Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-11-05 / 21. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1953 november 5. ÓHAZAI ANEKDOTÁK 1 A NÉMET-MAGYAR SZÓTÁRBÓL Az 1843/44-iki országgyűlé­sen Széchenyi szokása szerint le s fel járkálva a teremben, hirtelen megállt gróf Dessew­­ffy Emil előtt, s azt kérdezte tőle: — Ugyan kérlek, hogy mond ják jól magyarul ezt a német szót: matt? — Bágyadt, felelte Dessewffy — Köszönöm, mondta Szé­chenyi; azzal visszament he­lyére s tüstént e szóval kezdte cáfoló beszédét, bágyadtnak (mondva Dessewffyt és társait.----------------------­MIKOR A SZERZSÁN IS ÉLJENT KAP 1849 januárjában történt, ímidőn Windisch-Graetz volt jaz ur Pesten. Az uri-utcai házak egyikéből kijön egy osztrák katona és ne­vetséges gőggel haladt a Tigris vendéglő felé, ahol Jellacsics (osztrák tábornok volt szállva A katonát egy sereg suszter­inas követte, s pillanatról-pil­­lanatra szaporodott körülötte |a sokaság, mely leirhatatlan lelkesedéssel, szünet nélkül él­jenezte Jellacsics katonáját. A katona meg volt lepve s büszkén lenézte az őt éljenző isokaságot, s kevélyen járkált, Imintha nyársat nyelt volna. Az éljenzés folyvást tartott. A Tigris-vendéglő felé köze­ledvén, a katona kollégái kiro­hantak megnézni, mi történik baj társukkal? Amint a hátát (meglátták, rögtön érthető lett ’a rejtelem és a közönség lelke­­.sedése. Az osztrák katona hátára ugyanis egy plakát volt tűzve, melyen e szavak állottak: Éljen: Kossuth!----------------------­A PILVAXBÓL A Pilvax-kávéház egykori fő pincérének szájából hallottam hogy a Petőfi ur volt az egyet­len ember ,a fiatal irodalom­ban, aki hitelét soha sem “vette igénybe”, noha gyakran nem kávézott, mert nem volt miből. Detroiti esetek Irta: a Vén Kurucz Van itt Detroitban egy ked­ves, derék, jó magyar ember. Minden jó tulajdonsága meg­van, ami az emberek előtt nép­szerűvé teszi, de amint hallot­tuk, kis korában nagyon eleven fiúcska volt s amikor még a gyereknek délutáni alvásra van szüksége, ő az elől mindig meg­szökött s igy az alvás elma­radt. Persze mindenért meg kell fizetni s amint a tudós öregasszonyok mondják, ame­lyik gyermek kis korában ebéd után nem alszik, annak azt fel­nőtt vagy idősebb korában kell pótolni s ezek az emberek azok, akik a moziban, szinházban, egyleti gyűléseken, kocsmák­ban, szónoklatok alatt, predi káció közben egy kettőre álom­ba merülnek. Nem tehetnek persze róla, hogy álomszuszé­kokká lettek. Szóval, hogy visszatérjünk a tárgyra, ez a kedves barátunk élment halászni. Drága horgá­szó szerszámot vitt magával, halászó ládát, megfelelő számú gilisztát, tehát mindent, amire egy műkedvelő halásznak szük­sége van. Leül a viz partjára s kiveti a horgot, de biz hiába ficánkolt a horogra tűzött giliszta, egy szál nem sok, de még annyi hal Sem úszkált arra. Elmegy egy asszony a halá­szó ember mellett s látja, hogy eddig eredménytelen volt a ha­­ilászás, igy szól hozzá: — Jaj, lelkem, ugyan maga írem fog halat, ezen a helyen még senki sem fogott halat, ezt a helyet elkerülik a halak, bizonyára megbabonázta vala­ki. De lássa ott szemben, az erdő előtti árnyas vízparton, ott ám a fáj in halászó hely. Menjen oda, ott pár óra alatt akár egy kosárra valót is fog­hat. Összeszedi cókmókját az em­ber s átmegy a vízpart másik oldalára s látja, hogy árnyas, szép sima füves a part s elég magasan van a viz felett. Szó­val ideális egy hely a halászás­­ra — gondolja. Leheveredik a puha fűbe. Jól esik a fekvés. No, majd egy ki­csit pihenek, hiszen van elég idő, mert az asszony azt mond­ta, hogy akár egy kosárra va­lót is foghatok. Hát elfogja, ám a fiatalkori alvásmulas?tás. Mert alig haj­totta le fejét a fűre te^t kabát­jára, már is elaludt, de úgy, hogy horkolására még a halak is ijedten dugták ki fejüket a vízből. Csak ezt várta valaki. Mert szépen odasompolygott a mé­lyen alvó halászhoz, a puha fü­­vön ez könnyű volt neki, mert a fü, mint a finom szőnyeg fel­fogta lépteinek neszét. Odament az alvó halász mel­lé, összeszedte annak egész hor­gászó holmiját s azzal tovább állt. Közben a napjárása fordult s az árnyékos hely a napos ol­dal lett s mikor halászunk ál­mában fordult egyet, pont a szemébe sütött a nap. Feléb­redt. Megdörzsöli szemét s ak­kor eszébe jut, hogy halászni jött oda, ahol van. Igen ám, de ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — I minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc- I lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré- I fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő- I seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. I VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, i Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök ......dollárt ....... centet a Kis Dongó ............. évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíveskedjék tovább !~ ’ ideni: — megindítani: Nevem: ...................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ....................................................................................... j Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. Imivel halásszon, mikor minden horgászó szerszáma s a doboz is eltűnt. Mindet elloptak tőle. — De jó, hogy a kabátomra feküdtem, különben azt is el­vitték volna a tolvajok El is határozta, hogy máskor nem megy egyedül halászni, hanem elviszi magával leg­alább egy barátját, aki vigyáz­ni fog, amig ő az álmok orszá­gában jár. Tanulságul közöltük az ese­tet. Hogy ki volt az illető, azt nem mondhatjuk meg, csak annyit, hogy aznap este be­ment a Hevesi Caféba s ott megivott pár pohár bufelejtőt.----------------------­Hevesi dalok Tele van az én kis kertem Tarka őszji rózsákkal. Ültetgetem, ápolhatom Az én édes babámmal. Kis angyalom, feleségem, Virágos kert a szivünk, Amióta kinyílt benne S virágzik a szerelmünk. Tündérország királynőjét Nem cserélném el érted. Két szép szemed mosolyával Szivemet megigézted. Karjaiddal, ha átölelsz S megcsókolod az ajkam, Fenn a fényes mennyország­iban S boldognak érzem magam. Gyönyörűség az életünk, — Nincs szebb mint a szerelem. Éjjel-nappal álmodozunk Egymásról szép kedvesem. Csókkal kelünk, csókkal fekszünk. Csupa öröm a napunk. Úgy érezzük, e világon Boldogok csak mi vagyunk. Be-be nézünk, minden este HEVESI CAFÉJÁBA. Jó bort tölt Hevesi uram Mindenki poharába. Kedvesen telik az idő, Mert barátok közt vagyunk. Jó bor mellett beszélgetünk Szép nótákat hallgatunk. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom