Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-09-05 / 17. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1953 szeptember 5. ÓHAZAI ANEKDOTÁK A KIRÁLYOK VITÉZSÉGÉRŐL Egyszer arról folyt a beszél­getés, hogy a hajdankorban nagy tisztesség volt a hadsere-1 gek vezéreinek megvivniok; § ennek bizonyítékául Titus Li-! vius e szavait idézték Brutusi consulról és Arunsr'ól, a Tar­­quin király fiáról. “Aruns meg­­sarkantyuzta lovát, bősz ha­raggal maga a consul ellen for- j ditja; észrevette Brutus, hogy neki tart. Diszes volt akkori magoknak a vezéreknek nyitni meg a csatát. Áhitva állt hát a viadal elé s oly ádáz indulattal csaptak össze, hogy — egyik sem gondolván saját teste fö­­dözésére — mindketten kölcsö­nös döfés által, a pajzson ke­resztül, átveretvén, a két dár­dán csüggve, élet nélkül ha­nyatlottak alá lovaikról.” Li­vius ez elbeszélésére felsóhaj­tott Mátyás király: — Bár most is szokásban volna ez, hogy a vezérek via­dala a nagylelkű s bajnok fe­jedelmeket kimutatná s kitár­ná némelyeknek gyávaságát, akik hivalkodva s otthon ülve,' nem csatázva, a hadi vitézsé-J get magasztalják; megtud-; nők biztosan, bölcsességből va8T gyávaságból rejtőzik-e! sutba nagy része azoknak, ki-j két az értetlen sokaság égig emel. ÁLDÁS HAZÁNKRA Az 1861-iki erőszakosan fel­oszlatott országgyűlést elnöke Ghyszy Kálmán e szavakkal rekesztette be: “Áldás szere­tett hazánkon.” Ez a mondás Áldás hazánkra formában a­­zonnal szálló ige lett és példát­lanul népszerűvé vált. Reá nyomtatták, a magyar cimer­­rel együtt, jegyzőkönyvecskék­re, gyujtós skatulára, a bo­ros üvegek vignettjére, főképp pedig a levélpapirosokra. DEÁK FERENC ÉS ARANY JÁNOS Deák Ferenc és Arany János először egy vacsorán találkoz­tak, Csengery Antal házában. Nem hivalkodtak vele, hogy örülnek az ismeretségnek, nem is beszélgettek valami hangos­­san, de igen jól érezték magu­kat egymás közelében, s más­nap mind ketten csaknem ugyanazon szavakkal mondták egymásról: — Azért tetszik nekem ez a Deák . . . Azért tetszik nekem ez az Arany, mert olyan egy­szerű, igazi magyar ember. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 1 A “Kis Dongó” képes élclap hanvonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 2 dollár 40 cent , félévre 1 dollár 20. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt éle- I; lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré- ! fás történeteket, szivet-lelket üdítő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereli s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem ismerő­seiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök dollárt ..... centet a Kis Dongó ............. évi előfizetésére és kérem azt az alanti cimre szíveskedjék tovább is küldeni: — megindítani: Nevem: .................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ...................................................................................... Állam: ........................................................................................ Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. GALEOTTO MINT BAJNOK Ki hinné, hogy ez a rendkí­vül kövér tudós hires bajvívó és birkózó is volt. Csehország­ban egyszer Mátyás király előtt kihívta őt Aleso, egy fé­lelmetes bajnok, azt hívén, hogy a hájba fuló emberrel könnyen el fog bánni. Galeotto azonban megragadta ellenét s ;magasra emelve, úgy vágta földhöz, hogy fél holtan vit­ték el. A velencei Sanuto azt Írja Galeottoról, hogy igen tudós és tréfás ember volt. Halálát is a, kövérsége okozta: Lyonban a, francia király előtt le akarván, szállani lováról, rémitő háj a lehúzta, és akkorát esett, hogy szörnyet halt.--------------------------­MÁTYÁS KIRÁLY ÁRPÁT ÁRUL Mátyás király midőn egyszer szembeszállott a táborban a török császárral,török ruhába öltözék másodmagával és meg­­elegyedék azokkal, kik élést­­visznek vala a török táborba. És midőn bement volna a tö­rök táborba, napestig árpát árul vala, nem igen messze a császár sátorához. És mikoron a császái’nak felviszik vala az ebédet, mind megszámlálá a tál ételeket. És mikoron visz­­szajött volna az ő táborába, másodnap levelet irt a török császárnak mondván: — Agg ebül őrzesz táborod­ban, mert tegnap mind ott ül­tem sátorod előtt és árpát árul­tam és mind megkémlettem táborodat. Hogy pedig ne ké­telkedjél ebben, ennyi számú tál étkeket vittek fel tenéked ebédre. Mikor ezt a török császár levélből megértette igen meg­­ijede, és másodnapon virradóra elment táborával.--------bw>----------­ím aj A TÁBORNOKI ALHANG Ságh József 1878-ban ma­gyar zenelexikont szerkesztett Megkérte Ágait: írná meg szá mára Jeitteles Ignác, a jeles muzsikus életrajzát. Ágai meg is irta; de mikor azt kellett föl­jegyeznie, hogy Jeitteles a “Ge­­neral-Bass” alapos tudósa is volt, mindig tréfára álló tolla “General-Bass” helyett azt ka­­nyaritotta le a papirosra: “tá­bornoki alhang”. Persze azt hitte, hogy a szerkesztő majd észreveszi a bohóságot. A szer­kesztő azonban nem vette ész­re s kinyomtatta a könyben. Ebből is hallatlan kacagás kerekedett. Ságh József eleinte meg akarta ölni magát, aztán Ágait és végül mindenkit. De aztán még sem ölt meg senkit, hanem a Zenelexikon amaz ivét, melyben tábornoki alhang volt, papirosmalomba küldte, s másikat, javitottat nyomat­­tatott helyette.--------5 §■&-'---------­A CSÚNYA FÉRFI — Ah, nagysád oly kegyet­len! Miéit utasitja vissza sze­relmemet? — Mert őn oly csúnya! — mondá őszintén a hölgy. — Istenem, hisz nekünk fér­fiaknak szabad egy kissé csú­nyáknak lennünk! — Igen, viszonzá a nő, de ön felettébb visszaél e szabadság­gal. Hevesi dalok Nem nézek az égre . . . Minek is néznék? Amikor láthatom Rózsám kék szemét. Az ő szép szeméből A kék ég ragyog, Miként nyári éjben Fényes csillagok. Patyolat orcája: Pirosló rózsa. A méznél édesebb Cuppanó csókja. Hajlik a dereka, Ölel két karja . . . A menny boldogságát A földre hozza. És ha szóra nyílik Kicsiny ajaka . . . Nem csengőbb annál a Legszebb muzsika. Tán nem is valóság? Én csak álmodom. Mikor ezt a lánykát Előttem látom. És mikor azt mondja: Gyere el velem. Menjünk HEVESIHEZ. Borát kedvelem. Hevesi borára S csókra szomjazom. Szebbet nem is mond­hatsz Édes galambom. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom