Kis Dongó, 1952 (13. évfolyam, 2-24. szám)
1952-01-20 / 2. szám
10. Jubileumi év—10. Anniversary Year 0-J* 'HOfy '^«4VmGs Megjelent * Si5 Gáliig TrentOhBfoac{ Sí. ^ ’ N- J. CLEAN FUN es Kapható a ‘‘KIS DONGÓ" 1952-évi NAPTÁRA VoL XII. évfolyam — No. 2. Detroit, Mich., Cleveland, 0. 1952 január 20. 51-■sejw A VENDÉGLŐBEN — Pincér, m:csoda kiszolgálás ez? Lágy tojást rendeltem s ez teljesen nyers. Küldje ide a gazdáját. — Inkább nem, mert a gazdám még nyersebb.-s >- v-A JÓ VEVŐ S — Hallom, hogy Sándor barátom egy ruhát csináltatott Önnél, három év előtt, és még most sem fizette ki. — Igen. Önt bízta meg, hogy fizesse ki? — Nem, de szeretnék én is ilyen feltétel mellett egy ruhát csináltatni.--------s% év--------NEW JERSEYBEN Hazajön a férj s amint belép ; a lakásba, érzi, hogy nagyon hideg van a szobában. — Mert már a kutyafáját is felégettük, szenünk sincs egy 1 mákszemnyi sem. _____<«Sév--------I A VITA Két ember vitatkozik az utcán s a végén elagvabugválják egymást. Csődület támad, jön a rendőr. — Mit csinálnak ezek itt, kérdi az egyik hátulállótól. — Óh semmit, biztos ur, csak azon vitatkoznak, hogy milyen legyen a béke, ha vége lesz a háborúnak. JÓ FELESÉG — Az én feleségem éjfél után behunyt szemmel meg tudja mondani, hány óra van. — Ugyan!.. És hogy csinálja, ezt? — Úgy, hogy engem költ fel, nézzem meg, hány óra van. , SZEGÉNY GAZDAGOK FELESÉG: Édesem, ez a sok szinház, bál, mozibaiárás, már kezd unalmas lenni. Kitalálhatnál már valami újat. FÉRJ: Hátha egyszer az estét — itthon töltenénk.-'-a §£•*-•■ ANYA: Óh. miért nincs nekem egy kis fiam? APA; Van egy szép kis leájnyod, talán nem szereted? ANYA: Dehogy nem szereltem a kis hatéves Annust. APA: Hát akkor mi a baj0 ANYA: Ha most egy hatéves fiam lenne, akkor nem kellene neki ruhát venni, csak egyszerűen levágnám a nadrágom szárát s akkor az neki jó lenne. --------sq év-------SZÉP KILÁTÁS ZSUGORI: Ah, plébános ur már érzem, hogy meg kell hal nőm, bár csak elvihetném ma gamma 1 aranyaimat. PAP: Ne kívánja ezt, mert azon a helyen, ahová Ön kerül. elolvadna az.--------------------------JAVÍTHATATLAN — Látod, ha megvolna az a sok pénz, amit már elittál. milyen jó volna? — Csakugyan jó volna. Ak-| kor most mennyit leheitne azon] innom. FURCSA ASSZONY: Te sohasem tudod. hogyhaz italból m kor elég neked. FÉRJ: Amikor nekem már elég volt az italból, akkor én már semmiről sem tudok.----------a? év — JÓ HELY — Megvenném ezit a házat, de itt van mellette ez a nagy lőportorony, egészen elveszi a kilátást. — Ettől nyugodtan megve-j heti . . . előbb-utóbb úgyis levegőbe repül" az.--------Se p V--------JÓ TANÁCS Jön az orvostól Pista s ta lálkozik Imrével. — Mit vágsz olyan savanyu arcot ? — Kérlek, azt mondta az orvos, hogy gilisztáim vannak., — És ezen te búsulsz? Menj és válts hozzá halászati enge-í délyt. ! ÜGYESSÉG — Pista egy nagyon ügyes ember. — Ügyes? Hiszen semmi mást nem tett, mint egy milliomos leányt vett feleségül. — Az nálad semmi? Próbáltál te egy milliomos lányt elvenni? CSALÁDI ÖRÖM — Miért ragyog úgy . az ar-í cod. Ilonka? — Hogyne örülnék, mikor éppen most mondta az orvos, hogy a férjem súlyos idegbeteg lett s e miatt Floridába megyünk. Hát ne örüljek? Ha nem betegedett volna meg, itthon kellett volna maradni ebben a I hideg időben.--------------S ej év-------------A SZERENCSÉS ÉRTHETŐ IRMA: Látom, hogy te sohasem gondoltál komolyan a házasságra. ERNŐ: Ellenkezőleg, mindig komolyan gondoltam és azért nem házasodtam meg. ------------------------TÉVEDÉS — Kérem, maga az esernyőjével majd kiszúrta a szememet. — Téved. — Micsoda beszéd az, hogy tévedek? Csak tudom, hogy melyik a szemem s hogy megütötték-e? — Hát kérem, a szemét ismerheti, de az ernyőmet nem ismeri. Ezt csak úgy kölcsönkértem. az enyém otthon van. --------'-Sy^v-------MINDENKOR FÉRFI: Mondja kedves kisasszony akar-e a feleségem lenni? KISASSZONY: Sajnálom ké— Minek nevezed azt a férfit, aki szerencsés volt a sze-|rem, a jövedelmem még nem relmeiben? — Agglegénynek. elég arra, hogy mindkettőnket eltartson.
