Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1940

47 A tanulók érdemsorozata. Érd emj egyek. 1. A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletből, mind pedig az előmenetelből a jeles, jó, elégséges, elégtelen érdem­jegyek szolgálnak. 2. A magaviselet elbírálása és a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a tanuló egyéniségének alább felsorolt vonásai alapján történik: a) valláserkölcsi meggyőződés; b) nemzeti érzés (hazafias magatartás); c) jellembeli tulajdonságok (egyeneslelkííség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelettudás stb.); d) kötelességtudás és szorgalom; e) magatartás az iskolában és az iskolán kívül; í) a tanulótársakra gyakorolt hatás. 3. E szempontok figyelembevételével a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a következő elvek szerint történik: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelkűsé­gével, akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, köte­lességtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetében megfelelő és társaira nemesítőleg hat. J ó érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti ér­zése kifogástalan, jellembeli tulajdonságai egyeneslelkűségét, akarati fegyelmezett­ségét, tisztelettudását megmutatják, kötelességtudása és szorgalma kielégítő, maga­tartása az iskolában é s az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot, s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesült elsőfokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben (osztályfőnöki megrovás az osztály előtt). Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi köteles­ségeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyeneslelkűsége és fegyelmezettsége javításra szorul, s a tanév folyamán legfel­jebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb büntetésben (II. az igazgató elé idézés és igazgatói megintés; III. igazgatói dorgálás az osztály előtt). Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi köteles­ségei ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyeneslelkűségében, tisztelettu­dásában feltűnő a hiány, s az év folyamán e tekintetben fejlődést nem mutat, tanulótársaira káros befolyással van, az év folyamán háromszor vagy többször másodfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült. 4. A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános tanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni. A maga­viseleti érdemjegy megállapítása a személyi lap tekintetbevételével történik. (Rendtartás 97. §. 1., 2., 3., 4. pontja.) A tanuló általános tanulmányi eredménye: kitűnő, ha minden érdemjegye jeles; jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles; jó, ha legfeljebb egy érdem­jegye elégséges, a többi ennél jobb; elégséges, ha két, vagy több elégséges érdem­jegye van, de elégtelen nincs; elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van. A rövidítések jelentése: ism = ismétlő; ö. d. ösztöndíjas; e (egész), f (fél), n (negyed) tandíjmentes; vm = vizsgálatlan maradt; mt. magántanuló; fm = fel­mentve; g. kat. = görög katolikus; ág. h. ev. = ágostai hitvallású evengélikus; ref. = református; unit. unitárius; izr. izraelita vallású; i = Rákos-interná­tusi növendék. A számok jelentése: Az előmenetelben és magaviseletben 1 jeles, 2 — jó, 3 = elégséges, 4 elégtelen; az általános tanulmányi eredményben 1 (vastag) — kitűnő, 1 (dült) = jeles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom