Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939

8 1922-ben (február 22-én.) két rövid jelenet tarkítja a hangverseny énekés zeneszámait. Mindkettő komoly, mindkettő magyar tárgyú. Az egyik Ilarsányi Kálmán: Páter Benedek című jelenete Mátyás király, a nagy renaissance uralkodó idejéből. A másik a jelenbe vezet, s irredenta gondolatot pendít meg. Címe: A fehér ló. Szerzője: Hamvas József. Falusi életkép a Csallóközből 1918 telén.

2

2) 1923-ban, 1924-ben és 1925-ben egy-egy nagy költőnk emlékének szenteli hangversenyét a gimnázium. A hangversenyen előadott darabok is ehhez alkalmazkodnak. 1923. Petőfi Sándor éve. Az ünnepségen (február 7-én) Szávay Gtyula és Géczy István Petőfi című ünnepi színjátékának egyik jelenetét látjuk: Petőfi pápai diákélete elevenedik meg a nézők előtt. 1924bíen Madách Imre emlékére rendezik az ünnepélyt (február 27.). Ezen az ünnepélyen nem találunk színi előadást. íz ember tragédiája-hói néhány részletet mégis hallott a közönség ének és szavalat formájában. Az első színből az angyalok énekét a gimnázium énekkara adta elő. Szent Péter beszéde és Keppler monológja pedig mint szavalat szerepel a műsoron. 1925ben (február 22-én) Jókai Mór á!ll a hangverseny középpontjában. Az ő munkája kerül színre: A szigetvári vértanúk első felvonásának kilencedik jelenete. A most említett három ünnepség rövid színi előadásai a nagyobbszabású zenei és énekműsort teszik változatosabbá. Ugyanilyen szerepe van 1926-bjan (február 14-én) Herczeg Ferenc: Az árva korona című hazafias tárgyú rövid jelenetének is.

2

3) Az eddig tárgyalt néhány év után újabb irányba terelődnek az előadások. A színdarab lesz a hangversenyek középpontja. Nagyszabású darabok kerülnek színre. Tárgyukat részben a diákélethői veszik, s vidám jeleneteik mögött is mély erkölcsi tartalom rejlik. A szöveg- és zeneszerzők sokszor tanárok, nem egyszer az intézet tanárai. A legfényesebb előadásokat 1927-ben és 1928-ban rendezik. 1927-ben Dalos cserkészek címmel hazafias daljáték kerül színre. A szöveg szerzője Gabrinyi Margit, a zenéé Vagner Alajos prémontrei tanár. Üj volt ennek a darabnak a tárgya, a gondolatvilága. A darab szereplői között sok a cserkész, aki otthon érzi magát szerepében. Nem csoda tehát, hogy nagy siker kíséri a szerzők, a rendezők és a szereplők fáradozását. A sikert nemcsak a hírlapok dicsérő cikkei jelzik, hanem leginkább az, hogy az operettet rövid idő alatt négyszer adják elő, mindig zsúfolt nézőtér előtt (február 26., 27., március 14.. május 1.), s a közönség »a külső siker minden elképzelhető jelével fizetett azokért a gyönyörűségekért, amelyet a Dalos cserkészek előadása szerzett neki.«

2

á) 1928-ban hasonló szellemű operett kerül színre, (március 3., 4.) Mint az első magyar cserkészoperettet említik a bírálók Pohárnok Jenő Rabmadár című darabját, amelynek ének- és zeneszámait dr. Szalay Albin és dr. 2

2) Ismertetése: Keszthelyi Újság, 1922. febr. 26. 2

3) A négy év előadásairól a hírlapok (Keszthelyi Hírek, Keszthelyi Újság, Zalamegyei Újság) megemlékeznek, de keveset írnak. 2

1) Balatoni G. Lajos: Dalos Cserkészek. Keszthelyi Hírek, 1927. márc. 6.