Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-09-20 / 18. szám

2-IK OLDAL vT« novcA _ rí v \ v punt 1956 szeptember 20. Kis Dongó regénye ANYA ÉS LEÁNYA (Folytatás.) — Te elítéled az atyádat? szólt elszörnyedve az anya. — Nem “én” Ítélem el az “én atyámat”, hanem a kér­lelhetetlen logika ítél egy is­mert eset fölött. Van egy em­ber, a ki váltókat hamisított, a kinél, tehát a tulajdonjog­­iránti érzék hiányzik. És ezt egy országos képviselő beajánl­ja a kormánynak, hogy felü­gyelője legyen egy olyan or­szágos vagyonnak, a hol a csalásnak ezer alkalma kínál­kozik . — Ne beszélj igy az atyád­ról! Ez irtózatos! — Irtózatos ugy-e, hogy úgy k i g y ógyultam a gyermeki gyöngeségekből? De hát nem te gyógyítottál ki? Nem a te orvosságoddal? Nem itt ennél az asztalnál keverted-e velem együtt azt a rettenetes gyógy­szert, a mi az embert minden érzéstől megszabadítja? Akkor még csak a páráját szittam be: de a lelkem meghalt tőle. egyszer tisztességes, előkelő ál­lásban fog lenni, ismét azzá lesz, a mi elején volt: önmagá­ra büszke, önérzetes ember. Hisz a jóllét megjavítja még a gonosztévőt is. Helvila nagyot fohászkodott. — Most már én mondom, A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. hogy ma péntek van . . , — Helvila! — Nem félek a péntektől. Bebizonyítom azzal, hogy még ma elutazom rendeltetésem helyére. — Még ma? — Az én utimálhám együtt van. — Hát én? — Te nem jösz már én ve­lem az alföldre; te el fogsz menni ő vele. — Azt nem mondtam. — De én tudom. Te mente­geted magadban azt, aki egész életedet elrontotta. És az még jobban el fogja rontani. Te most azt gondolod magadban milyen jó ember volt az én uram, amíg falun laktunk, tü­zes gazda volt, csak a jószágá­ra volt gondja. Lovakat nevelt, amik híresek voltak messze földön. Szerette a családját; nem játszott mást, csak sak­kot. Erre gondolsz most visz­­sza. — Kitaláltad. És aztán arra, hogy ezt a nagy változást a lózai közé, akik között elveszte­gette a lelkét és vagyonát. — Annak a rossz társaság­nak minden tagja azt mondja, hogy őt a többiek rontották el. De hát miért kell abba a tár­saságba belépni? — De most már nem keres­heti fel többé. — Nem, azt a rossz társasá­got, amely a tagjaitól a külső tisztességet megköveteli. Nem járhat clubba, a börzére. — Ha volna neki egy őran­gyala, aki visszatartaná. — Most arra gondolsz, hogy te lehetnél'ilyen őrangyal rá­nézve. 1 — Bár hamarább gondol­tam volna rá!* — De hát lehet egy főváro­si üzérnek a felesége valami őrangyal? mehet vele az asz­­szonya a börzére, a kaszinóba, a titkos irodákba, hogy veszé­lyes kockázatok, hazárdjáté­kok, őrült fogadások, szédelgő vállalatok elől visszatartsa? Megfoghatja-e a kezét? Ad­­hat-e neki tanácsot? — Nem teheti a fővárosban; de egy pusztán, ahol nincs al­kalom, nincs csábítás. — Eredj! Eredj vele! Téged elkápráztat az az ábrándkép, hogy valaha ismét visszatérnek a boldog idilli napok, amiken teheneket fej ettél, s örültél a vasárnapnak, amikor felvehet­ted az ünneplő ruhádat. Gyer­mek maradsz teljes életedben. Látod, én hogy megvénültem már? Camilla mégegyszer átolvas­ta Vigárdy levelét. — Milyen gyémántsziv! — De hát minek neked ez a gyémánt? Eldobtad régen, el­dobod most is. — De ő ragyogni fog. — S te csak a távolból fo­god nézni. Ha én valaha szeret­nék, én csak egész szívvel tud­nék szeretni. — A sziveink igy is egyetér­tenek. , — Az önámitás. A ti szerel­metek csak két gyöngeségnek a találkozása. Kölcsönös szá­nalom egymás iránt. Én pedig szánlak mind a kettőtöket. — Helvila! Te tudod jól, mi a mi helyzetünk? Én Vigárdyt nem ránthatom magammal az örvénybe. Ha mind a ketten a szenvedélyünkre hallgatnánk, belerohannánk. Nekem el kell futnom, nem akarok találkoz­ni vele többé. Az ő életpályá­ja követeli ezt tőlem. Tudod jól, hogy egy féltő dühében ir­galmat nem ismerő asszony dühe üldöz nyomról-nyomra, mint az árnyékom; Vigárdyt pedig üldözi ez az ember. Ha én őt ettől az üldöző rémétől megszabadíthatnám! — Hát nem . férfi Vigárdy? Legszebb 300 magyar nóta — Ne ejts kétségbe! Te túl- .. , , ságosan szigorú vagy az atyád- iossz ^rsasag okozta nala m: hoz. Nem ismered Jól. ö alap- a főváraibajöttünk telel iában jószivü ember. Ha ó m IU keveredett a sP°rt 11,1 egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL ÁRA CSAK SO CENT, szállítási díjjal együtt 6® cent Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michiga* — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — — Ne adj szót ennek a gon­dolatnak! ő bizony meg tud­ná magát védeni, nem szorul asszonyvédelemre. Hisz rette­gett párbaj vivő. De az egy olyan űrt támasztana közöt­tünk, hogy még a leikeink sem találkozhatnának egymással többé, ő ezt a fegyvert válasz­totta. így tö3zi harcképtelenné az ellenfelét. — Nem vitázok veled. Azon­ban egyre kérlek. Ha találko­zol az atyámmal, ne szólj ne­ki erről a levélről semmit. Ha megkapja a kineveztetését ar-JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendez 5 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 ra a hivatalra: ne tudja meg soha, ki volt az, aki őt ebbe belesegitette. — Hogy ezt nem tudva, to­vább is haragudjék Vigárdyra. — Ha megtudja, még jobban fog rá haragudni. Az apró jó­téteményeket elfelejtik az em­berek; de a nagy jótéteményt nem bocsátják meg soha. An­nak az elkövetőjét halálba gyűlölik. Add ide nekem azt a levelet. — Miért? — Nálam jobb helyen lesz; majd én megőrzőm. Helvila elvette az anyjától Vigárdy levelét s azt négyrét összehajtva, elrejté a zsebében. Helvila szomorúan nézett szét a teremben. — Kedves kis otthonom! Milyen sokszor fogok rád visz­­szaemlékezni. Legalább lefény­képezlek. Azzal a gépet odaállitá egy sarokba, beigazitva, hogy a termet legelőnyösebb részleté­ben fölvehesse. Amig Helvila a fekete posz­tó alatt játszotta a bujósdit, a mellékszobában léptek hang­ja hallatszott. — Ki jön most ide? kérdé Camilla. Az ám a furcsa, mikor az embernek a szive egyszerre örömtől és ijedtségtől kezd se­besen dobogni; nem tudja mi­től? (Folytatjuk.) <• BOLONDOKHÁZÁBAN — A ház előtt egy ember áll, mondja az ápolónő az orvos­nak? — aki becsöngétett és azt kérdi nem szökött-e meg innen egy férfi-bolond? — Miért kérdi azt? — Azt mondja, hogy valaki megszöktette a feleségét. Dr. Gáidonyi Miklós . ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sárok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom