Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-09-20 / 18. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ - CLEAN FUN 1956 szeptember 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK AZ ELLENSÉG • A falu lelkésze elmegy az öreg Mihályhoz, hogy lelkére beszéljen — Ejnye, Mihály bácsi — , feddi a lelkész az öreg része­gest — nem tudja, hogy az al­kohol az embernek a leggono­­szabb ellensége? — Tudom én kérem, tiszte­lendő ur — ravaszkodik az öreg ■— de éppen a múlt vasárnap prédikálta azt a templomban, hogy még az ellenségeinket is szeretnünk kell! — Igaz, Mihály bácsi, persze hogy azt mondtam — vág visz­­sza a pap — de azt ugy-e még­se mondtam, hogy le kell nyél­­mink az ellenséget?--------''-sSj -------­BERZSENYI DÁNIEL Mikor a magyarnak joggal vethették szemére, hogy nem inagyar, mikor minden nemzet újjászületett e század elején, csak a magyar nem mozdul le­targikus, halál thozó álmából, Berzsenyi Dániel költőnek a äwa harsogott végig az orszá­got- nyugattól az erdélyi hava­sokig: bomlásnak indult hajdan erős magyar h’enr látod. Árpád vére miként fajul? Nőni látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Az ő érdeme volt részben, hogy a magyar meglátta, hogy újjászületett, hogy modern lett és ami a legfőbb, hogy a latin magyar teljes magyarrá lett, nyelvben és szivben egyaránt. Mert szivben magyarok vol­tunk akkor is, csak a nyelvünk volt: latin. Hisz az első hivó szóra össze­jött a fegyverképes magyarság Győr alatt és bármit monda­nak nem az ő hibája volt, hogy 1809-ben elveszett az ütközet. A magyarságban megvolt a jó­akarat s vitézség, hisz róluk énekelte Berzsenyi: Csak sast nemzenek a sasok, S nem szül gyáva nyulat Nubia párduca. A hálás utókor megörökítet­te a Kemenesaljái remete emlé­két — s Szombathely egyik leg­szebb ékességét képezi érc­szobra.-------------$>*> ----------------­A SOVÁNY ÉS A KÖVÉR Ennek a históriának egyik főszereplője egy sovány ujság­­iró aki valami kiállítás alkal­mával összekerült egy terem­ben a kövér Alpár Ignáccal. Nem ismerték egymást szemé­lyesen, de azért a műépítész igy kedélyeskedett: — Ha meggondolom, hogy valaha ilyen sovány agár vol­tam! ... Mire az újságíró igy felelt: — Ha meggondolom, hogy valaha ilyen kövér sertés le­szek! ... ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvoeként kétszer, — minden hő 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 59. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. • VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala '7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ........ centet a Kis Dongó egy év! előfizetésére és kérem azt az alanti cimte szíves­kedjék továbbra .is küldeni: — megindítani; Nevem: ................................................................................ Utca, box: ............................................................................ Város: ...............................,.................................................. Állam: ................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. A HÁTTÉR Törvényszéki tárgyalás... Vádlott: Lajos festőművész. Magánvádló: egy uzsorás szövetkezett igazgatója. Az eset pedig a következő: A direktor lefesttette magát a piktorral. Amikor a kép elké­szült, az igazgató nem volt megelégedve és megtagadta a kikötött tiszteletdij kifizetését. — Mi baja a képnek? — kér­dezte a piktor. — Az a baja, hogy sablonos a háttér. Ezer képen látható az eféle drapériás háttér. — Majd átfestem, — szólt bosszankodva a piktor, — de milyet akar? — Valami nekem megfelelőt, amely szorosan összefügg hiva­tásommal. Magának kell kigon­dolni. A piktor elvitte a portrét és átfestette. Aztán elküldte az igazgatónak, aki ügyvédjének adta át az ügyet. így került az eset a törvényszékre. S a hu­morral megáldott biró, a festő javára ítélt. A háttérben ugyanis egy fegyház volt látható.----------------------­ZSIRÁF-BARMOK ÉRKEZTEK A pesti állatkert szépen ha­lad, kezdi odagyökereztetni a megszokást. Lám, most is (1870-ben) két zsiráfbarom ér­kezett. Nagy sokaság bámulja, mert valóban meglepő, hogy húsból s csontból miként tud­tak ezek az Úristen csodabar­mai ennyit összegyűjteni pusz­ta szénakoszton! A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. tiszttel találkozik, aki rászól: — Hát kend mit csinál? — Ezt a részeg disznót kisé­rem dutyiba, — mondja a hu­szár s azzal rámutat önma­gára.--------•-«§ -------­MAJÖ KISÜL Faluhelyen egy asszonynak ellopták a malacát. Emiatt a jegyzőhöz ment panaszra, ki a szegény asszonyt igy vigasz­talta: — Ne búsuljon anyjuk, majd kisül az. — Tudom, jegyző ur instá­­lom, hogy majd kisül, de én azt szeretném, ha nálam sül­ne ki.-----------— Hevesi dalok A JÓKEDVŰ HUSZÁR Jókedve kerekedett a régi békevilágban egy huszárnak s bár nem volt kimaradási enge­délye, majdnem éjfélig elboroz­­gatott a korcsmában. Mikor már jól beszeszelt, egyszerre csak megszállta a kötelességérzet, felkelt, fizetett s az utcára lépett, s megindult a kaszárnya felé. De előbb kirántja kardját s elkezdi magát kommandirozni: — Vigyázz, indulj s azzal peckesen, — már amennyire tud, — lépked kivont karddal. Amint halad az utón, egy Mikor nekem örömöm van: Bort iszom, A cigánnyal a nótámat Huzatom. Dalolgatok zeneszónál Csendesen. így mulat a magyar ember: Rendesen. Mikor nekem bánatom van: Bort iszom, S elfelejtem attól minden Búm, bajom. Felvidít az, elmúlik a Rossz kedvem. Ez az oka, hogy az italt Szeretem. Az ősapám hajdanában Is ivott. Akár örült, akár busult; Mulatott. Mert a magyar ezeréves Szokása: Sírva vigad a hegedű Szavára. Magyar vagyok, követem az Ős-szokást, Ezért iszom egyre-másra Áldomást. A rózsámmal együtt megyünk Mulatni, A cigánnyal magyar nótát Huzatni. Munka után de jól esik Pihenni, Ezért kell ám HEVESIHEZ Elmenni, Ott megpihen tested-lelked Felfrissül S jó borától a kedved is Felderül. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom