Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-12-20 / 24. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1953 december 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK CSIRIBIRI ROSSZ EMBEREK A Csallóköz Mad nevű falvá­­ban állott egykor egy igen ma­gas hársfa, melynek árnyéká­ban Mátyás király örömest pi­hent meg. sőt ebédelt is. Mi­kor ezt gyakrabban cselekedte, a falu lakói érezni kezdték a sok alkalmatlanságot, melyet a király számos kisérete oko­zott; és tanácsban elhatároz­ták, hogy a király sok ott mu­tatásának legkönnyebben azzal lehetne elejét venni, ha a har­sát kivágják. Hamarjában fejszét is fog­tak hát a terebélyes, vén, de még mindig gyönyörű fára, és ledöntötték; és mind törzsökét, mind gályáit, mind legmélyebb gyökereit oly gondosan elta­karították, hogy még a legjár­tasabbak sem tudták volna megmondani, hol állott valaha. Mátyás király idegen földről hogy a hársfa eltűnt, harago­san vonta kérdőre a falu la­kóit: mi lett az ő kedves fájá­val. A falubeliek hol azt adták okul, hogy villám sújtotta a fá­ba, hol azt, hogy forgószél csa­varta ki; és e kétféle beszéddel elárulták gonosz cselekedetö­­ket. A bosszús király nem birta magát türtőztetni; keményen leszidta a madaiakat, és egy­ben azt is kimondta, hogy mi­vel méltatlanokká lettek a ki­rályt vendégül látni, sohase viselhessenek semmi tisztséget, és ezzel végezte beszédét: — Csiribiri rossz emberek! Azt mondják, a madaiak kö­zül azóta valóban senki sem vergődött semmiféle tisztségre avagy hivatalra.-------------------------­AZ ELLŐTT KENGYEL Szent Tamás ostrománál egy ágyufödözésre kirendelt nyeregben ülést, lábát kengye­léből kivette, s magasra föl­emelve nyjtóztatá. Különös szerencséjére egy ágyúgolyó éppen akkor hordta el lova hasának szőrével azt a ken­gyelt, melyből lábát kiemelte. A huszár hidegen vette a dől got, de egy pár perc múlva iszonyúan kezdett káromkodni. — Miért haragszol fiam? mondja neki tisztje, hisz még örülnöd kellene, hogy lábadat nem hordta el a golyó. — Mit ér az nekem, aki Pon tius Pilátusa van, ha már most jaincs hova tennem az egyik lábomat!--------------------------­DOBOZI MIHÁLY A szerencsétlen mohácsi üt­közet után Szül ej mán szultán Buda városát elhagyottan ta­lálta, mert a lakosok mind el­menekültek. Számos budai ne­mes és katona a vértes hegy­ségben, Buda és Esztergom kö­zött Maróth falvában vonult meg. A portyázó törökök azon­ban csakhamar fölfedezték és megtámadták őket. A keresz­tyének vitézül állottak ellent két napig, a törökökhöz azon­ban harmadnap uj csapatok csatlakoztak, és a magyarság­nak menekülnie kellett. A menekvők között volt egy Dobozi Mihály nevű katona, ki feleségét maga mögé vette a ló hátára és úgy menekült a csatából. Az ellenség nyomon követte Az asszony, mikor látta, hogy a törökök nagyon közel vannak, a ló pedig nem bírja a kettős terhet, arra kérte urát, hogy tegye őt le, de ölje is meg, nehogy az ellenség ke­zébe kerüljön. A bátor Dobozi Mihály vigasztalta feleségét, a törökök azonban utolérték őket. Ekkor az asszony leug­rott a lóról és még egyszer kér­te ölje meg, mert nem akar a törökök zsákmánya lenni. Dobozi Mihály ekkor megfor­dult a lóval és egy csapásra levágta felesége fejét. Aztán az ellenség közé ro­hant és hős halállal halt meg.--------<4-5 £&-■-------­A VARJÚ Úri udvarban járt a cigány; távozása alkalmával felkap egy csirkét s köpönyege alá rejtve, tovább akar vele állani. A szakácsné azonban észreveszi a dolgot, eléje kerül, köpenyét félrebillenti, s a csirkére mu­tatva, kérdi tőle: — Mi ez? — Kérem alássan, várnyut fogtam, — válaszol a tolvaj. — Nem varjú az, hanem csirke. — De bizony csak várnyu. — Már hogy volna varjú, — Igazán csirke? mikor csirke. — Igazán hát. — No há nem várnyu — mond a cigány — ákkor ne­kem nem is kell! — s megvető tekintettel visszaadta a lopott szárnyast. á & 29 29 <9 29 29 29 29 ff ff m « 29 29 29 & 29 29 29 ?n a» ff ff ff ff ff ff ff ff ff ff SZERETETTELJES ÉS BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁN A RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESI) LET TISZTIKARA ÉS IGAZGATÓSÁGA MINDEN MA­GYAR TESTVÉRNEK. A több mint 65 éves múlttal rendelkező RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET éppen olyan jó, éppen olyan biztos, mint bármelyik amerikai egylet, ezért ezt az intézményt bátran ajánljuk az amerikai magyarságnak. A RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLETNÉL vásárolt biztosítás nem drágább, mint máshol, állami ellenőrzés alatt működünk, vagyonunk szilárd alapokra van fektetve, tagjainkkal szemben mindig a testvériség eszméje alatt működűnk. A RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET felnőttek és gyermekek részére ad többféle életbiztosítási kötvényt. Biztosítsa tehát Önmagát és családját nálunk. Ot .Vi* at 29 29 Sí a> Sí Sí Sí at ‘íz Ot Sí Sí 29 29 29 at .vv** a* 29 Sí Sí Sí ff ff ff ff ff ff ff ff RÁKÓCZI AID ASSOCIATION 624 ROSTWICK AVENUE BRIDGEPORT 5, CONN, ff ff ff írt a* ff KINIZSI PÁL CSELE Hannibal az ökörszarvakra fáklyákat köttete és úgy meg­­gyujtván, kimene az ellenség­nek; Gedeon lámpások zörgé­sével győzedelmes vala, és Ki­nizsi Pál az egész hadának zöld ágat ada kezében horda­ni, s azza lijeszté el a törököt. Oka ennek a dolognak az, hogy mikor1 a szem olyatlát, az kit sohase látott, a fej olyant gondol, az kit sohasem gondolt. ----------------------­BEM APRÓ GOLYÓI Bem hadserege egy Ízben na­gyon golyó fogytán volt. Az egyik honvéd aggódva beszélt erről. — Ne busulj, mond a másik honvéd, ha kifogyunk a golyó­bisból, elővesszük Bem apót, van abban golyóbis elég, kicsi is, nagy is, annyit lőttek bele! ----------------------­Hevesi Ferenc karácsonyi üdvözlete Karácsonynak csendes éjén, Kis Jézuska születésén. Dal szövődik, ének támad, Hálául az ég Urának. Mert a földre ma született. Ki megáldja a sziveket. Dicsőség legyen Istennek S béke a jó embereknek. Karácsonyi csendes éjjel, A magasban égi fény kel, S angyal-ajkról száll az ének, Hála az ég Istenének. Majd a röpke szellőszárnyon Szétárad a nagy világon S minden igaz, tiszta lelket Szive mélyéig megihlet. Karácsony szent éjszakáján, A világnak minden táján. Örvendezzen minden lélek S mondjon hálát Istenének. Egymásnak csak jót tegyenek És egymáson segítsenek, Hogy mindenkit szeretetre Ösztönözzön a szent este. Karácsonynak szent ünnepén Azt kívánom szivemből én. Minden kedves üzletfelem S jóbarátom-bárhol legyen,— Akár közel, akár távol, Detroitban, avagy máshol,— Szép ünnepben legyen része S Isten áldása kisérje. * Karácsony ünnepén bárhol is legyetek: — Adja a jó Isten, — örömben, vigságban legyen részetek. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Oldalképek
Tartalom