Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)

1954-07-05 / 13. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1954 julius 5. ÓHAZAI ANEKDOTÁK i Gróf Szécheni Ferenc Midőn Széchenyi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Mu­seum alapitója három fölcsepe­­redett fiával először látogatta meg somogymegyei birtokát, akkor a többi közt a jobbágyok •deputációja is tisztelgett nála; és ő oda vitte három fiát közé­jük és körülbelül igy szólott hozzájuk: — Lássátok, kedves fiaim, fezeknek az embereknek a mun­kája és verejtéke szerzi meg nektek a módot arra, hogy úgy élhessetek, a hogy éltek; ne fe­ledkezzetek meg róluk soha, legyetek irántuk mindig jó­­szivüek, szeressétek őket és vi­selkedjetek irántuk hálával. És hogy a hála érzete feledés­be ne menjen, te fiam István, eredj és csókold meg a legöre­gebb jobbágynak a kezét! --------------------­EGY KÉZSZORITÁS Deák Ferencről köztudomá­sú, hogy kora legszegényebb embere volt. Egész életén át két kis szállodai szobában la­kott, omnibuszon járt ki a vá­rosligetbe, vagyont nem gyűj­tött, igénytelenebb volt a sze­gény patvaristáknál is. A kiegyezéskor miniszterel­nökséget nem vállalt. Soha,, .semmiféle cimet, rangot, ki­tüntetést nem fogadott el. Pe­dig lehetett volna herceg is és tele rakhatta volna egyszerű fekete kabátját a legelőkelőbb érdemrendekkel. Még csak udvari ebédre sem fogadott el meghívást soha. Egyszer egy kihallgatás után, a királyné lepte meg és vezette ebédhez, amikor arra nem szá­mított és tiltakozni faragatlan­­ság lett volna. A koronázáskor 'az országgyűlés egyhangú kí­vánsága és a király és királyné .személyes kérése volt, hogy ő tegye a hercegprímással együtt a király fejére a koronát és még azt is visszautasította az­­ízal az elegáns és lovagias mon­dással: — Engem csak egy kitünte­tés érhet, nekem a király sem ladhat többet, de azt a legna­gyobb kitüntetésnek tartom viszont: a magyar király kéz­­szoritása. MAGYAR GYORSÍRÓ Az első magyar országgyűlési gyorsíró Hajlik Károly volt. Saját szorgalmából megtanul­ja a Taylor-féle rendszert, és ELŐFIZETÉSI FELHIYÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt elő­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök......dollárt........centet a Kis Dongó ............. évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani: Nevem: ......................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ....................................................................................... Állam: ........................................................................................... Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. már 1840-ben stenographiai naplót irt a főrendek üléseiről. Igen vékony hajszálvonáso­kat iró tollat használván, egy bemártással meglehetős hosszú ideig jegyezhetett. Ezért az or.­­országgyülési tudósítások szer­kesztői tollmártások szerint méregették a beszédeket, azt mondván: — Egy, két, három stb. már­tásos beszéd volt. 1840 április 22-én, mikor a, főrendek a szólás-szabadságról vitatkoztak, tiz és fél óta alatt 27 ivén körülbelül 41,000 szót irt le Hajnik. — Negyvenegyezer szót irt ön akkor, midőn szólásszabad­ságunk nincsen; hát még mennyit ir vala, ha szólás-sza­badságunk volna! — mondta neki gróf Széchenyi István.---------------------------­Török Ponori Török József a negy­venes évek írója volt, Beretvál­­kozótükör az uj magyarok szá­mára cimü füzetében a haza legjelesebb fiait, köztük gróf Szécheni Istvánt, méltatlan gúnnyal illette. A megtámadottak egyike e hires kis verssel állt bosszút a mérges tollú emberen: Hiába irod: Török. Nem lesz a neved örök. Még az említett füzetnél is rútabbakat irt a szabadságharc leverése után, 1849-ben, Bécs­­ben németül is megjelent Ma­gyarország arvmadara Kossuth Lajos cimü piszkos írása, mely­ben még a nagy hazafi édes­anyját is lopással vádolja.--------««■§ -------­Clevelandi eset Beküldte egy krónikás. Az egyik detroiti kuglizócsa­pat négy tagja a clevelandi Szent János görög katolikus csapat meghívására átrándult, Clevelandba egy kis barátságos összejövetelre a május 31-iki kettős ünnepen. Clevelandban a szállodában két szobát vettek ki, egy-egy szobában két ággyal. A det­roitiakat nagy ünnepséggel fogadták a clevelandiak s nagyszerű vacsorával traktál­­ták s utána sokáig beszélget­tek. Persze a sok beszédtől ki­száradtak a torkok s közben, aki nem beszélt az a torkát öblögette. A detroitiak közül kettő inkább hallgatott mint sem beszélt s igy mire nyugo­vóra tértek, több ital volt ben­nük a kelleténél. Reggel a másik két detroiti bezörget az előbbi kettőhöz, de választ nem kap. Most már dö­römböltek s mivel arra sem jött :a szobából válasz, szóltak a, szállodásnak, hogy nyissa ki az ajtót. De nem lehetett, mert a kulcs belülről a zárban volt. — Csak nem haltak meg, — rémüldöznek s erre a szállodás 'asztalost kerít, aki nagy lyu­kat fűrészel a zár körül s igy végül kinyitották az ajtót s be tudtak menni a szobába. Most jött csak a rémség. A két detroiti úgy feküdt az ágyon, mintha már elszállt vöt­­na belőlük a lélek. Hívják a mentőket, azok a mozdulatlan két detroitit hordágyra teszik s viszik a mentőállomásra. Társaik elkí­sérik őket utolsó útjukon, mi­közben akkora könnycseppek: hullanak szemükből, mint egy­­egy dió. A mentőállomáson az orvosi vizsgálat eredményét halálost félelemmel várják. Végre kijön az orvos komor arccal. — Jajj, jajj doktor ur, csak nem ... — kiáltoznak az em­berek. — De igen, mind a kettő holt részeg. Már elláttuk a ba­jukat ... ne jajgassanak, pár óra múlva józanok lesznek. De nehogy újra berugassák őket. mert akkkor igazán elviszi mindkettőt az ördög.- 1 ■ --------­Hevesi dalok Elérkezett itt van A virágos szép nyár, A kék égről forrón Hull le a napsugár. Kedves kis kertünkben Nyílnak a virágok, Madár dala hirdet Békét, boldogságot. Kis angyalom gyere, Menjünk ki a rétre, Pihenjünk le kissé Rét puha füvére. Hajtsad a vállamra Édes kicsi fejed, Hadd nézzem boldogan j Sugárzó két szemed. Enyhe itten a lég, Az árnyas fák alatt. Zümmögnek a méhek, Csobog a kis patak. Mi meg csak hallgatunk, Fogjuk egymás kezét; Ahol két szív boldog, Nem kell oda beszéd. Lemenőben a nap, Megnyúlnak az árnyak, Mehetünk már haza, Minket otthon várnak S betérünk estére Még egy pár órára HEVESI boráért Hires CAFÉJÁBA. r HEVESIHEZ menjen, Aki azt akarja, Hogy vig hangulatban, Jól végződjön napja Mert baráti körben HEVESINÉL este. A jó bortól megjön, Kinek nincs jó kedve. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom