Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-06-20 / 12. szám
1954 junius 20. KTS DONGÓ — GLEAN FUN 5-IK OLDAL egyenletesen, simán, engedelmesen folytatta útját. Messze mögötte, az országút közepén, egy kis fekete folt jelezte azt az emlékezetes helyet, ahol Csirkének bemutatkozott. A meggyvöfös fiatalember sápadtan fordult a soffőrhöz: — Ezt nem kellett volna. Ki tudtad volna kerülni! A soff őr vállat vonta: — Amikor az ember siet! Nem érdemes! Csirke! — Élet! — mondta magában a meggyvörös. És elgondolkozott: Úristen, gyerek voltam, szüleim arra tanítottak, légy jó ,szeresd az állatot. Odabent, a kocsi mélyén, a platinaszőke halkan föüsikoltott. A csirke is .. . meg a zökkenés is . . . Könnyű kis teste elvesztette az egyensúlyt, majd kiborult a kocsiból. Szerencsére a rendezőnek az ölébe zuhant. Két karjával kétségbeesetten kapaszkodott a fiatalember pullóverjába. — így gondoltam én is! — mondta a méregzöld. És megcsókolta. A csirke eszébe juttatta, hogy nemcsak a szerelem múlandó ,hanem az élet is. És megkérte az uj csillag kezét. Mire a harmadik faluba értek, vőlegény és menyasszony voltak már. * Este a parasztasszony panaszkodott az unokának: — Elveszett egy csirkém. A paraszt összevonta a szemöldökét: — No csak! — De bizony elveszett! Elvitte valaki. . . vagy ki tudja? A paraszt szűkszavú ember volt. Mit vitatkozzon? Hagyta beszélni az asszonyt. * öreg csavargó baktatott az országúton. Rongyos, üres tarisznya lógott a vállán, görcsös nagy bottal csapkodott maga körül, csak úgy megszokásból. Az országút közepén feketéllett valami kis halom, egy csomó toll. Az öreg csavargó megállt. — Csirke! — mondta lágyan, de rég nem ettem s az erdő szélére ment. Az erdő szélén, kis tisztáson vígan pattogott a nyárs alatt a rőzse. Az öreg csavargó sült■csirkét vacsorázott. Csirkének akkor minden mindegy volt már. Az is, hogy milyen módon készitik el, az is, hogy hol és ki eszi meg. RenA TARSASAG KÖZPONTJA lesz ön, ha a vendégeket jóízű élcekkel mulattatni tudja. Ezt pedig könnyen megteheti, ha olvassa a “Kis Dongó” élclapot s elmondja nekik az abban olvasott vicceket. deltetését betöltötte. Eljutott oda, ahova el kellett jutnia. Levágták és megették.---------««§ $»-■--------A SZÍNHÁZBAN Férj: De kedvesem, ha ez a film olyan rettentően elszomorít, inkább hagyjuk itt és gyerünk haza. Feleség: Ugyan kérlek, ne rontsd már el minden mulatságomat. 1 Cg j&ff-.-------— Ha a férjem lenne, — mondja a lány az erőszakoskodó legénynek, mérget adnék magának, hogy megszabaduljak magától. — Ha a feleségem lenne, — feleli rá a legény, — bevenném a mérget, hogy megszabaduljak magától.--------------------------FELHÍVÁS A NYILATKOZATRA — Ma éjjel álmomban megkértem a maga kezét. Mit gondol, mit jelent ez? — Azt Jelenti, hogy maga álmában okosabb legény, mint ébren.--------------------------— A SZÍNDARAB Egy színműírót egy újságíró arra kért, mondaná el most készülő uj darabjának tartalmát. A szinmüiró hoszszas könyörgés után igy szólt: — Hát nem bánom, elmondom, ide figyeljen: Első felvonás: A hős: Szeretz? — A hősnő: Szeretlek. Második felvonás: — A hős: Szeretsz? — A hősnő: Szeretlek. Harmadik felvonás: A hős: Szeretsz? — a hősnő: Szeretlek. Az újságíró ámulva mondja: — Ezt nem értem mester, hát hol van itt a bonyodalom? — A bonyodalom ott van, — felelte a szinmüiró, — hogy a hősnő az egész darabban ugyanaz, ellenben a hős felvonásonként változik.---------------------------A LÓKERESKEDŐ — Mit csinál az apád, ha valamelyik lova beteg? — Az attól függ, hogy csak könnyen, vagy komolyan beteg-e a ló? — Hogy-hogy? — Ha könnyű a betegség, ál-NYILATKOZAT A Rákóczi Segélyző Egyesület, Bridgeport, Conn, és a Verhovay Segély Egylet, Pittsburgh, Pa. örömmel hozza mindkét egyesület tagjainak tudomására, hogy teljes egyhangúsággal megállapodtak a két legrégibb amerikai-magyar testvérsegitő intézmény egyesítésében. Úgy a Rákóczi, mint a Verhovay az elmúlt év folyamán három-három igazgatóját és két-két központi tisztviselőjét küldötte ki azzal az elgondolással, hogy mindkét egyesület tagjainak érdekeit szem előtt tartva, próbálják meg az évtizedek óta annyira óhajtott magyar egység gondolatát megvalósítani. A kiküldött egyesítési bizottság három gyűlést tartva, igazi testvériségi szellemtől áthatva, megtalálta a módját az egyesülés lehetőségének. Az egyesítés ügyében kiküldött bizottság megállapodásait mindkét egyesület igazgatósága teljes egyhangúsággal elfogadta s igy, amennyiben az 1955-ik évben tartandó Rákóczi és Verhovay konvenciók az egyesülésre vonatkozó megállapodásokat magukévá teszik és ha az illetékes Insurance Departmentek azokat jóváhagyják, végre megvalósul a két magyar testvé— riségi intézmény egyesülése. A megállapodások lényege az, hogy egyesülés esetén, sem az illetékes tagok, sem a tisztviselők jogai nem csorbulhatnak s mindkét egyesület tagsága megtartja szerzett jogait és viseli kötelezettségeit. ^ Kelt New York, N.Y. 1954. május hó 30.-án. ■ RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KOCSIS ALBERT, elnök VASAS JÓZSEF, titkár BENCZE ISTVÁN, igazgató FISHBEIN LÁSZLÓ, igazgató MOLDOVÁNY SÁNDOR, igazgató BENCZE JÁNOS, elnök RÉVÉSZ KÁLMÁN, titkár FALUSSY C. ALAJOS, igazgató MACKER GYULA, alelnök, igazgató TURNER JÓZSEF, igazgató latorvost hivat. Ha komoly, eladja a lovat.--------re-5 -------Takarékos férj — Te nem jársz fodrászhoz? — Nem. Mert a pénzen, amit a borbélynak fizetnék, berúgok s amikor részegen hazaérek, a feleségem mossa a fejemet.--------t?*>----------IGAZA VAN Laci: Kötött a családodban valaki szerencsés házasságot? Géza: Csak az én feleségem. ----------------------NEHÉZ MUNKA Az autós elakad egy mély és vizes kátyúban de szerencsére a közelben van egy farmer kocsival és lovakkal. Jó pénzért nagynehezen kivontatja az autót a kátyúból. — Amikor az autós kifizeti, megkérdezi tőle: — Hát ez érdekes, hogy ezen a forgalmas utón ilyen kátyú van. Mondja, öregem, látott már mást is elakadni itt? — Hogyne, kérem, maga már az ötödik a mai napon, akit kihúztam belőle! — Ejnye, ejnye! Hát akkor mikor dolgozik maga, ha egész nap az autósokkal bajlódik? — Éjszaka. Tessék elhinni, rengeteg dolgom van, amig ezt a fene nagy lyukat, amit) most félig betömtünk újra kiásom és tele hordom vízzel.----------------------- / I A LÁNY PANASZA — Fia a legutálatosabb fiú, akit valaha ismertem? — Miért? \ — Föltettem, magamban, hogy visszautasítom és sehogy sem tudom annyira vinni, hogy szereimi vallomást tegyen. , A KISDONGÓ OLVASÓI TELJES BIZALOMMAL FORDULHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E. ISTVÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek cime: Foreign Services Corporation FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES 1624 EYE STREET, N. W. — WASHINGTON 6, D. C. Ez az iröda az amerikai magyarság érdekét szolgálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magánügyben, amely külföldi hozzátartozókat, barátokat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint föltétien ettől az irodától kérjen tanácsot. (Magyarul is irhát.) BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI OKMÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; PÉNZ, CSOMAG és ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT; (Magyarországra s a világ többi államaiba) Teljes felelősséggel, pontosan és kielégítően kezel az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett és ellenőrzött részvénytársaság.) Őrizze meg az iroda cimét. — Bármikor szüksége lehet rá. Szíveskedjen másoknak is ajánlani közérdekű irodánkat.
