Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-09-20 / 18. szám
8-IK OLDAL KTS DONGÓ — CLEAN FUN 1954 szeptember 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK A SZOBOR FIA Kossuth Lajos Tivadar híven tartotta atyja parancsát, hogy fiai halála után ne jöjjenek haza Magyarországba. Ferenc azonban hazament, pártja vezérségét vállalta és alig esett túl a párt az első mámoron, máris súlyos támadásokban részesítették Kossuth Ferencet. Bartha Miklós például egyik vezércikkében azt ajánlotta, hogy “menjen vissza Olaszországba azt a tallián citromot facsarni és makarónit enni.” Amikom Kossuth Ferenc panaszkodott ezért Lajos Tivadarnak első olaszországi látogatása alkalmával, Lajos Tivadar igy felelt: — Minek mentél haza és minek vállalkoztál a szobor fia dicstelen szerepére? Ugyancsak ő mondta, amikor összeveszett Ferenc temetése alkalmával a függetlenségi képviselők egy részével, hogy: — Mit akarnak az urak, hiszen abból élnek, hogy mindennap kimérik atyám hulláját fontszámra--------------------------SCHLAUCH LŐRINC ÉS A CIGÁNY Schlauch Lőrinc, a nagyváradi bibcros-püspök gyakran beszélte, hogy egyszer egy cigány be akart menni azon a kapun, ahol csak a püspöknek volt szabad bejárata. Jelen volt éppen ő is, amikor a portás rászólt a moréra: — Takarodj vissza, itt csak a püspök ur eminenciájának szabad keresztülmenni. A cigány dühösen ordított vissza a portásra: — Mi kezse magának hozszsá? Hunnét tudjá mágá, hogy én nem vágyok pispek? A NAGY ÖNÉRZET 48-as képviselők gyüléseztek Karcagon és a banketten persze körülményesen eldikcióztak, különösen az egyik képviselő fejtegette, hogy milyen nagy hire van szerte a nagy Alföldön Karcag birájának, hogy milyen kiváló ember az, akinek kezemunkáját nagy alkotások dicsérik. Éltesse is hát sokáig az Úristen. A karcagi biró uram felállott erre és nagy elfogódottsággal igy állt a szó elé: — Köszönöm! Elfogadom! Mert megérdemlem! ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az eló'fizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élclapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tréfás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak, saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök......dollárt ....... centet a Kis Dongó ............. évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani: Nevem: ...................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ................................................................................... Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. A HAMÉLAI PATKÁNYÜZŐ Hogyan kerültek a szászok Erdélybe? Annak furcsa hitóriáját- udtják a németek, és mi magyarok is eltanultuk tőlük. Haméla (Hameln) városában 1284-ben úgy elszaporodtak a patkányok, hogy a lakosság nem tudott hova lenni tőlük. A rut féreg, az evők elől a tálból kapdosta ki a falatokat; ágyba sem lehetett feküdni, mert még oda is betolakodott a töméntelen sok patkány. Ekkor egy tarka ruhás jövevény érkezett a városba és azt mondta a tanácsbelieknek, hogy jó pénzért megszabadítja Hamélát a csapástól. Mindent megígértek neki, amit csak kért. A jövevény erre sípot vont elő tarsolyából és valami furcsa nótát kezdett fújni; és ime a sípszóra előjött minden patkány és nyomon követte a rejtelmes embert, ki aztán a folyó vizébe csalta bele valamennyit. Mikor a jutalom megfizetésére került a sor, a hamélai magisztrátus ötölt-hatolt, ürügyeket keresett s végre nem adott a patkányüzőnek egy batkátl sem. Ezen a méltatlanságon megharagudott a jövevény. Junius 26-án megint megfujta sípját; és nmost nem patkányok eredtek utána, hanem a város öszgyermekei, fiuk, lányok, számszerint százharmincán. A tarka ruhás ember ezt a kis sereget kicsalta a Kálvária-hegyre, mely megnyílt alattuk, és mind eltűntek a patkányüzővel egyetemben . Aztán a Barcaságban bukkantak föl, és tőlük ered Erdély szászsága.----------------------p MIT SÚGOTT RIGÓ FERENC Amikor Khuen-Héderváry miniszterelnök, akit a többség ellen nevezett ki a király, bemutatkozott a képviselőházban, nagy botrányok közepett Rigó Ferenc, függetlenségi képviselő odament Khuenhez és dörgedelmes hangon “súgott” valamit a fülébe. Hogy mit, azt nem igen lehet leírni. Körülbelül igy lehetne körülírni, hogy: — Atyafi menjen ... Hogy hová menjen, azt is megmondta jó magyarmiskásan Rigó képviselő ur. Amikor erről referált Khuen a királynak, a király, aki pedig szertartásos, komoly ember volt, meg nem állhatta, hogy el ne nevesse magát és állítólag ezt mondta Khuennek: — Ej, ej, ezek a magyarok mindig lehetetlenséget kívánnak.---------<s"‘ -------A KOTTÁZAS Úgy éjféltájban disznótorból bandukolt hazafelé a pap meg a kántor. A kántor, aki alaposan be volt csudálkozva, a síkos járdán megcsúszott és a földre zuhant. — — Mit csinál kántor uram? — kérdi a plébános. — Hát kottázok, plébános ur. — Ugyan mit? — Azt az éneket, hogy: lm arcunkra borulunk.----------------------Hevesi dalok Nyárutóba értünk, Hullnak a levelek. Nemsokára ősz lesz, Fújnak hűvös szelek. De még sok virág van A mi kiskertünkben S ragyogón süt a nap Fenn, a magas égben. Életünknek nyara De gyorsan tovaszáll, Hiába szeretnők Az idő meg nem áll. A múló évekkel Nyárutóba érünk. De az őszünk elé Mosolyogva nézünk. Miért is búsulnánk, Hogy őszül a hajunk. Hogy már barázdákat Mutat a mi arcunk? Fiatalos tűzben Ég még a mi szivünk, El nem múló, örök A mi szép szerelmünk. Ketten együtt járjuk Az életnek útját, Megosztjuk a sorsunk Örömét és buját. S ezért a mi szivünk Tele van virággal, Szerelmünkből fakadt Örök boldogsággal. S mert magyarok vagyunk Mindketten kedveljük A szép magyar nótát S a bort is szeretjük. Ezért gyakran megyünk HEVESI CAFÉ-ba, Mert ott a legjobb bort Töltik a pohárba. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan
