Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939
4 Több mint kilencven esztendő telik el, amíg ismét színi előadások nyomára bukkanunk. Ez alatt az idő alatt bizonyára volt előadás, s lehet, hogy szorgalmas kutatók egy-kettőre még ráakadnak. Ilyen darab lehet az a kéziratban ránk maradt iskoladráma, amelyet a gimnázium tanári könyvtára őriz. Címe: Nagy Sándor Indiában. Nagy Sándor nagylelkűségét magasztalja, amely még ellenségét is barátjává teszi. Az ismeretlen szerző vígjátéknak nevezi; műfaj szerint inkább középfajú dráma. Sok előadás ebben az időben nem lehetett. A nagy termet rövidesen előadó termekké, alakítják át. 1850. után pedig a hatosztályos gimnáziumból négyosztályos kisgimnázium lesz. így az alkalmas szereplők hiánya miatt sem igen lehetett színi előadásra gondolni. Az iskolai ünnepségekről az Értesítők minden évben megemlékeznek. Ezek azonban csak beszédekből, szavalatokból és énekszámokból állanak. Nagyobbszabásúakká csak akkor lesznek, amikor a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá fejlesztik (1892—96.). Megalakul a zenekar, és hozzáértő vezetéssel magas színvonalú hangversenyeket rendez. A hangversenyek teljesítményéről a hírlapok dicsérő cikkei, az előadó termet zsúfolásig megtöltő közönség tapsa s a nagy anyagi bevétel tanúskodnak. 5) Leginkább azonban a fennmaradt műsorok igazolják, hogy a gimnázium ifjúsága ezeken a hangversenyeken komoly munkát végzett. Opera- és operettrészletek, nyitányok rendes számai ezeknek a műsorokinak. A hangversenyeket rendesen farsangban rendezték, s utána tánc következett. A keszthelyi hetilapok (Balatonvidék, Keszthelyi Hírlap) a farsang legkiemelkedőbb mulatságának tekintik. Az 1906—7-i tanévben júniusban kerül csak sor a hangversenyre, s bár műsora ennek is változatos, sikertelen marad. 6 Nincs kizárva, hogy éppen ez a sikertelenség ösztönözte a rendezőket a színdarabnak, mint új műsorszáminak a felvételére. Ugyanebben az időben más egyesületek is rendeznek hangversenyt Keszthelyen. Ezek (így a Keszthelyi Jótékony Nőegylet) már sikerrel kísérleteztek zenés, énekes színdarabokkal. 7) Ezeknek a daraboknak a vezetője ugyanaz az Eckhardt Antal karnagy, aki a gimnázium ének- és zenekarát is vezeti. Kézenfekvő tehát a feltevés, hogy ezeknek a körülményeknek szerepük van abban, hogy 1908. február 23-án a hangverseny műsorába egyfelvonásos vígoperett kerül. Címe: Pajkos diákok. (Szerzője: Braun J., a zenéé: Suppé F., fordította: Latabár E.). Az előadásról írt bírálatok, m|int a hangverseny koronáját említik ezt a diákéletből vett vidám, énekes előadást, ünneplik a szereplőket, Eckhardt karnagyot és 6) A hangversenyeket a segítő egyesület, a zenekar, a világháború után többször a cserkészcsapat javára rendezik. 6) »Ures terem, habár ehhez nein szokojtt a diákkoncert, kedvetlenség a diákok részéről, részvétlenség a közönség részéről: ezek jellemzik legjobban azt a hangversenyt, mely rendesen a farsang legjobb és legnépszerűbb mulatsága szokott lenni.« Keszthelyi Hírlap, 1907. jún. 9. 7) Pl. Babatündér. Keszthelyi Hírlap, 1906. jan. 13.; Bérezik Árpád: A szellemdús hölgy, Desmanoir: A beteg. Keszthelyi Hirlap, 1907. jan. 19.
