Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-09-20 / 18. szám

3956 szeptember 20. KIS DONGÓ — CLEAN FEN 5-IK OLDALI Olvasni ezt emésztő unalom, de végigélni égi gyönyörűség. Szép stílusban beszélgettünk és gondolataink magasan szár­nyaltak.. A legtöbb, amire egymással szemben vetemedtünk, az volt, hogy levágtam egy kicsit az arany hajából, anélkül, hogy észrevette volna, s viszont ő is levágott a hajamból egy für­töt, — de én már észrevettem, mert belevágott a nyakamba. Az öreg ezredes nagyon meg­kedvelt, mert ebéd után min­dig két órát kártyáztam vele. Két hét múlva azt az ajánla­tot tettem Júliámnak, hogy szökjünk meg. Akkor tán az ezredes is bele fog egyezni há­zasságunkba. Mert tudni kell, hogy ő leányát az indiai alki­­rály negyedik fiának szánta. A kis leány rövid, de velős habozás után beleegyezett. Csak az alkalmas pillanatot vártuk. Ez csakhamar megjött. Az ezredes a leányát délben a vá­rosba küldte. A leány értesített és mi a hajón találkoztunk. — Hozott magával valamit, Betty? — kérdém forrón. — Igen, egy hatlövetű revol­vert, — felelt ő hidegen. És gallérja alól elővillogtatta a 2-ik könnyű bengál lovasez­red szolgálati revolverét. — Legyen nyugodt,*édes nem lesz rá szükség. — Jó! — mondá ő, s a hat­lövetűt gyengéden megsimo­gatva, keblére rejtette. óh, hogy szeretnék én hat­lövetű revolver lenni! Betty még a városban járt bevásárolni s a nyugati pálya­udvaron találkoztunk. Az első csengetéskor jutott eszembe, hogy talán még nem is ebédelt. Megkérdeztem. — Nem. — Éhes? — Nagyon. Ugyan, hozzon egypár tormásvirslit. — Rohanok, angyal. Stanicliba rejtve hoztam a kért eledelt s szivem bálványa mohón elfogyasztotta. Mintha egy kissé a hideg futott volna rajtam végig. Eszembe jutott a holdvilág s az, hogy mi most szökünk — s a gondolatoknak ezt a romantikus sorozatát be­fejezte a tormásvirsli. No, de csöngettek, szálljunk A TÁRSASÁG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jó­ízű élcekkel mulattatni tud­ja. Ezt pedig könnyen meg teheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja «nekik az abban olvasott vic­ceket. be. Sokan utaztak a vonaton, csak halkan és keveset beszél­hettünk. Egyszerre csak Cegléd­re értünk. — Charley, nagyon gyöngén ebédeltem. Ugyan hozzon egy pár tormásvirslit. Kissé boszankodtam. Rövid két óra leforgása alatt másod­szor lássam ideálomat tormás­virslit enni? Gépiesen mond­tam: — Rohanok, angyal. És lassú léptekkel mentem a kért eledelért, ő vidáman és mohón evett. Közben megkér­dezte: — Ez a legjobb eledel a vilá­gon. Miből készül a virsli, Charley? — Sertésből, kisasszony, — mondám sötéten és mentem a folyosóra szivarozni. Kecskeméten, Félegyházán, Szegeden újra virsliért küldött. Temesváron megtagadtam. Q sirt. Azon tűnődtem, hogy mi lehet ez nála? Betegség vagy szenvedély? óriási ür tátongott szivemben. Úgy éreztem, hogy az idealizmus kiröppent belő­lem. El voltam gázolva a köz­­napiság által. Ennek a szépen kezdődő szerelemnek igazán csúf vége lett. Minek nyiszálta a hajamat, ha ennyi tormás­virslit tud enni? Beléptem a kocsiba. — Készüljön kisasszony, Or­­sováról vissza fogom küldeni a papájához. — Hát nem vesz nőül? — Nem. — Miért? — Kiábrándultam. — Szemtelen. És ezzel nyakan ütött. — Szép kis angol nő maga, — mondtam nyugodtan. — Ostoba, nem vagyok én angol nő, hanem budakeszi sváb leány. Hátratántorodtam. — Hogy lehet akkor maga egy angol bengál ezredes leá­nya? — Nem vagyok én leánya, csak a fölolvasónője. Különben az öreg épp oly német, mint én. Csak reklám-ezredes, akit a margit szigeti felügyelőség fi­zet. Szemeim teljesen kinyíltak. Átadtam a kisasszonynak húsz forintot és igy szóltam: — Isten önnel, térjen vissza atyjához, a budakeszi bengál­­hoz. Otthagytam és most már végkép megértettem a dolgot: ez a nő az idealizmust a tor­másvirslivel egészen jól össze tudja egyeztetni. Ugyanazzal a vonattal utaz­tunk vissza, de más és más vas­úti kocsiban. Mindketten vég­kép kiábrándultunk egymásból — a tormásvirsli miatt. MINDEGY — Micsoda épület ez, gazd­­uram, amelyet most épitettek? — Hát tisztelt uram, ha bér­lőt találok rá, weekend ház. Egyébként ól, vagy pajta. TITKOS TERV Laci: Anyuskám, játszhatom a Kovács Józsival? Anya: Nem! Jól tudod, hogy haragban vagyunk Kovácsék­­kal. Laci: Az nem baj, mert já­ték után úgyis meg akarom verni.--------------------------­A LEÁNY ÓHAJA — Anyuskám, szeretnék már az égben lenni. — Mit hallok, még 18 éves sem vagy s már életunt? — Nem életunt, hanem azt hallottam, hogy a házasságo­kat az égben kötik.------------------------— VÁROSI ISKOLÁBAN Tanító: No, Pista, melyik ál­lat adja nekünk a sonkát? Pista: A sonkát... a sonkát a hentes.---------<«§£»»---------­LEÁNYOK — Hogy tetszik neked az uj fényképem? — kérdi Piri a ba­rátnőjétől. — Nagyon szép! — feleli ez. — A valóságban is olyan szép­nek kellene lenned. Ember ne légy jobbam tudó. j Sokat tudni helyes és jó, ; Jobban tudni mindent: . j tolakodó. ...- j---------------------------------­A. TISZTA. IGAZSÁG A tengerjáró hajókon előiuv* a naplóvezetés, amelybe as* ügyeletes tiszt minden a szol­gálatra vonatkozó észrevételéit beírja Egy teherszállító hajó­­kapitánya ilyenformán irta ba egy nap a naplóba: — A kormányos ma be volt. rúgva. Amikor a kormányos újra ki­józanodott, roppantul bántotta ez a bejegyzés. Könyörgött a kapitánynak, hogy törölje ki a megjegyzést. Szent esküvel erő­­sitgette, hogy eddig sem volt még soha berúgva, s ezután sem issza le magát soha! A ka­pitány azonban csak ennyit fe­lelt: — Ebbe a naplóba, csak a. tiszta igazságot írjuk bele! A következő héten aztán a kormányosra esett az ügyelet., neki kellett tehát a naplót in­vezetnie. Mire mindjárt az elsd­­napon ezt irta be: — A kapitány ur ma józan volt... ,--------i - • j — Bevallja tehát, hogy ezt a szép kisasszonyt megcsókolta? — Beismerem. — S amikor a kisasszony sír­va fakadt, akkor még egyszer megcsókolta? — Azt is beismerem. — Miért tette ezt, mikor lát­ta, hogy az a kislány sir? — Bocsánat biró ur, azt hit­tem, hogy örömkönnyeket hul­lat. A “KIS DONGÓ” előfizetés* dija egy évre 3.60 deliár. A K1SDONGŐ OLVASÓI TELJES -BIZALOMMAL "f’OB-: - DÚLHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E, IST­VÁN vezetése alatt működő irodához. amrlywck rímest Foreign Services Corporation FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIE'S': 1624 EYE STREET, N. W. — WASHINGTON ‘ 6,, T). *C. Ez az iroda az amerikai magyarság érdekét szol­gálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magán­­ügyben, amely külföldi hozzátartozókat, baráto­kat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint. •• föltétien ettől az irodától kérjen tanácsot. '•>}; (Magyarul is írhat.) BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI CM-") MÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; PÉNZ, CSOMAG és ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT; \ (Magyarországra s a világ többi államaiba) Teljes felelősséggel, pontosan és kielégítően képei : az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett és ellenőrzött részvénytársaság.) őrizze meg az iroda címét. — Bármikor szüksége lehet i$\. Szíveskedjen másoknak is ajánlani közérdekű irodánkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom