Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)

1955-08-20 / 16. szám

2-IK OLDAL CT<3 rwvr.rt __ HPtV wv 1955. augusztus 20. Kis Dongó regénye A CSÁSZÁR UDVARI BOLONDJA (Folytatás.) S igy lön aztán, hogy egy szép tavaszi délután Kolowrat karon fogva vezette be Akii szobájába annak ágyához a zárdából gyorsan hazahozott Kovács Ilonát. Utánuk jött Szilvássyné és doktor Berg­­meister János uram, pap is jött s ott nyomban az ő jelen­létükben összeadta őket} s beirta az anyakönyvbe, melyet Fleck apó czipelt a hóna alatt. Orgonaszó nem volt, se szent ének, hanem egy madár csiri­pelt az ablakpárkányon a szer­tartás alatt és az olyan szép volt, hogy gyönyörűség volt hallani. De még ennél is na­gyobb gyönyörűség volt az uj menyecske első szava: — Most hát már senki sza-JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezG 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 kithat el tőled, édes férjem. Félénken, aggodalmasan, vá­rakozón nézett fel a hatalmas Kolowratra, aki mosolyogva biccentett a fejével. A pletyka most már gyorsan elült, de sohase végképp. A nép lelke olyan, mint az itatós pa­piros, amit egyszer beszivott, nehéz belőle kivenni. Még hosz­­szu évek múltán is, mikor a francia ex-császárné gróf Ne­­ipperghez ment másodszor férjhez, a pletykáló bécsieket fitymálva hurogatta le egy-egy beavatottabb: — Ejh no! Ne legyetek hát birkák. Hiszen nem az igazi Mária Lujza. De hagyjuk ezt most, régi dolog ez, nem jó ezt feszegetni. (VÉGE.) ANYA ES LEANYA Két ur találkozik össze a szőnyeggel bevont főlépcsőn. Mind a kettő fölfelé tart. Az egyiken prémgalléros téli ka­bát van; a másikon rövid, bár­sonygalléros felöltő: az sincs begombo'va, alatta fekete frakk, sárga szegfüvei a gomb­lyukában; fehér nyakkendő a nyakán. Az elébb jövő lassú járású ember, a ki időt enged magá­nak, mikor lépcsőn megy föl­felé; az utóbb jövő fiatal at leta-alak, ez hármasával szöki át a lépcsőket, megelőzve a má­sikat. — Szolgája, Perukker ur! — Alászszolgája, Dobokay ur! A daliás ur az első emeleti ajtónál megáll, melyen fényes táblán olvasható e név: “Meri­­toris Zeno” s ott becsenget. Sokáig jönnek az ajtót kinyit­ni. Az alatt a másik ur is meg­érkezik, az is ott áll meg. — Ah! ön is ide igyekezik? — Tetszett már csengetni? — Az inasok bizonyosan most vacsoráinak. Estélv előtt a cselédséget meg szokás ét­keztetni. — Hát ma itt estély lesz? — Utolsó az évadban. Sokat AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajá­títására, mert a szavak mellett 1 ?1 van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, t\ g ^ tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára............. >P zi • ö U Vidékre 20 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. — De csak nem akar ön fel­ső kabátban táncolni? jegyzé meg Perukker ur. — Dehogy. A meghívó tíz órára szél: én még visszame­gyek a szinházba; a negyedik felvonás pompásan végződik; { azt élvezni akarom. Még most csak kilenc óra. Valamit hoz­tam, a mi az estély programm­­jához tartozik. Tizenegyre un­tig elég lesz teljes diszben meg­jelenni. Ekkor aztán Perukker urnák akarta az inas lehúzni a ka­bátját. — Csak hagyja rajtam. A salonban még nincs befütve a kandalló, a gáz sem ég; tu­dom a szokást; — most is in­fluenzás vagyok. Nem mara­dok soká. S azzal mind a ketten ma­gukkal vitték az utcai toilet­­tejüket a terembe, a hol csak­­ugyajn akkor iparkodott egy szolgálattevő a kandallóban alágyujtani, mig a másik a gáz fellobbantásával mesterkedett. A szalonban sötét volt még és hideg. A harmadik inas pedig várt a rendelkezésre a két ur háta mögött. Dobokay ur átadta neki a névjegyét, hogy vigye a nagy­ságos asszonyhoz. Perukker ur azt kérdezte, hogy itthon van-e a nagyságos ur? Megértve, hogy nincs itthon, azt mondá, hogy várni fog rá öt perczig: annak okvetlenül haza kell jönni a kitűzött időre. Mikor aztán a három inas eltávozott a teremből, azt mon­da Dobokav ur Perukker ur­nák: — Vallja meg Perukker ur, hogy ön is azért nem tette le a prémes kabátját, mert tele van a zsebe érdekes iratokkal? Perukker ur felnézett a csil­lárra. — ügyvéd ur hozzászokott a titkok kiderítéséhez. — Bankár ur pedig a titkok megőrzéséhez. Ezen aztán mind a ketten nevettek egy kicsit. — Mondja csak Dobokav ur, három inast tartanak Meri­­torisék? kérdé Perukker ur. —Dehogy tartanak. Csak ez a kék az ő inasuk, a ki az ajtót nyitotta előttünk; a sárga a Vigárdyék inasa, a kit estélve­ken kölcsön kérnek; a harma­dik pedig a Dobos pincérje. Minthogy a házi szakácsné csak meleg ételeket tud készi­­teni, a kocsonyákat, halakat a vendéglős szolgáltatja s egyút­tal pincért is küld hozzá inas­nak öltözve. — Nekem úgy tetszik, mint­ha ezeket a nagy japáni vázá­kat is láttam volna már vala­hol, azt hiszem, Vigárdyéknál. — Talán azoknak az iker­testvérei voltak. Egyébiránt ez bevett szokáa Inast, ezüstöt, porcellánt estélyekre kiköl­csönözni. Ezt még a mágnások is megteszik. S Meritorisék és Vigárdyék úgyszólván egy csa­ládot képeznek. — S fényes programmja lesz a mai estélvnek? — Sőt kitűnő. Egy Párisból jött hegedűművész fog játsza­ni. A nem annyira szép, mint köpczös királyi tanácsosné fog énekelni. A mit a háziasszony irt azt maga fogja felolvasni. (Folytatjuk)--------•*§£*>-------- ] JÓ FÉRJ — Mi a véleménye erről az esős időjárásról? — Boldog vagyok. — Ne mondja. — De. A feleségem meghűlt és már napok óta nem tud be­szélni. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998 ígérő programmal. Hát ön nem arra jött? — Nem. Engem az ur hitt meg sürgetős üzleti ügyben. — Tehát nem is akarja az asszonyságnak bemutattatni magát? — Ezúttal célomon kivül esik. — Kár. Igen jól mulatna. Ez alatt kinyitották az ajtót. Az inason látszott, hogy most kapkodta fel a libériáját. Két másik szolgálattevő épen ipar­kodott ruháit előkeresni vala­mi szekrényből. — Méltóztassék! kínálta a kurta felöltős a gallérost az elsőbbséggel. — Kérem, uram, kinálkozék az vissza . — No, no. A koré az elsőbb­ség. — Hány éves ön? — Harminczkilencz. — Én meg harmincznyolcz. — Akkor ön nevezhet uram­­bátyámnak. Az előszobában az inas le akarta segiteni az urakról a ' felső kabátjaikat. — Hagyja, mondá Dobokay ur; tele a kabátom zsebe irá­;! sokkal, a mik velem akarnak 11 jönni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom