Ki nem adott Közlemények, 1935. január-március

1935-01-15 [1881]

írV ,í ^i 3 n í > J '° nuár 15t /"^ ar Távirati Iroda/ A Journal des INations^elleBeges hangon füz megjegyzéseket a saarvidéki népszavazás eredmé nyehez ŐS hangoztatja, hogy a szav záshan nem a nemzeti szocializmus, ha­nem a Németországhoz való tartozás eszméje »r-tott diadalt. Mindenesetre más lett volna z eredmény, ha a Saar vidéken tudták volna, hogy a mostani szav zás nem az utolsó alk-lom a Németországhoz való visszatérésre. Maguk a^nemct-k is a Saar propagandát nem nemzeti szocialista, hanem tisztán nemet alpon vezették ás a népszav zás nem a Horst fessel dal, h-nem a Deutschland, Deutschland Über alles jegyében folyt le. Azt-azonban a Journal des ^ations is elismeri, hogy a ncpszö­vetsog os°k a Németországhoz való visszacsatolás mellett dönthet. Francia­ország - fejezi b cikkét a lap - okosan te te. hogy a szigorú tartózkodás álláspontjára helyezkedett, de most már annál is inkább résen kell lenni a másik idegesítő pont , .Ausztria miatt. Sza/Be Gr § ^Bukarest, január 15. /M. agyar Távirati Iroda/ A Luota a saarvidéki népszavazás eredményével foglalkozva azt irja, hogy a mai német rendszertől függ, hogy azok, akik német lelkiismeretük sza­vára hallgatva Németország mellett szavaztak, ne bán iák majd meg tettü­ket. Alap szerint a népszavazás lefolyása tekintetében három dolgot kell kiomolni: először, ~ hogy a népszövetség bebizonyította hogy egy olyan véglegss intézmény, amely népek sorsa felet i; hivatott határozni, és elintéz olyan viszályokat, amelyek idők során előállanak. Másod­szor csak a francia szabadelvűség es Franciaország béke szeretete biz­tosította a saarvidéki népszavazás békés rendjét ás harmadszor hogy e gy győztes Németország sohasem biztosított volna ilyen szabadságot egy általa megszállott"területen. mint azt Franciaország tette. Qn/V-i • " V &/1 - — A / § P 4 r i s , január 15. /Magyar Távirati Iroda/ A lapok eg" T része igyekszik magyarázatát adni a statuscuc ügyét ért vereség­nek. A lapok visszatérnek a hitler-párt által alkalmazott terrorra, es erkölcsi nyomásra. emlékeztetnek továbbá arra is, hogy a német arc­vonal szinte korlátlan pénzügyi lehetőségek felett rendelkezett. Egyes mexikói és afrikai szavazók 1Ö.ŰQ0 frank útiköltséget kanták, ezenkívül a külföldi szavazók egy része a ^irodalmi Bank költségén" négyhónapi vakációt tölthet majd Térne törsz ágban. /Ez „z utóbbi jelentés a Figaró­tól származik/ Ezzel szemben a statusque híveinek. Valamint a katoliku soknak a legszükségesebb anyagi eszközök sem állottak rendelkezésükre. A § P á r i s, január 15. /Magyar Távirati írod./ A Populaire ma délelőtti különkiadásában a Saar-videki népszavazás eredményével fog­lalkozik. A lap megáll cp it ja, hogy a Saar-videk népe a rabszolgaságot vá­lasztotta. A Áaar-vidikiÉk nem tudták kivonni magukat a fajvédo-tömegbe­tégség alól. Braun Miksa és hivei nem tudták ugyan megnenteni a Saar­videket, de megmentették legalább a "becsületet. A lap azzal fejezi be cikkét, hogy bátorságuk nagyszerű példát nyújt majd a dolgozók tömegének. Sza/Sza

Next

/
Oldalképek
Tartalom