Ki nem adott Közlemények, 1935. január-március

1935-01-19 [1881]

,Wi helyzetkép. folytatás./ /Eádiöndd/ Laval francia külügyminiszter is ugyanilyen irányban tárgyalt Beck lengyel külügyminiszterrel ésJBeck ezredesnek Zszterszág genfi képyisplojével.&lytatct t tárgyalásai is, ugy látszik, a keleti egyezmény körül forogtak, .inden arra mutat azonban, hogy Lengyelország ebben a keroésben nem változtatta tyeg álláspontját/ Eleinte ugy látszott, hog/ a ^aar-kérdés mint teljVsen önálló kérdés jelenik meg a népszövetség tanácsa előtt és teljes mértékben az érdeklődés középpontjába kerül. Mivel azonban a szavazás döntő eredménye minden további vitát kizárt a Saarvidék hovatartozása tekintetében, az a törekvés kerekedett felül, hogy a °aar-kérdést bizonyos tekintetben alárendeljek a nemzetközi politika egyéb időszerű kérdéseinek. Ugy Igyekeztek feltüntetni a dolgot, mintha a német kormánynak a Jaaryiciek átadásival olyan elégtételt szolgáltattak volna, amelynek fejeben a nemeijkoim ánynak más téren nagyobb engedményeket kell tanúsítania, Igy magyarázható, hogy a berlini francia n- ykövet röviddel a népszavazás eredményének nyilvános ságrahozatala után jegyzéket juttatott el a német koimányhoz. Laval is ezt a lélekt°nt pillanatot a ka i kihasználni tegnapelőtt Genfben elmondott beszédével. . Jigjebkent a Saarvidék kérdése körül meaincult tárgyalások eorto ííémetországiolyan aktív szerepet ját szotií

2 Genfben, mintha képvisel oje meg mindig itt ült volna a tantes&lasztal mellett, A kisantant azonban a tanácsülés folyamán ali~ mutatkozott, ' Benes ugyan többnyi re ott volt a tanácskozó asztal mellett, de ezut'tal nem volt semmi szerepe a tárgyalásokban. Titulesoj és Jeftios egyáltalában nem volt látható Genfben. Mindaketten a Balkán-értekezlet tanácsainak^ ülése in vettek részt, amelyeke-n,hir szerint, szintén a római megállapodás nyomán létrejött helyzetet vitatták meg. Nem csOda, hogy ilyen nagyjelentőségű tárgyalások közepette nem maradt sok ido és sok érdeklődés a magyar-#U@oszláv ügv számára, A Genfben tartózkodó magyar államférfiaknak mindvégig az volt a töreWés^ik, hogy a magyar ügy számára olyan megoldást szerezzenek, amely . emmikepen sem ah? ua^lyozza a folyamatban leoő nagyfontosságú nemzetközi tárgyalásokat. Az elintézés néhány perc alatt játszótWt k. és re élhető, hogy ez a megoldás eleiét vt>szi minden további vi tanai! es nem áll útjában az általános "-ea-ropai kibontakozásnak. í {Bukarest, január 19./l\"agyar Távirati Iroda/ A Lopta ma vezércikkben éles támadást "intéz Manoilé'scu-Strunga ipari és kereskedelmi miniszter ellen és felhívja a miniszterelnök figyelmét I'.'anoilescu Strunga miniszter tehetségtelenségáre. A lap azt irja, hogy egy ilyen embert Romániának netr? szabad külföldön utaztatnia, mert csak szégyent -v>z az országra. Igy történt ez Angliában is , ahol a miniszter azt a választ .kaptau hogy Ko&iáni a először régi tartozásait fizesse ki, majd azután állanóK vele szóba, azután a lap rámutat arra, hogy a kereskedelmi miniszter küifölái utjai eredménytelenek voltak és a miniszter előreláthatólag a jövőben sem fog jelentősebb eredményt elérni. B a d i c s László ur üzeni Genfiről, hogy hétfőn re?gel indul hazafelé. 1935 január 19. TŐ/Vn -