Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1940
12 időből származik. 1837. március 5-én Prágában nagy ünnepi hangversenyt rendeztek. Ennek a hangversenynek tiszta jövedelmét a létesítendő Mozart szobor javára fordították. A műsor számait Mozart műveiből merítették. Tgly pl. a híres rekviemet is. Karmester a neves Vitásek János volt. 1 6) Az igyekvés azonban korainak bizonyult, a tiszta jövedelem szoborra nem volt elég. Csak 1876-ban kapott Mozart egy szerény mellszobrot e városban. A prémontreiek könyvtára hangyaszorgalommal összegyűjtötte a Mozartról szóló korabeli irodalmat is, mint pl. G. Nissen-től. Mozartné második urától megírt Mozart életrajzot (1828. Lipcse), vagy az 1798-ban megjelent Nemecsek Ferenc-féle első életrajzot tele érdekes Mozart adatokkal. Ez utóbbi Dlabacs prémontrei karmester, tulajdonából került a rendi könyvtárba. Van ezenkívül egy gyászóda a mester emlékének szentelve, (1794. febr. 7.) és egy kantate Mozart zenéjével. Értékes, de csak 1 cseh szempontból Thám Vencel cseh nyelvű töredéke Mozart operáinak (szövegkönyveiről. Későbbi időből maradt a könyvtárra valószínűleg prémontrei Mozart rajongók hagyatékából a mester »Der biissende Dávid* című oratóriumának német nyelvű szövegkönyve, valamint egy Mozarttól összeállított nagy kantaté, a »Timolheus oder die Maciit der Musik« kézirata. Az első 1821-ből, a másik 1841-ből származik. Találunk még egy német prológust is Svoboda tanártól. Ezt is az említett márciusi templomi hangversenyen adták elő. Svobotla cseh nyelven is írt egy prológust Mozart halálának emlékére. Ezt pedig 1854. december 5-én mutatták be. De itt van pl. Stepanek clseh nyelvű libretto-ja is a Don Jucin operáról. (1825). Előszót is írt hozzá. A strahovi gyüjtetnények ezenkívül még 7 képet őriznek a mesterről: két régi metszetet névtelenül, továbbá Mayer K.-tól néhány rézmetszetet. Mehl Ferenctől is egy régi metszet maradt fenn Scheim R. festménye alapján, de ez utóbbi Mozartot két másik klasszikussal ábrázolja. Ezeket kiegészíti egy régi kőnyomat Mozart szobrával. Van itt egy metszet még Grünbaum prágai tenoristáról is, a XIX. század elejéről Ferranda szerepében a Cosi fan tutle operából, valamint Brunetti-ről és Sonntag-ról, a közismert Mozart énekesnőkről. Különös említést érdemel öt további metszet. Ezek jeleneteket ábrázolnak a Varázsfuvolából. A frankfurti Mozart-kiállításon mindezeknek csodájára jártak. A legdrágább emlékei a Mozart-kultusznak Strahovban természetesen a mester zenei kompozíciói. A katalógus röpke áttekintése i,s meggyőz bennünket műveinek prágai népszerűségéről, még pedig az egyházi zene terén is. 1 7) 1 6) Vitásek (1770—1839.) híres cseh zongoraművész volt. Prágában hosszú ideig mint orgonaiskolai igazgató és egyházi karnagy szerepelt. Zöngoraszerzeményeit ma is szívesen játsszák. 1 7) Dr. RomualcI Perlik premontrei kanonok és egyet. m. tanár erre nézve felvilágosítást ád: Die Osterinusik in Strahov vor 100 Jahren. Lidové Listy 1932. 73. számában cseh nyelven.
