Kis Dongó, 1950 (11. évfolyam, 1-16. szám)
1950-08-05 / 15. szám
10. Jubileumi év--10. Anniversary Year S' Saving^ düo Mart Js°h Ave., y> N. j CLEAN FUN \ol. X. évfolyam. — No. 15. Detroit, Mich., Cleveland, O. 1950. augusztus 5. «äg|§^> 51 IGAZA VAN — Mondd barátom, miért jársz te ilyen kopott, rossz ruhákban? — Ezek nem rossz ruhák. — Dehogy nem, hiszen olyan vagy benne, mint egy csavargó. Én jól emlékszem,, hogy milyen szépen öltözködött elhunyt apád, az ő ruhái mind kitűnő anyagból és remek szabásuak voltak. — Hát, hogy mondhatod akkor, hogy a rajtam lévő ruha kopott és rossz, hiszen ugyanazokat a ruhákat hordom, amiket 20 év előtt apám hordott.---------------------------TISZTASÁGSZERETŐ — Mondja csak, barátom, nem érzi maga néha annak a szükségét, hogy fürdeni kéne? — Érzem én sokszor, — válaszol a beteg, — de én olyan ember vagyok, doktor ur, aki uralkodni tudok magamon.-----------e'».---------------ALBÉRLŐ — Mit kér ezért a szobáért? — kérdi az albérlő, — természetesen beleszámítva a zongora használatát. — A szoba heti 9 dollár, s a .zongorahasználatért majd csak akkor mondhatom meg, hogy mennyit számitok, ha már hallottam Önt zongorázni.---------<«§§*»---------JÓ INDOK Biró: Nem szégyenli magát? Harmadnapos házas létére ilyen kegyetlenül elveri a feleségét? Kétheti fogházat kap! Vádlott: De kérem, biró ur,i ne tessék tönkretenni a mezesheteimet! I — Van gyermeke? — kérdi a népszámláló Palit — Van. — Hány? — Sok. — Mennyi az a sok? — Hát van vagy nyolc-tiiz. — Mi az, hogy 8-10?. Azt csak tudja, hogy hány gyermeke van? — Sajnálom, de nem tudom, mert kérem én nem avatkozom be az asszony dolgaiba.--------.<*3 Cső-------KRITIKA — Ebben a színdarabban igazi bort isznak és igazi pecsenyét esznek. Mi kell még? — Csak annyi, hogy néhány igazi színészt szerződtessenek.------------4-j £**----------ÓVATOSSÁG — Miért nem megy ön soha bálba? — Mert az ember ott könynyen náthát kaphat, vagy feleséget, — feleli az agglegény.------------------------ISMERI MAGÁT — Mit csinálsz? — kérdi Sanyit barátja. — Láthatod — feleli Sanyi — saját magammal kártyázom. — És nyersz? — Nem lehet, mert folyton csalok.---------vaj ---------A MAI DIVAT — Hallom, hogy meghűlt a feleséged. — Még pedig alaposan s mindennek a mai kivágott ruhadivat az oka. — Torokgyulladást kapott a feleséged? — Dehogy, gyomorhurutot. A FURCSA NÁSZÚT — Hová-hová? — kérdi barátját a vonatban Sanyi. — Nászuton vagyok. — Gratulálok, de hol van a fiatal asszony? — Egyedül utazom, mert egyikünknek otthon kell lenni az üzletben. Ha majd visszajöttem. ő fog nászutra menni.-----------.<«3 ----------MAI LÁNYOK — Mariska, legyen a feleségem, — kéri meg a leányt Jóska. — Mi a válasza? — Igen, magához megyek,— felel Mariska. — De most már menjen, mert nekem ma este találkám van Frigyessel.-------------«3 ----------DICSEKVÉS — Mikor értesültünk, hogy tűz ütött ki a faluban, azonnal kivonultunk s tiz perc múlva, hogy a kigyulladt házhoz értünk, már el is oltottuk a tüzet, — dicsekszik a tűzoltó. — Nagy lángokban állt-e a ház, mikor odaértek? — kérdi egy ember. — A ház teljesen leégett mire odaértünk s csak a pince téglafala füstölt még. A CSODAGYEREK — Ez a Jóska mikor megszületett, már ősz volt. — Hát az meg hogy lehet? — Mert októberben született.-----------<<*3 ----------BÖLCS APA CSALÁDI JELENET — Te iszákos ember, hát ilyenkor kell hazagyünni? — Ne porolj, anyjuk, én nem akartam, de a többiek erőszakoltak, hogy menjek már haza ...-----------v*3 £*>-----------A TENGERPARTON — Mit szólna a mamája, ha látná ebben a tulkicsi fürdőruhában? — Nagy botrányt csapna. — Na ugye? — Igen. Mert az övét vettem fel....----------a 5 t? &-•-------FÉLREÉRTÉS — Sajnálom magát, — szól egy ur a pincérlányhoz, — hogy ilyen szép lánynak itt, ebben az étteremben kell lenni. — Sohase sajnáljon engem uram, mert én nem étkezem itten.--------------------------KIOKTATTA — Fogja, jó ember, ezt a tiz centet. Nekem is nagyon roszszul megy, nem adhatok többet. — Na hallja, ilyen derék, erős ember, mint ön! Miért nem dolgozik többet?-----------^s-3 ----------A MENYASSZONY — Papa, menjünk be a lát ványos bódéba, — kéri apját a gyerek, — nézzük meg az óriáskígyót. — Minek ilyesmiért pénzt ki dobni, majd otthon fogj egy gilisztát s nézd meg nagyító üvegen át, az éppen olyan lesz, mint az óriás kígyó. Egy Németországban állomásozó amerikai katona olyan táviratot kapott menyasszonyától, mely egy egész regényt kifejezett tömörségével. A távirat igy szólt: “Nem tudtam tovább várni rád, férjhez mentem az apádhoz. Csókol anyád.” 1
