Ki nem adott Közlemények, 1940. január-június
1940-06-24 [1893]
E á d i ó na k: G tlá/Dn Bukarest, június 24. A Hitel most megjelent számában az 1930. évi román statisztikai adatok tanulságait vonja le. Vita Sándor cikkíró szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy amig a románságnak különösen a középosztálya gyarapodik, addig a magyarságnál az ipari munkásság és a kisiparosok szama emelkedik a faluról való bevándorlás utján. A szatmár-megvei Nagykároly-vidék adataival kapcsalatban Vita megemlíti, hogy az ott élő németség-az 1910. évi népszámlálás adatai szerint rn^r jórészt el volt magyarosodva. Az e vidéken levő 29 német eredetű község közül csak 5 község lakosságának többsége vallotta magát németre k, a többiekben a lakosságnak csupán egy töredéke, nagyobb fele mas magvar anyanyelvű volt.Az 1930. évi népszámlálás adatai ehhez a helyzethez képest meglepőknek látszanak; a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma most már csak" 19.4 százalék. íme tehát - irja Vita Sándor - husz év alatt azok, akik ' 1910-ben még csak magyarul beszéltek, már más nemzetiségűnek vallják magukat, sőt tekintélyes részük még anvanyelvet is cserélt. Erinél feltűnőbb az, hogy azokban a községben."ahol a lakosság többsége már 1910-ben nemcsak magyarnak vallotta magát| de nem is tudótt : németül, most a német anyanyelvűek vannak többségben. Ilyén például Kálmand. ahol 1910-ben 1072 lakosból 1058 ' magyar anyanyelvű volt, a németül beszélők száma pedig 5, ott 1930-ban anyanyelv szerint csupán 32 magyart és 1242 németet találnak a számlálóbiztosok. Figyelemreméltó az is, hogy a legtöbb községben a német nemzetiségűek száma lényegesen felülmúlja a nemet anyanyelvűek számát. Szaniszlóban 1067 német nemzetiségűvel szemben csupán 46 német anyanyelvűt találtak. Az asszimiláció és disszirailació kérdésének tanulmányozói számára ez a gyorsütemű változás bizonyára érdekes jelenség. Szatmár vidékén azonban nemcsak a sváb lakosság nemzeti érzésében bekövet le sett változások szolgálnak figyelemreméltó tanulságokkal, ,hanem az is. hogy a háború után a görög katolikus lakosság jelentős része is nemzetiseget és anvanyelvet cserélte Jellemző Ersemjén,helyzete; ahol a románok szátoá 4-ről 7l0-re, Eraóonyé; ahol 0-ról 196-ra, Erselendé, ahol 31-ről 625-re, Csoksáé, ahol 0-ról'334-re. " Hegyközezentmiklósé, ahol 0-ról 110-re és Biharé, ahol 1-ről 317-re emelkedett a nemzeti bevallás alapja, hasonló jelenséggel Erdélynek csaknem minden részében taialkozunk. Az ó-királyságban a népszámlálás mintegy 60,000 magyart talált közülük 24.000-en Bukarestben élre k. Ez a szám csalódás t okoz azoknak, akik azt hirdették, hogy Bukarest be nszaz ezres magyarság él. Az adatok caíoljak ezt es arra a kérdésre sem adnak feleletet, hogy hova lesz az erdélyi magyarság elvándorló népfeloslege. ,/n • • ; t ,.
