Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)
1953-10-20 / 20. szám
2-IK OLDAL KTS DONGÓ — CLEAN'FŰN 1953 október 20. Kis Dongó regénye A CSÁSZÁR UDVARI BOLONDJA (Folytatás.) Akii összecsapta a kezeit. — Jaj, lelkem, édes báró, hiszen maga még rosszabbul van felöltözve belülről, mint kiviilről. És ezért a gúnyájáért is megérdemelné, hogy becsukják, de nem mondom meg: hova — Ugy-e, a bolondok házába, hehehe? — nevetett jóízűen a báró. — Mondhatom, furcsa fogalma van a házasságról. Lássa, az olló két darabból áll, de a két darabnak össze kell illeni, hogy nyírni lehessen vele. A két léleknek egy darabba kell forrni, édes báró, és ha én tőlem függne a Kovács kisaszszony sorsa, hát én olyan nagy kosarat adnék önnek, mint a minőben a zöldséget hordják a kertészleányok. — Mit mond ön? Nem ön a gyámja a kisasszonynak? Hát akkor miért hagy itt engem darálni egy félóráig? — Hát mondtam én, hogy beszéljen? — De azt legalább megmondhatta volna már azóta: ki a gyámja? — Azt még ezután se szándékozom megmondani. A különc megütődve emelte fel a fejét. — Hogy nem fogja megmondani? Mit jelentsen az? Az ön eljárása kezd sértő lenni. S kékesszürke szemei fenyegetően szegződtek Aklira. — Eszemben sincs, önt megsérteni, de a kisasszony gyámjával az adott viszonyokból kifolyólag magamnak kell előbb beszélnem és puhatolóznom, hogy egyáltalában kívánj a-e önt fogadni. — No, azt én szeretném látni, hogy engem ne fogadjon. — Az pedig megtörténhetik s ez esetben ... — Meglövöm, mint egy kutyát! — rikácsolta a báró indulatosan és a fogai megcsikordultak. — Velem nem lehet tréfálni, becsülje meg magát az ur. És most már követelem, hogy azonnal megmondja a gyám nevét, akihez fordulni kell. — Most még nem mondom meg — szólt Akii nyugodtan. — Nem mondja meg? — Nem, — felelte Akii szilárdan. — A gyám neve titok. ■— Kényszeríteni fogom. Hallja, kényszeríteni. Hangja reszketett a dühtől. — Azt szeretném én látni — felelte Akii, karjait mellén öszszefonva. Szepessy báró arcát elöntötte i vér s aztán halotti sápadtság borította el, szemei szikráztak: szétloccsantom az agyvelejét ezzel a pisztollyal. — Vagy megmondja ön, vagy A kopott csokoládészinü kabát belsejéből egy villogó csövű pisztolyt rántott elő és célba vette Akiit. Az “udvari mulattató” megszeppent, e 1 s á p a d t, hanem azért megpróbálta kapacitálni a dühöngőt: — Ej, uram, ön, aki a logika embere, hogyan tehetne ilyen hebehurgya dolgot? Hiszen ha engem meglő, akkor éppen nem tudja meg tőlem sohasem a gyám nevét és nem lehet az öné a leány, mert becsukják. Ha azonban meg nem lő, esetleg még segítségére lehetek. Eközben egyre hátrált oldalvást a spanyolfal felé s azon gondolkozott, hogy alkalmas pillanatban egy merész ugrással ráveti magát a báróra és kicsavarja kezéből a fegyvert. — Nem, nem, nem! — hörögte a báró, nem bírván fékezni indulatát. — Engem ön nyilvánvalóan gúny tárgyává tesz. Vagy különben miért tagadná meg a gyám nevét? Nevetséges. Ki hallott olyat, hogy az titok? Nos, hát nem engedem meg a rajtam való szánkózást. Egy magyar mágnás nem lehet lába kapcája az ilyen tányérnyalónak, aminő ön. Vagy megmondja, amit tudni akarok, vagy pedig, mire hármat olvasok, lövök. Felhúzta a pisztoly kakasát s az nagyot csettent a siri csendben. — Egy ... kettő .. . E pillanatban megmozdult a spanyolfal s kilépett egy sovány, vézna, keskeny, hosszú arcú, hosszú orrú és hosszú homloku ur, sötétkék kabátban, fehér mellényben. — A császár! — hebegte Szepessy István megreszketve s a pisztoly kihullt a kezéből. — Nos, hát én vagyok az a gyám — mondá szelíden dorgálólag I. Ferencz. Micsoda botrányt csinál itt az én házamban? Hát igy szokás leányt kérni? Szégyelje magát. — Kegyelem, fölség! — mondta a báró, féltérdben meghajolva. — Távozzék és várja be intézkedésemet! — végzé az uralkodó szigorúan. Szepessy az ajkába harapott és eltávozott, mire a császár kedélyesen veregette vállon a bolondot. — No, ugy-e, félt egy kicsit? Oh, oh, szegény Aklicska. Milyen fehér az arca, mint a kréta írni lehetne az arcával. No, ugy-e, jó volt most a császár? Ugy-e, hogy még őt is lehet valamire használni? Pedig az a korzikai zsivány azt mondta a cárnak, hogy szoknyát kellene rám adni. Ezt még megkeserüli. Ferencz császár szive helyén van, igaz-e, Akii? — A fölséged szive oroszlánsziv! A császár örült, mint a gyermek, hogy most ő mentette meg Akiit, akinek azóta már szét volna lőve a feje. (Folytaj uk.) óhazából importált Édes Piros Paprikát vegyen, Hogy attól ételének Mindig a legjobb ize legyen. Fontja csupán egy dollár Dicsérik, kik vettek már. Tudja, hogy hol kaphatja? YASKÓ MÁRTON árulja Hentes s fűszer üzletében Pittsburgh magyar negyedében 4927 LYTLE STREETEN PITTSBURGH 7, PA.-ban A FELESÉG AGGÓDIK A férj: A kedves nejem megijedt, mert beteg voltam. Pár nappal ezelőtt ágynak estem és az orvos szerint nagyon komoly volt az állapotom. Feleségem éjjel-nappal mellettem volt és olyan kitünően ápolt, hogy nemsokára jobban lettem. Engem nagyon meghatott ez a figyelem és meg is mondtam: — Édesem, soha nem fogom elfelejteni, hogy milyen odaadóan ápoltál engem. — Hát bizony — sóhajtotta nőm—nagyon megvoltam ijedve, hogy meghalsz. — Édes — rebegtem — háti ennyire féltesz engem? — Hogyne féltenélek, különösen most? — Hát mi van most? — Sanyi — mondta erre nőm — most járt le az életbiztosításod és még nem volt megújítva. De most már kifizettem a biztosítási dijat s már nem aggódom. --------VS'3 -------I AZ MÁR MÁS — Pista Miskát nagyon szidja. — Ugyan — mondja a másik — minek szidja, olyan jó pzive van, mint a vaj. — Igen, igen, a szive az jó, icsak az a baj, hogy sose hallgat rá. ■4 NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerődének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb aján* dék minden magyar részére. AMERIKAI HYELVMESTIRl Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett fel van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, ^ n [- « tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára............... v^.OÜ Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vidékre 15 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
