Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)
1955-10-05 / 19. szám
8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN ÓHAZAI ANEKDOTÁK A SZÖKÖTT KATONA Gróf Károlyi Gábor 1841 november 19-én született és ennek köszönhette életét egy szökött katona is. Baksay Sándor, a kiváló református pap-iró igy mondta el ezt a történetet: elé. A grófné azt betegágyában alá is irta s üzent az ezredesnek hogy teliesitse a kérést, így hát a kis grófi fiú születése nemcsak egy újszülött útját nyitotta meg az élethez, de egy halálraítélt útját is visszavezette ehhez. Bogdán-Szabó Lajos, kunszentmiklósi ember volt, fiatal korában csapott fel katonának. Kalandos hajlamú, de tisztességes gondolkodású legény volt. Nem bírta el a katonai fegyelmet s többizben megszökött ezredétől. Mindig haza is került szülővárosába. Mindig elfogták azonban, viszszavitték ezredéhez, megveszszőzték. Harmadik szökése után — amint ezt a katonai szabályok előírták — kötélhalálra ítélték. Akkor még fennállott azonban az a szokás, hogy ha egy anya, aki akkor szül, amikor a halálos Ítéletet kimondják és kegyelmet kér a halálra ítélt katona számára, akkor a kegyelmet meg kell adni. Bogdán-Szabó jó sokáig szolgált büntetésből. Végül mégis csak visszakerült Kunszentmiklósra. Haláláig áldotta Károlyi grófnét s annak fiát Gábort. TOMPA ÉS A KOCSISA 'Tudvalevő dolog, hogy Tompa Mihály, a költő, óriás erejű ember volt. Félkézzel hajigálta föl a napszámosok vállára a búzás zsákokat. Bogdán-Szabó fölött akkor mondták ki, 1841 november 19-én a halálos Ítéletet, amely napon gróf Károlyi Györgyné Gábor nevű fiának — a későbbi hires negyvennyolcas képviselőnek — életet adott. A katona jó emberei kegyelmi kérvényt vittek a grófné I Egy alkalommal megharagudott Tompa a kocsisára. Valami bajt csinált. Felhivatja magához s szidja kegyetlenül. A kocsis rendületlen nyugalommal hallgatja. A költő megharagszik ezért a nembánomságért, felugrik, ölbekapja a kocsist, s zsupsz! — leteremti a parókia magas tornácáról az ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszeriminden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50. " Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc- Iapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-Ielket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szivesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök..... dollárt ..... centet a Kis Dongó ............. évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani: Nevem: ...................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ........................................................................................ Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. 1955 október- 5. udvarra. Aztán, hogy tettét igazolja, utána kiált a repülő kocsisnak: — Nem ütlek meg, Péter, üsd meg te magadat!----------------------A KIRÁLY PÉLDÁJA I. Ferenc, magyar király, egy délután adjutánsa kíséretében a magyar határhoz közeleső Báden városka utcáin sétált. Amint egy utcába befordultak, az adjutáns észrevette, hogy egy koporsót hoznak feléjük, s attól tartván; hogy a koporsó látása fel fogja izgatni az öreg királyt, figyelmeztette, hogy talán jó lenne egy másik utca felé venni utjokat. A király azonban bevárta a koporsót. Szegényes deszkakoporsó volt csak, melyet a papon és sekrestyésen kívül senki sem kisért. “Bizonnyára szegény ember holttestét zárja magába ez a koporsó” — jegyezte meg a király — ” mivel halála után senkisem emlékszik meg róla. De tegyük meg mi azt, mit a bádeniek elmulasztottak,” és adjutánsával együtt kalaplevéve követte a koporsót. Mikor a bádeniek a szegény koporsója után haladó császárt: észrevették, megszégyenülve csatlakoztak a menethez, s mire a koporsó a sirhoz ért, már, a király szép példáját követő kísérők százai mondták a pap után az imát az elhunyt lelkiüdvösségéért.----------------------s szó nélkül teljes erővel vágott végig öccse arcán. Barcsay Elek szemét elöntötte a könny s azt felelte: — Igazad volt, Miklós bátyám! Nyugdíjaztatta magát. Ausztriában telepedett le. Grófkisasszonyt vett feleségül, egyetlen fiának, Gézának pedig, akit tisztnek neveltetett, gyakran mondta: — Szeresd, fiam, a magyarokat! Azt a megszégyenítést megérdemeltem! Barcsay Géza ott is hagyta hamar a hadsereget. Apja halála után Ausztriában gazdálkodott, de jól megtanult magyarul s évente felkereste erdélyi rokonait. Az első világháború kitörésekor hatvanegyéves volt. Mégis önként jelentkezett katonának. Akkor irta erdélyi rokonainak: — Jóváteszem apám vétkét! Hevesi dalok Teljes pompájukban Az őszi virágok, A kicsiny kertemben Ezerszinüt látok, Illatuk csókjával 1914 szeptember 22-én halt hősi halált a szerb harctéren Barcsay Géza, az “osztrák” Barcsay. Érdekesek ennek előzményei. Az 1848-i szabadságharc kitörésekor minden férfisorban lévő Barcsay beállott Kossuth katonájának, csupán Barcsay Elek harcolt a császár zászlaja alatt magyar testvérei ellen, mert ő gyerekkorában osztrák katona-iskolába került, igy lett vértes hadnagy s került ezredével a harctéren a magyarokkal szembe. Piskinél nagy csata folyt a magyar huszárok s osztrák vértesek közt. A huszárok élén egy Barcsay — Miklós nevezetű — vágtatott kivont karddal, a vérteseket pedig egy fiatal hadnagy vitte rohamra. Szilaj tűzzel rontott egymásnak a két ellenséges tiszt. Ahogy szembekerültek egymással, akkor vették csak észre, hogy a huszártiszt Barcsay Miklós, a vértestiszt pedig öcscse, Barcsay Elek. Egy pillanatig meghökkenve meredtek egymásra, azután Barcsay Miklós előrántotta lovaglóostorát Körülvesznek engem. Azért oly szép az ősz S én azért szeretem. De e kerek földnek Nincs oly szép virága, Mint, akit szeretek, Az a kedves lányka. Bejárhatod ezt az Egész nagy világot S nem talász te sehol Nála szebb virágot. És a lányok között Legszebb a magyar lány. Ragyog a két szeme, Mosoly ül az arcán. Üdvöt igér édes, Csókratermett ajka, Tüzbe hozza véred, Ha ölel két karja. S amikor menyecske Lesz a magyar lányból, Akkor lép ki ő az Élte tavaszából, Akkor érkezik el Életének nyara S lesz a szép bimbóból A kinyílott rózsa. Édes kicsi párom Ugy-e szép is e nyár, Ügy-e minden nappal Ránk uj boldogság vár? De legboldogabbak Mégis akkor vagyunk. Mikor a HEVESI CAFÉBAN mulatunk. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
