Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939
9 Klempja Károly írtát. A hazafias tárgyú cserkészjátékról és annak keszthelyi előadásáról nagy elismeréssel szólnak az újságok. Egy-két idézet bizonyítja ezt: »Pohárnok Jenő igen ügyes és jó szövege olyan pompázó zenei köntöst kapott, amelyről nem is álmodhatott. « 2 5) »A mulatságos epizódokban gazdag, bájos és tartalmas darabot, amelynek zenéje is kellemesen invenciózus és meglepően ötletes, kitűnően betanítva hozták színre.« 2 6) »Prózában, énekben, táncban, összjátékban, az operettszínpad legnehezebb dekoratív jeleneteiben is pompásan állta helyét a gimnázista gárda.« 2 7) Még a fővárosi lapokban is találunk ismertetést az előadásról. 2 8) A sajtó elismerése mutatja a pillanatnyi sikert. A Rabmadár igazi, belső értékét azonban az idő mutatta meg. Az ország legkülönbözőbb iskoláiban adták már elő, s a diákszínpadokon még most is műsoron van. 2 9) 1929-ben (május 8., 9.) is daljátékot ad elő a gimnázium. Ez a darab elüt az előzőktől. Tárgya az ember és az arany küzdelme, amelyből a tisztaszívű ember kerül ki győztesen. Maga a mű. amely ezt a mély erkölcsi gondolatot meseszerű keretbe állítja, nem magyar szerzők munkája. Rauscher Willibald és Breu Simon: Ambrus kincse című daljátékát Solymos Vendel és Kurbély Vinoe bencés tanárok fordították le magyarra. A helyi újság ismertetése szerint a gimnázium ezzel a darabbal »nehéz fába vágta a fejszéjét.« A darab mély értelmű verseit »komoly, sőt súlyos zene« kíséri. A komoly jeleneteket itt-ott mulatságos epizódok váltják fel. »Az ilyen darab előadására csakis a legnagyobb felkészültséggel lehet vállalkozni. Az előadás művészi mérlege nyert ütközetről, teljes diadalról tanúskodik.« 3 0 J Az operettek megtanítása a zene és ének miatt nagy feladat elé állítja a rendezőt és megnehezíti az ilyenfajta előadásokat. Az iskolai munka pedig mindinkább nagyobb követelmények elé állítja a tanulót. Az előadásokra való készülés sok idejét elveszi a diáknaki, 8 ez nem egyszer tanulmányai rovására megy, hiszen a jól játszó diák nem mindig a jól és könynyen tanuló diákok közül kerül ki. Nem csoda tehát, hogy a nagyobbszabású előadások kezdenek egyszerűsödni. 1930-ban már nem daljáték szórakoztatja a közönséget, hanem jókedvű, prózai diákvígjáték. Kiss Szerafin bencés tanár Katedrakulcs című három felvonásos darabját adják elő. A darab tárgyát a diákéletből veszi, s elejétől végig vidám jelenetek láncolata. A siker most sem marad el. Kétszer is előadják (március 1., 2.). A közönség tapsa és a sajtó dicsérete jutalmazza a rendezőket és a szereplőket, s a dicséretből bőséges rész jut magának a gimnáziumnak is: »Keszthely büsz2 5) Újlaki Géza: Győri szerzők operettbemutatója Keszthelyen. Győri Hírlap, 1928. márc. 6. 2 6) Zalamegyei Újság, 1928. márc. 6. ") Keszthelyi Hírek, 1928. márc. 11. 2 8) Budapesti Hírlap, 1928. márc. 9. 2 9) Azóta 27 városban adták elő, sőt Londonban angol nyelven is. 3 0) Dr. Gárdonyi Lajos: Ambrus kincse. Keszthelyi Hírek, 1929. máj. 12.
