Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-01-20 / 2. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ - CLEAN FUN ÓHAZAI ANEKDOTÁK JÓZSEF CSÁSZÁR ÜTI KÖLTSÉGE Mikor József császár 1786- ban beutazta Magyarországot, úti költségnek 60,000 rénes forintot hozott magával; úgy de ezeknek folyása meg lévén tiltva, nehezen költhette, és az ebből való ajándékot még a kocsisok is csak foghegyen vet­ték; ezért is másféle pénzről kellett gondoskodni.--------*+% £*-■■-------­A KARAVÁN HALAD Népszerű szállóige: “a kutya ugat, a karaván halad”. Keve­sen tudják azonban, hogy ez a török közmondás miként hono­sodott meg a magyar nyelv­ben. j Pulszky Ferenc mondotta ezt | a Magyar Tudományos Akadé mia 1888 december 17-i ülésén, midőn Nendtvich Károly szó­­vátette az “Egyetértés” cimii: újság december 5-i, akadémiát! támadó cikkét. — A sajtószabadságnál fog­va a sajtónak jogában áll meg­támadni az akadémiát — igy beszélt Pulszky Ferenc — ez ellen nem szólalhatunk. Gyak­ran megtámadja a minisztériu­mot is: hanem azért nem buk­tatja meg azt; nem buktatja meg az akadémiát sem. Akinek a nemzetre valami befolyása van, el kell készülve lennie ar­ra, hogy ki tudja állani a tá­madásokat. A t á madásokkal egybiránt nem sokat gondo­lunk. Azt mondja egy török közmondás: “a kutya ugat, a karaván halad”, ami azt jelen­ti, hogy a karaván mit sem ád a kutya ugatására. (Az újság­írókhoz fordulva:) És most ar­ra kérem a jelenlévő hirlapiró urakat, hogy adják vissza mi­nél hivebben azt, ami most tör­tént. Mi megtesszük a magunk kötelességét: “A karaván ha­lad”. AMIT A BOLOND IS TUD T. főhadnagy pucérjával tör­tént az alábbi eset. A főhad­nagy, aki nem volt éppen anti­alkoholista, a gázsijának rövi­desen a nyakára hágott, s a hónap közepén már “sziverősi­­tőre” sem tellett. Egy ilyen pénztelen időben történt meg vele, mint maga elmesélte: — Nem volt pénzem, s mivel már három napja nem ittam, vágytam egy kis szöllőnedüre. Beszólitottam a pucéromat: — Jóska, itt az üveg, hozz egy li-I ) i ! I ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üditő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Utca. box: Város: ... Állam: ... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. Mellékelten küldök 3 dollárt ...... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szives- || kedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: .................................................................... tér asztalit! — Kérek alássan pénzt is rá, — mondta a legény. — Hát pénzért a bolond is tud hozni! — feleltem komoly^ arccal. Jóska néhány másodpercig gondolkozott, majd haptákba vágta magát, elment. Körülbe­lül öt pet'c múlva vissza jött és ideadta az üres üveget. — Hiszen ez az . üveg üres! — mondtam neki. Mosolygó arccal bökte ki erre: — Teli üvegből a bolond is tud inni! Mit felelhettem erre? — Adj akkor egy pohár vi­zet!----------•s-S, >?&-•----------­MEGVÁLTOZOTT HELYZET Szakácsnő: Nagysága kérem, kezét csókolom, engedje meg, hogy visszavonjam a felmondá­somat, szeíetnék megmaradni a szolgálatomban. Nagysága: Hát maga azt hiszi, hogy engem az orromnál fogva vezethet? Tegnapelőtt felmond és kijelenti, hogy nem érzi itt magát jól, ma meg már meg akar maradni? Szakácsnő: Engedje meg nagysága, de hát azóta nagyot j változott a • helyzet! Tegnap | este megtudtam, hogy a har­mincnyolcas bakák továbbra is | itt maradnak garnizonban. GAZDÁK A VONATON János gazda és Andris gazda felutaznak Pestre. János gazda világot járt ember, volt már Szolnokon is, Andris gazda ez­zel szemben most ül először! vonaton és megilletődve szem­léli a kocsi belsejét. Egyszerre csak megakad a szeme a vészféken: — Hát ez mi a csuda? János gazda elhatározta, hogy megtréfálja Andris gaz­dát. — Ez egy erőkipróbáló ké­szülék — mondja nagykomo­­lyan. — Aki le tudja huzni a fogantyút, visszakapja a me­netdijat. És máris feláll, mind a két kezével megfogja a fogantyút és úgy tesz, mintha borzasztó­an erőlködne. Az erek is kiduz­zadnak a halántékán, amint az erőlködést szinleli, de közben jól vigyáz, nehogy lehúzza a fogantyút és elszakadjon a vé­kony, leplombált zsinór. — Hiába, no — mondja az­tán lemondóan, — nem birom lehúzni. Andris gazda áll fel azután, csak úgy fénylik arcán az ön-1 bizalom. Odaáll a veszfék alá, j egy lyukkal szorosabbra huzza j a nadrágsziját, beleköp a bal1 TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol s/agy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, Írjon egy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési dij be­küldésére 1956 január 20. markába, megfogja a fogan­tyút és egy nagyot ránt rajta. A fogantyú enged és a vonat azonnal megáll. Az utasok ijedten felugrál­nak, a kalauz végigjárja a ko­csikat és mindenütt megkéiJde­­zi, hogy ki húzta meg a vész­féket? Andrisék fülkéjébe is be­szól: — Ki húzta meg a vészféket? Andris gazda büszkén feláll és kidüllesztett mellel feleli: — Én. Egy kézzel! Hevesi dalok Lányok, lányok, magyar lányok, Nem merek én rátok nézni, Attól tartok a szemetek A szememet megigézí. Hej, ha bogár szembe nézek, Csupa titkot, rejtélyt látok; Elmerülve kék szempárba. Fel a magas mennybe szállók. Ha ölelget bársony karja. Azt gondolom: szebb a barna; Ám ha szőke mosolyog rám. Semmi kincsért, hajh, nem adnám. Egyik pajkos, másik szende. Gyönyörű mind a magyar lány. Szeretem a szőkét, barnát. Akár csélcsap, akár pajzán. Nincsen semmi csorba rajtuk, S kacsintásuk oly beszédes... Földre szállott angyalok ők, S csókjuk... mint a méz oly édes. Hajh Istenem, nagy a gondom: Kit válasszak... szőkét? barnát? Hiszen egyformán szeretem Mindegyiknek selymes haját. Megvan. Tudom, hogy mit te­gyek. Borban vágjon az igazság; Majd megiszom pár pohárral. Hogy meghalljam szivem szavát. Ólján a bor a léleknek. Mint a virágnak a harmat. Felhozza az érzéseket, Amik a szív mélj-én vannak. Elmegyek a Hevesihez. Ott azután addig iszom, Mig a bornak gyöngyei közt. A szőkét vagy barnát látom. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit. Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom