Ki nem adott Közlemények, 1935. április-június

1935-04-05 [1882]

§ B u t a r e s t, április 5. /Magyar Távirati Iroda/ Turnovszki Nándor nagyváradi baloldali hírlapíró cikket irt az üdeverulban,- . .. „ amelyben elmond ja, hogy kérdést intézett Gyárfás Elemér szenátorhoz nagy­váradi beszámolója alkalmából, hogy mik£pen lehetséges, hogy a magvar párt a halálbüntetés bevezetése mellett foglal állást. Gyárfás Elemér szenátor, Turnovszki szerint, kijelentette, hogy a szenátusban osak saját véle­ményét fejtette ki ebben a kérdésben. Deák Ferenc is ilyen nézetet vallott­Turnovszki nincs megelégedve Gyárfás Elemér válaszával és idézi Beöthy La­josnak, Bezerédj Istvánnak, Pálóezy Lajosnak, Szentkirályi Móricnak és Szemere Bertalannak a magyar parlamentben 1843-ban elhangzott beszédeit, akik a halálbüntetés ellen foglaltak állást. Gyárfás nagy hibát követetett el - irja Turnovszki - , amikor egy demokrata államban, ahol már 80 éve szünetel a halálbüntetés, annak ujboi való bevezetését kérte. Á Magyar Távirati íred a bukaresti munkatársa kérdést intézett Gyárfás Elemér szenátorhoz, aki a következőket mondotta: - Jellemző arra a magatartásra és mentalitásra, amelyet a magyar part es minoen bessületes magyar % törekvés ellenfelei követnek, az a mód, ahogyan a halálbüntetés kérdését bizonyos irányzatú sajtótermékek ellenem és közvetlen a magyar párt ellen kiélezik*. Nagyváradon semmiféle uisagiróval nem beszéltem erről a kérdésről, de minthogy épen Nagyváradra utazva hallottam, hogy az egyik szélsőséges sajtóorgánum, íz Erdélyi Futár engem mint "akasztófaszállitct" aposztrofált, szükségesnek tartottam ezt a harcmodort a nyilvánosság előtt elmondott beszedemben megvilágítani, rámutatja arra, hogy közvéleményünk nincs kellőképen tájékoztatta parla­menti működésünkről, mert teohnikai okokból még a hozzánk közelálló la­pok is osak ... . legfeljebb kivonatosan közeihetik érdemleges felszólalása­inkat, h büntetőtörvény könyvvel kapcsolatban három rendelkezés ellen szó­laltam fel a részletes vitánál éspedig a nemzetközi panaszjogot érintő ama intézkedés ellen, amely az állam megsértésének minősiti és háromévi büntetéssel sújtja azt, aki - bár valódi, de - az államra kedvezőtlen híreket terjeszt külföldön; továbbá az ellen, hogy mellékbüntetésként jogi személyek feloszlatása és vagyonuk elkobzása legyen kimondható és végül e felekezetek és nemzetiségek elleni izgatásról szóló szakasz ellen* E hárem í Iszólalásom közül egyedül a legelsőt ismertette a Keleti Újság. Elmon­dottam továbbá, hogy ugyancsak a büntet őt örvanykönyv tárgyalása alkalmá­val az általános vitában részletesen emiitettem e törvénykönyv rendelkezését egyes intézkedésait összehasonlítottam a nálunk ma is érvényben levő Gsemegi féle magyar büntetőtörvénykönyvvel. Ez összehasonlítás rendjén . került szóba igen sok más fontos probléma között az is, hogy a román törvénykönyv nem ismeri a halálbüntetést. Kifejtettem, hogy a sokat vi­tatott kérclé s/^. amelyről könyveket irtak már össze „ . -Z^or * én egyénileg azt a Deák Ferenc által is idézett frannia mondást tartom helytállónak,, hogy " a halálbüntetés eltörlését legelőször a gyilkos urak kezdjék el", Rámutattam er~a. hogy nálunk, ahol alig telik el nap, amikor valamilyen borzalmas rablógyilkosságról ne számcInának be a lapok, gondolkozóba kell esnünk e kérdés felett, hozzátéve nyomban, hogy ez ter­mészetesen alkotmánymódosítást igényelne, amiről ezidoszerint szo sem lehet. Leszögeztem tehát, hogy tisztán elméleti alapon érintettem ezt az egyéni felfogásomat- ^hnásulyozva, hogy kizárólag csal a gyilkosságokkal szemben látom indokoltnak ezt a végső eszközt. Természetes, hogy ez a ki­jelentésem - amelyet változatlanul fenntartok és helytállók érte - semmi­féle formában sem kötelező az országos magyar pártra. Mindenesetre nagyon szomorú, hogy gyakorlati jelentő égü és a román közvéleményben is visz­Langot keltő, igen sokszor konkrét eredményekre vezető felszólalásainkat a sajtó bizonyos része vélzatosan elhallgatja, . • JU> amikor azonban több hónap alatt számtalan kérdésben elmondott hosszabb beszédeinkben találnak e&y mellékmondatot, amellyel népünknél az irántunk való rokonszenvet meg­ingathatni vélik, azt heteken keresztül mindenféle formában ismétlőik és harsogják. Csodálkozom, hogy mindezt Turnovszki Sándor irja ellenem, aki Kun Béla kommunizmusa idején Budapesten vádbiztos volt. Be/K —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom