Ki nem adott Közlemények, 1935. április-június

1935-04-05 [1882]

§ B u t a r e s t, április 5. /Magyar Távirati Iroda/ Turnovszki Nándor nagyváradi baloldali hírlapíró cikket irt az üdeverulban,- . .. „ amelyben elmond ja, hogy kérdést intézett Gyárfás Elemér szenátorhoz nagyváradi beszámolója alkalmából, hogy mik£pen lehetséges, hogy a magvar párt a halálbüntetés bevezetése mellett foglal állást. Gyárfás Elemér szenátor, Turnovszki szerint, kijelentette, hogy a szenátusban osak saját véleményét fejtette ki ebben a kérdésben. Deák Ferenc is ilyen nézetet vallottTurnovszki nincs megelégedve Gyárfás Elemér válaszával és idézi Beöthy Lajosnak, Bezerédj Istvánnak, Pálóezy Lajosnak, Szentkirályi Móricnak és Szemere Bertalannak a magyar parlamentben 1843-ban elhangzott beszédeit, akik a halálbüntetés ellen foglaltak állást. Gyárfás nagy hibát követetett el - irja Turnovszki - , amikor egy demokrata államban, ahol már 80 éve szünetel a halálbüntetés, annak ujboi való bevezetését kérte. Á Magyar Távirati íred a bukaresti munkatársa kérdést intézett Gyárfás Elemér szenátorhoz, aki a következőket mondotta: - Jellemző arra a magatartásra és mentalitásra, amelyet a magyar part es minoen bessületes magyar % törekvés ellenfelei követnek, az a mód, ahogyan a halálbüntetés kérdését bizonyos irányzatú sajtótermékek ellenem és közvetlen a magyar párt ellen kiélezik*. Nagyváradon semmiféle uisagiróval nem beszéltem erről a kérdésről, de minthogy épen Nagyváradra utazva hallottam, hogy az egyik szélsőséges sajtóorgánum, íz Erdélyi Futár engem mint "akasztófaszállitct" aposztrofált, szükségesnek tartottam ezt a harcmodort a nyilvánosság előtt elmondott beszedemben megvilágítani, rámutatja arra, hogy közvéleményünk nincs kellőképen tájékoztatta parlamenti működésünkről, mert teohnikai okokból még a hozzánk közelálló lapok is osak ... . legfeljebb kivonatosan közeihetik érdemleges felszólalásainkat, h büntetőtörvény könyvvel kapcsolatban három rendelkezés ellen szólaltam fel a részletes vitánál éspedig a nemzetközi panaszjogot érintő ama intézkedés ellen, amely az állam megsértésének minősiti és háromévi büntetéssel sújtja azt, aki - bár valódi, de - az államra kedvezőtlen híreket terjeszt külföldön; továbbá az ellen, hogy mellékbüntetésként jogi személyek feloszlatása és vagyonuk elkobzása legyen kimondható és végül e felekezetek és nemzetiségek elleni izgatásról szóló szakasz ellen* E hárem í Iszólalásom közül egyedül a legelsőt ismertette a Keleti Újság. Elmondottam továbbá, hogy ugyancsak a büntet őt örvanykönyv tárgyalása alkalmával az általános vitában részletesen emiitettem e törvénykönyv rendelkezését egyes intézkedésait összehasonlítottam a nálunk ma is érvényben levő Gsemegi féle magyar büntetőtörvénykönyvvel. Ez összehasonlítás rendjén . került szóba igen sok más fontos probléma között az is, hogy a román törvénykönyv nem ismeri a halálbüntetést. Kifejtettem, hogy a sokat vitatott kérclé

s/^.

amelyről könyveket irtak már össze „ . -Z^or * én egyénileg azt a Deák Ferenc által is idézett frannia mondást tartom helytállónak,, hogy " a halálbüntetés eltörlését legelőször a gyilkos urak kezdjék el", Rámutattam er~a. hogy nálunk, ahol alig telik el nap, amikor valamilyen borzalmas rablógyilkosságról ne számcInának be a lapok, gondolkozóba kell esnünk e kérdés felett, hozzátéve nyomban, hogy ez természetesen alkotmánymódosítást igényelne, amiről ezidoszerint szo sem lehet. Leszögeztem tehát, hogy tisztán elméleti alapon érintettem ezt az egyéni felfogásomat- ^hnásulyozva, hogy kizárólag csal a gyilkosságokkal szemben látom indokoltnak ezt a végső eszközt. Természetes, hogy ez a kijelentésem - amelyet változatlanul fenntartok és helytállók érte - semmiféle formában sem kötelező az országos magyar pártra. Mindenesetre nagyon szomorú, hogy gyakorlati jelentő égü és a román közvéleményben is viszLangot keltő, igen sokszor konkrét eredményekre vezető felszólalásainkat a sajtó bizonyos része vélzatosan elhallgatja, . • JU> amikor azonban több hónap alatt számtalan kérdésben elmondott hosszabb beszédeinkben találnak e&y mellékmondatot, amellyel népünknél az irántunk való rokonszenvet megingathatni vélik, azt heteken keresztül mindenféle formában ismétlőik és harsogják. Csodálkozom, hogy mindezt Turnovszki Sándor irja ellenem, aki Kun Béla kommunizmusa idején Budapesten vádbiztos volt. Be/K —-