Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1941
25 Novitiatusát a pozsonyi zárdában töltötte, bölcsészetet és kánonjogot Bécsben és Samborban (Lengyelország) végezte a jezsuitáknál, 2) a theológiát magán úton tanulta. 1593-ban szentelték pappá. 29 éves korában Moldvában, Erdélyben és Magyarországon végzett lelkipásztori teendőket. 3) 1598-ban a Salvatorianusok egyik megbízottja azokon a pozsonyi tárgyalásokon, melyek célja a Marianusokkal való egyesüles volt. 4) 1600-ban — VIII. Kelemen pápa rendeletére 5) — a Karánsebes—Lúgos vidékén élő kb. 10.000 katolikus oláh lelkivezetője lett, de 1604-ben — az eretnekek üldözése miatt — menekülnie kellett: ragusai kereskedők segítségével álruhában jutott el Rómába, ahol 1606-ban V. Pál pápa szendrői püspökké nevezte ki és nov. 30-án fel is szentelte. 6) Még ugyanazon évben a pápa Erdélybe küldötte a »nemes származású, harmincnyolcéves ferencrendi szerzetest« missziós püspöknek. »Megengedte neki, hogy Szendrőn kívül Szörény vármegyében és a környékbéli városokban tartózkodhassék, mivel Erdélyben, melynek missziós püspökévé nevezte ki, nem székelhetett«. Rómából kerülő úton — Linzen, Bécsen keresztül — érkezett székhelyére, 1607. nyarán. 7) Csak 1611 nyaráig maradhatott. akkor újra menekülnie kellett, sőt a szebeni gyűlés őt 1612 májusában örökös proscriptióval sújtotta. 8) Ettől kezdv e Pozsonyban lakik, 9) és egyéb jövedelem hijján a királytól évjáradékot húz. 1 0) majd 1617-ben pozsonyi kanonokságot kap.") Folyamodott ugyan — 1619-ben — a soproni Sz. Dorottya javadalomért, 1 2) de nem kapta meg, ellenben valamivel később Lépes Bálint győri püspök ajánlására — 1619—1623 között — a soproni Sz. Kunigunda beneficium •) önéletrajzát — melyet valószínűleg csornai préposttá kinevezése előtt állított össze — kiadta Temesvári: Erdély választott püspökei. I. sz. oklev. a budapesti Egyetemi könyvtárból. (Hevenesi: Coll. 4!. 7. 1625.) Nem járhatott csiksomlyói iskolába — mint Temesvári állítja —. inert azt csak 1667-ben nyitották meg. V. ö. Szabó Gy. Pius: Ferencrendiek a magyar történelemben. 227. 2) Az 1581. ferencrendi tartománygyűlés határozta el, hogy növendékeiket — alkalmas lektorok hiányában — főleg jezsuita iskolákra küldjék. V. ö. Karácsonyi János: Sz. Ferenc rendjének története Magyarországon I. 425. 3) Temesváry János: I. 64. A kelet-magyarországi részek akkor missziós területnek számítottak. 4) Karácsonyi: I. 426. 6) Karácsonyi: II. 89. szerint rendje küldötte Karánsebesre. G) Önéletrajzában. 7) Temesváry: I. 9.; Mencsik Ferdinánd: Magyar emlékkönyv beírások a XVI—XVII. századból. (Tört. Tár. 1907. 509.) »Fr. Stephanus Csiky, épiscopus Samandriensis, die 19 Április 1607. Kremsirii.« V. ö. Galla: 39 kiadatlan Pázmány levél. 21. 8) Erdélyi Országgyűlési Emlékek: VT. 223. stb. Székely oklevéltár: IV. 182—184. egyezkedése az erdélyi papsággal. 9) Jedlicska: Eredeti részletek a gr. Pálffy cs. okmánytárához. 23. (1617.) 1 (í) Franki V.: Pázmány Péter levelezése I. 96. Húzza egész győri kanonoki kinevezéséig. ") Rimely: Capitulum insignis Eccl. Posoniensis. 268. > 2) Katona: Hist. Critica XXX. 181.
