Kis Dongó, 1950 (11. évfolyam, 1-16. szám)

1950-08-05 / 15. szám

2-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1950. augusztus 5. (Folytatás) Ebbéli elbizakodottságában aztán Istent nem ismerő dölyí­­fel, csúfra emlegeti a magyar nemzetet és sértegeti a leven­téket . .. Ezt az égrekiáltó nagy szé­gyent az én két hős fiam nem tűrhette tovább. S mivel senki se állt ki, hogy a nemzet be­csületét megmentse — kiálltak ők.— és tegnapelőtt az én két hős fiam, kiknél vitézebb pár dalia, jobbszivü két gyermek nem volt a félországban — hal­va maradt a küzdőtéren. E gyászeset olyan rémületbe ejtette a várost, hogy tegnap és ma hiába jelent meg a cseh a szigeten. Hiába csuíolódott gyalázkodott istenkáromló, gő­gös beszédekkel, — egy lélek se jelentkezett... és holnap se fog jelentkezni... mert min­denki félti az életét... Miklósnak minden csepp vé­rét fellázította, amit hallott. Puszta kézzel is kiállt volna a csehhel. Megtudva, amit akart, sebesen köszönt az özvegynek s rohanó léptekkel sietett a város felé. % Útközben nagy dolgokat for­gatott a fejében ... Tüstént átmegy Budára és jelentkezik a királynál, hogy megvív a csehhel. Csak kardot és vértet adjanak kezébe és ha Isten segíti, hát le is veri vi­tézül-. Ezzel a biztató gondolattal fordult be az első utcába. Eközben feljött a holdvilág és biztató mosolygással hinte­gette bágyadt, szelíd fényét a barna zsindelytetőkre, mohos tornyokra. Egyik utcából ki, a másikba be ődöngött jó darabig, mig végre rászánta magát és meg­kérdezte a legelső járókelőtől, hol beszélhetne a királlyal. Ez valami higvelejü golyhó­­nak tartotta és hangosan a szeme közé nevetett. John K. Szőllősy Temetkezési Intézet 8027 WEST JEEFERSON AVE. Telefon: VInewood 1-2353 Szőllősy János Kálmán okleveles balzsamozó és hatóságilag enge­délyezett temetkező.-— Nem olyan könnyű dolog az, szép öcsém, mint hiszed — felelte. A király ő felségéhez nem lehet ám egy adjon Isten jó nappal beköszönteni. kivált napeste idején. Várd meg szé­pen a holnapi napot, akkor az­tán eredj fel a várba, ha be­eresztenek. Jelentkezz a belső­palotás Uram ő kegyelménél, ez aztán vagy kidob vagy be­ereszt — és jót nevetve, a fa­képnél hagyta. Miklósnak egy tüzlángban égett az arca. Szörnyű módon restellette ostobaságát. Hiszen magától is gondolhatta volna, hogy a királyi palotába még a fő-főuraságok se igen léphet­nek be engedelem nélkül... Emellett egy másik gondolat meg minden vérét a szivére kergette. A palotában György bátyjával találkozhatik, aki tüstént vasraveretné és a hóhér kezébe adná — hiszen ország­szerte keresik, hajszolják az ítélet-levéllel. Nem, neki nem lehet ott magát mutatni — ha­lálveszedelem nélkül! A szomszédház kapualjában bántó csikorgással fordult meg a kulcs és itt is, ott is a kapu­kat zárták be éjszakára . . . — Hát énnékem hol lesz szállásom az éjszakára? Itt a városban csavarogjam át az éj­szakát? — gondolta. Nehéz szivvel állott fel. Ilyen vigasztalannak, ilyen elhagya tottnak még sohse érezte ma­gát ... Bujdosása alatt a ná­das és erdő legalább békés nyughelyét adott éjszakára, de itt tolvajnak nézik, ha az utcán vagy valamelyik kapubolt alatt hajtja le fejét nyugalomra. Megint újra kezdte hát az ődöngést a néptelen utcákon. Hogyan váltsa be holnap fo gadását, amit. a fiait vesztett özvegyanyának tett? Se fegyvere, se páncélja, ő ugyan puszta kézzel is szembe­­szállna a cseh bajvívóval, de ez kigunyolná és rá se nézne, igy fegyvertelenül. Sőt az is meg­eshetnék, közel se eresztenék hozzá tüske tépett, fakó ruhájá­ban, hanem elkergetnék csúfo­san: — Lódulj innen, rongyos, a sorompó mellől! Ez a gondolat még jobban el­­busitotta. Nagyokat sóhajtva járt, kelt, észre se vette, hogy mindig oda kerül vissza, ahon­nan elindult. Földre szegzett szemekkel, mintha valamit ke­resne, nézegette nagyobbodó, kisebbedő árnyékát. Milyen jó volna, ha ő is árnyékká, sem­mivé válna, akkor minden gyöt­relemnek egyszerre vége sza­kadna . .. Egyszerre ragyogó szemekkel vetette fel fejét és hálásan te­kintett az ég felé. Bizonyára ez sugallta neki azt a gondo­latot, hogy menjen vissza a te­metőbe és kérje el a gyászos anyától fiainak páncélját és fegyverzetét. Majdnem futva ment ki a temetőbe, de hiába kereste át minden zegét-zugát, egyetlen élő lelket se talált a sirok kö­zött. Hol keresse már most az öz­vegyet, kinek még a nevét se tudta Pest-Budának sok ezer lélek lakta városában? Hiába... hiába ... vége mindennek! Ennyi csalódás után tehetet­lenül adta meg magát a sors előtt. Hiába volt minden foga­dása, esküje. Szavával, szemé­lyével labdaként játszott a sors és kénye-kedve szerint dobálta ide-oda. Mivelhogy szállást az élők között nem kaphatott, a halot­tak csendes birodalmában akarta álomra hajtani fejét. Itt a sirok között nem za­varja senki. A temető garádja mellett nyújtózkodott tehát vé­gig és a legszélső, beomlott sir­­haloin harmatáztatta, nyirkos füvére nyugtatva fejét, felné­zett a csillagokkal telehintett magas égboltozatra, melyen csudatiszta fényben úszott az ezüstös holdvilág .. . (Folytatjuk)--------------------------­TAPASZTALT MAMA — Ne haragudjon Jónás ur, de nem hagyom lányommal egyedül. Én is nő vagyok és tudom, hogy milyen gyengék vagyunk... Bútorokat, edényeket. Kályhákat és festékeket, Szerszámokat, vasárut, Jobbat, mint bárhol másutt, Készpénzért vagy hitelre, Detroitban, Michiganben, Olcsón szerezheti be, Géguséknak üzletében, 8013 West Jefferson Ave. — Ha boldog akarsz lenni, olyan fehérnépet válassz, aki szép is, csúnya is, kövér is, meg sovány is, szőke is, barna is, alacsony is, magas is — mond­ja az apa legény fiának. — Ha én ilyen lányt aka­rok találni, — feleli mérgesen a legény, akkor sohase fogok tudni megházasodni. — No, bólintott az apa — akkor boldog leszel fiam. JÓ ORVOS — Beteg vagyok doktor ur, nagyon megfáztam, adjon va­lami jó orvosságot. — Itt van a legújabb orvos­ság hülés ellen. Vegye majd be s jöjjön el holnap s mondja meg, hogy használt-e? Mert ha használt, magam is beveszem, mert én már két hete megfáz­tam s még most sem gyógyul­tam meg.--------------------------- ■ AZ UJ MENYECSKE — Szivecském, ez a torta egyáltalán nem jó — panasz­kodik a fiatal férj. — Te tévedsz, kedvesem — mosolyog az asszonyka —, a szakácskönyvben az van, hogy a torta nagyszerűen ízlik . n “i 5-3 Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 Inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. s Ára csak SO cent, postán 5 cent szállítási díjjal 55 cent Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Bi

Next

/
Oldalképek
Tartalom