Kis Dongó, 1950 (11. évfolyam, 1-16. szám)
1950-01-20 / 2. szám
1950 január 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Kis Dongó regénye Hogy lett fekete j a FEHÉR KÖPENYEG (Folytatás) — Tudom, ön olyant kér, mi egy leánynak is szabad. — Nem többre; hanem arra igen kérem, ha e kezet még egyszer odanyujtja valakinek, ki e kéznyujtásban magyarázatot keresne, — csak olyannak nyújtsa, ki arra kitünőleg méltó. — Szentül úgy lesz!—mondja a leány, visszavezettetve magát atyjához, ki finom eszű ember lévén, korán észrevette, hogy a zene mellett is fölhevül ugyan a fiatalság, de a pírban az indulat is lerajzolta magát. A leánynak utolsó szava akként volt hangoztatva, hogy a hadnagy remélni mert mintha a bizalmas Ígéretben személye iránti nagy figyelem mutatkozott volna s valóban óhajtotta, hogy egy szerencsés pillanat akadjon, melyben még egy szónak jusson alkalmas ideje. Az öreg Horváth Zsigmond véghetlen boldog volt. Alig beszélt valakivel néhány szót, már megint ajándékozott neki egy hordó badacsonyi ürmöst, s aki észrevette volna ez ábrándozó boldogságot, még a mentéjét is lekoidulhatta volna a nyakáról. Kisfaludy Mihály uramnak pedig kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy annyi ember itt a bolondját járja, s ámbár neki is szembetűnt, hogy Sándor fia Szegedy uram Rózája mellett igen szivesen áll. azt vélte, az ő fia, meg annak szép vörös dolmánya bizonyosan több leánynak is megtetszik még; azért inkább azon tűnődött, miképen lehetne legkönnyebben megszökni annyi ember közül? Ezen tűnődést észrevette a gazda, s nehogy a vén ember fiát is elvigye, nagyon vigyázott rá, s különösen megkérte Szegedyt, hogy valamikép el ne szalásszák ám. — Tudod mit, Zsiga? — kezdi Szegedy, — én gondoltam valamit. — Csak a legjavából egyet. — Ellopom Kisfaludy uramnak köpönyegét éjszakára, mikor észre sem veszi; köpönyeg nélkül pedig el nem megy. ezt a természetét már régen ismerem. — Az lesz a legjobb — mondja Horváth. — Te úgy is a szomszédban hálsz. Éjszakának idején magadra kapod, aztán keresse Kisfaludy Mihály uram. Ebben megegyeztek volna szépen, s újra a mulatók közé vegyültek, hol a fiatalok éppen zálogosdit játsztak, mely játékból azonban Róza visszahúzódott egy alkalmas nézőhelyre. A megzaklatott leány el nem tudta magát szánni többé, hogy e társas játékban, ámbár játékból is, valakinek kezét nyújtsa; mintha félne, hogy ez ártatlan játékban közönyössé lenne a nagy fogadalom, melynek megtartására szavát elígérte. Megint a szabadba kívánkozott a társaság, mely aztán kisebb körökre oszlott, s néhányan a hegynek azon oldalára kívánkoztak. hol a kápolnaromok vannak, s annak közelében az a hires diófa, mely Kisfaludyék szőllője mellett máig is épen van. Aki Badacsonyban volt, emlékezhetik az egyes meredek lépcsőzetekre, melyeken a nők csak nagy óvatossággal járnak, s ekkor is a vezetőknek kezében ugyancsak tanácsos jól megkapaszkodni. Midőn az előzők megindulának a meredek lépcsőzetek egyikén, és Róza látta, hogy a párok kezet fogva mennek, reszketett a gondolatnál, hogy a kézadásnak kísérlete megint ily közel van. — Hadnagy ur — véli Róza — én elengedem e sétát. — De mi akkor egyedül maradunk — magyarázza Kisfaludy a helyzetet. — Ez kínos állapot — mondja a leány. — Csak nyújtsa nekem kezét. — Kezemet? — ismétlé a leány a hadnagyra nézve. — Minthogy önnek ígéretet tettem, most már tréfából sem engedném át senkinek. — Róza! — mondja Kisfaludy — egy pillanat sem marad a késedelemre; bennünket itt nagyon sokan látnak, s én felelős leszek az ön nyugalmáért, azért nyújtsa kezét. — Nem lehet! — szabódik a leány. — Úgy én a legérdemetlenebb lennék reá? — mondja Kisfaludy, hozzátevén: — s igy én leszek az első, ki elutasittatom. Ez vallomás volt, melyre a felelet is oly hirtelen jött. mint a kérdés és a leány odanyujtván kezét, mondja: — Látom, ki nem kerülhetjük egymást. Itt a kezem! Hanem hallgatni fog ön büntetésül, mig én azt meg nem engedem, hogy atyám is tudjon valamit e viszonyról. Menjünk! A társaság már vissza akart jönni, azt gyanítva, hogy bajuk történt; de midőn a lépcsőknél felemelkedének, megint folytatták az utat, s a két nyilatkozó a vallomás utáni első pillanatokban majd alig talált egy okos szóra, mely a beszéd fonalát odább nyújtotta volna. — Egyik sem hitte, hogy e nyilatkozat ily hirtelen jöhessen, mintha magában kellett volna megérlelődnie a dolognak, úgyszólván, megszenvedni a boldogságért, mit a szerelem adhat; éppen ezért mindketten azon egy félelmet érezék, hogy e viszonyt igen hamar fájdalom éri. A hosszú séta alatt volt idő arra, hogy a zaklatottság nénémileg elmúljék, de a leány mindenkép a titoktartásnál maradt, hogy atyját e nyilvánításra mintegy elkészíthesse, — s minthogy Kisfaludy szavát adá, csak egyet mert kérdezni. — Saját atyámnak sem szólhatok? — Ám annak mondja meg; de azon meghagyással, hogy a titokszegést meg nem bocsátandom. Meglőn az egyezség, a bizalom lassankint előtérbe lépett, s a hegyeni hosszú járáskelés alatt kitárult a két szív, s minél boldogabbak valának e két órában, annál több boldogtalanság következett rá a fájdalmas vissza emlékezésekben, mint azt alább meglátandjuk. Sándor már reggel beszélt atyjának olyasmit, hogy ő rokonszenvet lát, s a dolgot nem hagyja abba; mi ellen az apának nem volt kifogása; hanem inté mégis a fiút: — Sándor, Szegedy uram hatalmas ember! azért eszeden légy, úgy nyúlj az ág után, hogy megfogd; mert ha kisiklik kezeid közül: nem szeretném, hogy kinevessenek. — Van eszem, édesapám, — mondja a fiú, — egyébiránt azt tartom, mi sem szakadtunk le az ágról. — Jól van, jól, édes fiam —• okoskodik az apa. — Ha maJ gad volnál, magam is azt mondanám, hogy ne csak azt nézd meg, aki a kapunk előtt jár el, hanem válogass; de igy nyolcadrésze, fiam, kevés áppetitus kell, hamar vége lesz. (Folytatjuk) IDŐSZÁMÍTÁS — T,iz éve nem láttam, kedves Mariska. Azóta sok minden történt . . . — Bizony Jóska. Többek között öt esztendővel idősebbek is lettünk.------------a ----------— Pincér, nem szeretem mind ezt a sok legyet, mely étkezés alatt, itt a tányérom körül zümmög. — Azon segíthetek, mutassa meg, hogy melyik az, amelyiket nem szereti s azt az egyet agyoncsapom. i MAGYARORSZÁG LEGSZEBR DALAI b nagy 64 oldalas inch nagyságú album 29 MAGYAR DAL KOTTÁJA, ÉNEKRE ÉS ZONGORÁRA. MAGYAR ÉS ANGOL SZÖVEGGEL, GYÖNYÖRŰ KIÁLLÍTÁSBAN, FINOM PAPÍRRA NYOMVA, A NYOMDAIPAR REMEKE. Ára $1.50, postán 10 cent szállítási díjjal $1.60 Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Ave. — Detroit 17, Michigan. — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — I