Kis Dongó, 1949 (10. évfolyam, 20-24. szám)
1949-12-20 / 24. szám
/ 1949. december 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Kis Dongó regénye Hogy lett fekete a FEHÉR KÖPENYEG (Folytatás) Midőn a hegyi úthoz érnénk, Kisfaludy Mihály uram elérte a csapatot, s az ismerősöket üdvözölvén, tréfálódzva mondja: — Verébfészket szedni mennek az érdemes uraságok? — Jó napot, Kisfaludy Mihály uram! — kiáltja Horváth Zsigmond, s a kérdésre hasonló tréfával felel: Szednénk ám, ha Kisfaludy Mihály uram katonája nem strázsálná ott a hegytetőn. — Ma-holnap ottfönn is lakik az a bolond kölyök, gondolja el nagyságos uram, olyan vásárt ütött a házamnál, hogy a ki mit tud, erről a sok mennykő dűlt várról itt jobbra-balra. az már megjő a húréi, s ez a boldogtalan úgy hallgatja mintha szentiras volna; pedig az ördög tudja, hol szedték, s mivel az elhiszi: hát örömest mondják. — No, úgy nem megyünk föl 0 Memento Mori Gondoljon a családjára. Ne jusson az özvegy, árva, ínségbe és nyomorba. Ha Ön szemét lehunyja. Akár felnőtt akár bébi. Mindegy, hogy nő. avagy férfi, Ha még nem tag, lépjen be: A Ref. Egyesületbe. Kötvényekben válogathat. Felnőtteknek van itt vagy hat-Különböző módozat, Tetszés szerint választhat. Gyermekének^ szintén vehet, Olyat. amilyet *t)n szeret. Húsz év múlva kikapja: Mehet majd a Collegeba. Jöjjön el az irodába Veres szervez© ott várja; Ha netalán nem jöhet? Ő házába elmehet. írjon neki postakártyát, Vagy vegye a telefonját. Jöjjön azonnal: Halló! Biztosításról van szó. Szervező ur kapja magát. Nyergeivé szép ‘Chrysler5 lovát, Nyomban ott fog teremni. Biztosítást ipegkötni. VERES JÓZSEF, szervező, 7907 West Jefferson Ave., Detroit 17, Michigan, Telefon: VInéwood 2-4184. hiába! Majd hallunk valamit. Tartson velünk, Kisfaludy Mihály uram. — Ide lenn is meguntam én azt hallgatni, kérem ássan, nem hogy még a hegyre mászkáljak utána! Ha már mégis szüret volna ottfönn! — De Badacsonyba csak eljő? — Nem tudom, nagyságos i uram. — Azaz, hogy elég, ha én tudom — mondja Horváth Zsigmond ur. Ha nem jön, visszük; és nem maga lesz a legelső, kit erőnek erejével tettünk föl a kocsira. — Jó, hogy tudom — mondja Kisfaludy Mihály uram magában. — Majd elszököm hazul-I ról, — aztán pedig hangosan fel, mintha az elmenetelt megígérné: Az már más! hanem a hegyre, engedelmet kérek, nem megyek, helyettem a fiam is jó lesz. Ezután mgindult a csapat, s a meglehetős kényelmes utón fölértek a várba, melynek elején a fiatal tiszt üdvözlé az érkező vendégeket. Az ismerkedés könnyen végbe ment, s midőn a kiváncsiak a hosszú vizsgálódás után is még a romok közt tévelyegtek, Horváth Zsigmond, karján vezetve a szép Szegedy Rózát, Kisfaludy Sándorral a hegyormon heverésző bandához érkezett. A cigányok hirtelen rendbe álltak; de a nagyságos ur nem látszik törődni velük. Kisfaludy a szörnyű magaslatról rendre : mutogatá az ősök fészkeit, me- i lyekből csak néhány kődarab : maradt meg, hogy a ki eleink hatalmáról és dicsőségéről beszél. ne hazudtolhassák meg, ha állítja, hogy büszke és merész lehetett az a nép, mely ily szédítő magaslatból mert a mélységbe lenézni. Horváth Zsigmond annyira elmélyedt az ifjú tiszt előadásában, hogy utóbb szinte kínnal mondá: — Jaj, heh elvásik a mi dicsőségünk! — mondja mély bánattal, s midőn e néhány szó után tartós csend lön körülte, észre ve vén a cigányokat, j kik csak néhány lépésnyire áll; tak, rákiált az egyikre: — Búsulj, gazember! Nem látod. 'hogy magam is mindjárt rival fakadok? A cigány mindjárt kézre kapta a hegedűt, s elkezdett egy bus magyart a legalsóbb hangon, és oly csöndesen, mintha egy olyan temető mellett volna, melyben néhány századunk bánata feküdnék, s azt fölneszezni nem akarná. A hangulathoz illet a nóta is, melyből csak a klárinét vált ki, mert olykor élesebben eljajdulni, s e kis zajra egyenkint előkerült az egész vendégsereg. — Ne húzd! ne húzd! — Még jobban fáj — mondja Horváth Zsigmond. — Nagyságos uram — mondja Kisfaludy Sándor, csak hadd fájjon. Nagyon jól gondolta ki az Isten a fájdalmat; legalább, ha nagyon fáj a seb, azt vélte a Teremtő, majd csak mégis bekötözik. — Ember vagy öcsém! — kiált föl a másik, s minthogy karján a szép hölgy szemeiből a könyük régen folydogálnak, deritésképen mondja neki: — Kedves húgom, amint látom, te elfeledted, mit fogadtál oda lenn, hpgy ennek a katonának egy szavát sem fogod majd elhinni. Kisfaludy megdöbbenve nézett a leányra, ki nem tudott alkalmasabb feleletet, mint kezet nyújtani a testőrtisztnek: — Hadnagy ur, én e hegyre tréfáért jöttem; most látom, itt imádkozni kell. — No. csak meg ne gyónjál e papnak — tréfálódzik Horváth Zsigmond. — Nem látod, hogy vörös dolmánya van? — A gyónást már csak én kezdeném inkább! — kötekedik a testőrtiszt. — De már úgy siessünk a paphoz! mert én össze nem esküdtetlek benneteket, ha estig maradtok is kezet fogva, — teszi hozzá Horváth ő nagysága, aztán pedig jelt adott a visszamenetelre. Midőn már lenn voltak, a testőrtiszt először mert egy pillantást váltani a lelkes hölggyel, s ez elegendő volt foglalóul a jövendőnek, melynek folytatása mindjárt következett. midőn Horváth Zsigmond ur a távozni akarót figyelmeztető: — Öcsém, reggel korán indulunk Badacsonyba, te is velünk jösz! — Nehezen lesz belőle valami, nagyságos uram! Apám másként rendelkezett velem. — Apád is eljön. — Bajosan — véli a tiszt — éppen most látom ott a balsoron köpönyegben, mi azt jelenti, hogy egy hétig nem jön haza a szőllőből. — De már úgy szökni akar; hanem abból semmi se lesz! — tervei az öreg, intve az őt követőknek, kik közöl ketten, az öreg Szegedy, Rózának apja, és Horváth Zsigmondnak az unokája, József, kiváltak, és még jókor elérvén Kisfaludy Mihály uramat, elcsalták a vendéglőbe, ott egy kis falatozás után készen állván a kocsik, mintha eleinte lovakat próbálnának. fölültették Kisfaludy Mihály uramat, aztán nem is eresztették; hanem midőn már a város végére kerültek, annyit megtettek érte, hogy egy ismerős suhancot visszaküldték Kisfaludy Mihály köpönyegéért, melyről az időben már ő maga sem merné mondani, hogy fehér; egyébiránt, ha kérdezték, annyi jogfönntartással élt, hogy egész komolysággal állitá, hogy valaha csakugyan fehér volt. (Folytatjuk) ŐSZINTESÉG — Hallom, hogy tegnap Elláéknál voltál vendégségben. — Igen, meghívtak Pistával, de ketten nem akartunk elmenni s igy sorsot huztunk. — S te lettél a nyertes? — Dehogy. Én voltam a vesztes. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) Verhovay Ház földszinti helyiségében. nappali telefon: VInéwood 2-0965 Éjjeli telefon: FItzroy 7998 ha nem felel hívja: FltSv-jy 7100 I ■gigs 3EE MAGYARORSZÁG LEGSZEBB DALAI nagy 64 oldalas 9*4x12 */4 inch nagyságú album 29 MAGYAR DAL KOTTÁJA. ÉNEKRE ÉS ZONGORÁRA. MAGYAR ÉS ANGOL SZÖVEGGEL, GYÖNYÖRŰ KIÁLLÍTÁSBAN, FINOM PAPÍRRA NYOMVA, A NYOMDAIPAR REMEKE. Ára $1.50, postán 10 cent szállítási díjjal $1.60 Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Ave. — Detroit 17, Michigan. k — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — wammmmii bt wrnn: í m
