezetni, ő cselekedte meg azt, hogy József főherceg nevében telefonált Rudnay Béla főkapitánynak s a kitűnő protekció révén be is jutott a rendőrséghez, mint irodatiszt. Hónapokig grasszált ott és amikor a suskus kiderült, maga Rudnay óhajtotta leginkább az eltussolást.

— Csak ne szóljon senkinek,

— mondta az ötletes dzsentrinek, — inkább én szerzek jó uj állást! . . .

Ez a Tarics rendszerint a Balaton kávéházba járt, ahol többször kérte egy pénzügynök, hogy ajánlja őt pénzzavarral küzködő nagy uraknak.

— Tudok egy kegyelmes urat, akinek mostanában egy vasa sincs. Adhatna neki pénzt magas kamatra.

— Ki az? — kérdezte örömmel az ügynök.

— A nevét most még nem mondhatom meg. Elég az hozzá, hogy báró és volt miniszter.

Az ügynök ragyogó arccal folytatta:

— És maga hajlandó engem odavinni a kegyelmes úrhoz?

— Hogyne. De előbb beszélnem kell vele . . . Ám igy nem mehetek Ha kiváltja a zálogból aranyórámat, láncomat, gyűrűmet, akkor szépen kicsinosítom magamat és fölkeresem.

— Rendben van.

Az ügynök leszúrta a pénzt és boldogan várta az eredményt. Amikor Tarics visszatért, kijelentette, hogy nem beszélhetett a kegyelmes úrral s holnap újra megpróbálja. Másnap, harmadnap is ezzel rázta le nyakáról az ügynököt, aki

— most már “befektetése” lévén az üzletbe — nagyon sürgette. Végre is elvesztette a türelmét és megrohanta a gentlemant.

— Hallja, most már elég volt a kifogásokból. Kint vár a kocsi, beülünk és maga elvezet a kegyelmes úrhoz. Majd beszéA “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár.

lek vele én, maga csak mutasson be.

Tarics beleegyezett. Beültek a fogatba, miután a kocsisnak egy cimet súgott a fülébe . . . A kocsi robog, robog, végre megáll a Dunaparton egy kiskert mellett . . . Tarics leszállóit s bevezette az ügynököt a kertbe, aztán igy szólt:

— Hát bemutatom a kegyelmes urnák . . .

Azután odavitte Eötvös József báró e kertben álló szobrához s igy folytatta:

— Van szerencsém bemutatni... Braun Jakab ur ... báró Eötvös József . . . Most beszéljen a kegyelmes úrral, ha tud. Azt hiszem, most már érti, hogy én miért nem beszélhettem vele . . .

S ezzel ott hagyva az ügynököt az ércminisztemél, elinalt és nem is került a szeme elé — a törvényszéki tárgyalásig. De innen is elég könnyen loholt el az ötletes férfiú.---------------------------Hevesi dalok

Kinn a természetben Hervadás, enyészet;

De a szivem mégis Virágos kertté lett,

Mert kinyílott abban Szerelem virága,

Barna lány szemének Bűvös mosolyára.

Tél lesz. Mégis tavasz Virul a szivembe,

A szerelem napja Ragyog most felette.

Én hiszek e napnak Nyájas mosolyába És ez a hit az én Életem áldása.

Hej, de tele van a Szivem boldogsággal, Csillogó napfénnyel, Virág fakadással,

Mert aki szerelmes,

Nem érzi a telet,

Nem érzi a fagyot,

Nem bántja a hideg.

Hát még ha a vérét Tüzes bor forralja;

Hát még ha azt a bort HEVESI ur adja.

Hevesi ur, töltse Tele a poharat,

Hadd köszöntsük fel az Én kedves arámat.

Hevesi Ferenc

a Hevesi Cafe tulajdonosa

8010 W. Jefferson

Detroit, Michigan