Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)

1955-03-20 / 6. szám

tri« nnvnA _ ri.F AN ftttv 1955 március 20. 2-IK OLDAL Kis Dongó regénye A CSÁSZÁR UDVARI BOLONDJA (Folytatás.) — Tegyen meg engem fel­séged nemes emberré és aján­dékozza nekem Akii községét. A császár nem felelt mind­járt, nem mutatott se csodál­kozást, se beleegyezést, de a homlokán kiélesedett a törté­nelmi nevezetességű három redő; fel s alá járt a teremben, petyegette az ujjait, mig vég­re megállt Akii előtt. — Hja, hja. A dolog, tudja, nem olyan egyszerű, ahogy ön gondolja... Hiszen megígér-' tem, az igaz... de én valami hivatalra, valami állásra gon­doltam. S ön, ha jól értem, egy donációt akar .. . Akii egy szót sem felelt, lesújtotta a császár viselkedé­se, mint egy mennykőcsapás. Nézte, ellenállhatatlanul nézte a sivár valóságot. Országok és milliónyi népek urát, amint küzd benne a fösvény ember a királylyal. — Bocsánat, felség, ha ta­lán ... — Nem, semmi, semmi. Nem teszek magának szemrehá­nyást. A világért se harag-! szom. Maga végre is jó ember és én is jó ember vagyok, hát megegyezünk. Hiszen nem azért mondom, de lássa, rossz világ van, sanyarú világ van. S ma már valami szokatlan dolog a donáció. Kiment a di­vatból. De maga szeretne föl­éleszteni. Ne persze. Hja, csak­hogy egy kicsit nehezen megy. Mert honnan? Ma a császár­nak is körül kell néznie, ha él­ni akar. Nem ugv van, mint régen volt. (A 'császár mélyen sóhajtott s elmerült gondola­taiba, aztán újra fenhangon szőtte észrevételeit.) Ma már a só se olyan sós, mint azelőtt. Minden elromlott, összezsugo­rodott. Könnyű volt az előde­imnek birtokokat ajándékozni, ámbár kár volt. De ma már a forradalmak se ^mek semmit, haszon nélküli kellemetlensé­gek. Hiszen ért engem, (neve­tett föl a császár, mintegy elöl­járóban egy tréfás mondásá­nak)-, nem hoznak a konyhára semmit. Hajdan a Rákócziak után egy tömeg uradalom ma­radt, könnyű volt Leopoldnak örömet csinálni másoknak De micsoda forradalmak varrnak ma! (Fumigative legyintett ke­zével.) Nem valami kövér fala­tok. Hiszen tudja mire gondo­lok. A Martinovicsokra. Mert már csak az efajta szegény ör­dögök acsarkodnak a trónus el­len s azoknak legfeljebb a fe­jét lehet elvenni. Hát iszen, ami illeti a nemességet, abban nem forog fenn nehézség, de a másik, a falu ... micsoda fa­lut is mondott? — Akiit. — Hát van ilyen falu? — Igen is„ Ugocsamegyében. — És hogy jutott eszébe? — Mert hogy a nevem az. — Ohó! — nevetett fel a császár vidáman, mint akinek hirtelen kisegítő ötlete támadt. — Előttem ez nem jogcím. sőt ellenkezőleg. En nem helyeslem AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanuiásra, az angol nyelv elsajá­títására. mert a szavak mellett 1 '1 van büntetve » azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennap) életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, íinom könyvpapirra, tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv $2.5 Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalába 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. a Napoleon-verset élőiről olvas va, hanem esek hátulról olvas­va, következésképen nem is ho­norálhatnám a poéta nevét élűiről olvasva, hanem legfel­jebb hátulról lehetne ... Szikra szikrát csal ki. A csá­szár ötlete villámbirtelen ötle­tet gyújtott az Akii fejében is. Mély hódolattal hajtotta meg magát. — Hát én nem bánom, felsé­ges uram Úgy is jó. Vegyük hátulról a nevemet, és amit je­lent, azt adja nekem felséged Akii község helyet*. — Hogy érti azt? — Hátulról Akii annyit tesz, mint Ilka. — És mit tesz “Ilka’-? — Ilka magyarul annyi, mint Ilona vagy Heléna. — Ah! Akii arca kigyult, szemei élénken csillogtak. — Adja nekem császári fel­séged feleségül Kovács Ilkát. A császár meglepetve kiáltott fel, miközben egyre csóválta a fejét. — Akii! Vén gyerek! Mit kell hallanom? Milyen dolgo­kon jár a maga esze? Hát meg­bolondult? — — Talán. Mert a szerelem semmi esetre sem józan álla j pót és én szerelmes vagyok, úgy, hegy a fölséged egyetlen ! szava megnyitja számomra , vagy a mennyet az angyalok I karának elbűvölő zenéjével, ! vagy a poklok mélységes gye­hennáját az ördögök csordájá­nak vartyogásával. j A császár elmosolyodott, i mert oly furcsán illett Akiihoz a szónoki beszéd, mintha a há­zi macskának szárnyai támad­nának és fölrepülne a felhők közé. — Nincs rossz ízlése, — fe- i lelte közömbösen — de hát ő i vele mi van. ő vele, a leánnyal? ’ — Azt hiszem, ő is szeret. ! A császár fölhúzta szemöldö­keit és tréfásan vonógatta a vállát. ——Akkor azután semmi kö­zöm hozzá: ha a leány is akar­ja. Hanem azért el nem hall­gathatom, hogy ön nem szé­pen viselte magát. — Én, fölség? — hüledezett Akii. — Sőt úgy látszik, sikkasz­tott a prókátorok formulája szerint, — folytatá az uralko­dó — mert a megőrzésére bí­zott kincset saját céljaira for­dította. — Oh, fölség, — mentegető­zött Akii, e magasztos pilla­natban nem tudván leszállni a tréfa prózájáig — ártatlan vagyok ebben: a szerelem jön és távozik észrevétlenül, mint az álom ... — Hát igen — felelte a csá­szár komolyan. — Beleegyezik fölséged? — kapta fel mohón a szót Akii. — Mit is tehetnék egyebet? — szólt a császár. — Ámor * nekem nem alattvalóm. JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezS 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 A kamarás e pillanatban Norbonne francia követet és Metternich Kelemen herceget jelentette. A császár távozást intett a köszönetét rebegő Akiinak s a belépő urakat azzal a fejcsóvá­­iással kísért, önkénytelenül el­röppent felkiáltással fog-adta: — Micsoda különös neveik vannak az embereknek. Norbcrnne a Mária Lujza házassági ügyében jött tárgyal­ni az elmenetelt s egyéb rész­leteket illetőleg, a ravasz Met­ternich azonban ez egész tár­gyalás alatt, sőt még a kihall­gatás után is sokáig igyekezett kitalálni a császári ajakról ki­csúszott titokzatos felkiáltás értelmét. Valami különös nagy háttért keresett mögötte! Pe­dig milyen jelentéktelen kicsi­ség volt az általuk előkészített világtörténelmi drámához ké­pest! XIII. FEJEZET Akii lábai alatt égett a föld. boldog volt, szerette volna ki­kiáltani az egész világnak: Az enyém ő. Nekem adta a csá­szár. Halljátok, nekem adta! (Folytatjuk) JÓ GYERMEKEK — No gyermekek, — kérdi az apa három gyermekétől, — segítettetek anyátoknak a mo­sogatásnál. — Igen, mind a hárman, — felelik azok egyszeri-e. — Hogyan? — Én mosogattam, én meg törülhettem, mondja a két na­gyobbik. — És te? —kérdi a legki­sebbtől az apa. — Én meg a törött tányér és csészedarabokat szedtem össze, — feleli a legkisebb. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 VV. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom