Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938
7 előtt mindent kitárt 9 így ő volt az, aki elsőnek nyitotta meg magánkönyvtárát. *) Az utód, László gróf (1785—1846.) apja példáját követte. A Georgikonnak külön szakkönyvtárt rendezett be s megengedte saját könyvtárának korlátlan használatát a tanárok számára. 2) Ö volt az első Festetics, aki tudatosan keresi az összeköttetést azokkal a külföldiekkel, akik származásuk vagy tudományuk következtében híressé váltak, mondja a család történetírója.Háza találkozóhelye volt a külföldi előkelőségeknek. Így hát nem csoda, ha korának külföldi irodalma majdnem teljesen bevándorolt a könyvtár polcaira. Külföldi megbízottak vásárolták össze számára a példányokat. Ez a tény megháromszorozta a könyvtár állományát, amely a negyvenes években kb. 25.000 kötettel rendelkezhetett. 4) Különösen érdeklődött a kéziratok után. A XIX. század 20-as éveiben Nürnbergben eladásra került kéziratok egész tömegét vette meg. Segített ebben neki veje NVürttembergi Sándor gróf, a népszerű német költő, aki elsőnek énekelte meg a magyar tenger szépségeit német nyelven, 13 balladában. A könyvtár ősnyomtatványgyűjteménye is nevéhez fűződik. 6) A hitbizomány következő ura alatt a könyvtár fejlődésében bizonyos visszaesés tapasztalható. Ez természetes is volt. Festetics Tasziló (1813— 1883.), a vitéz katona, a híres lovassági tábornok, aki Königgrátznél egyik lábát elvesztette, a gazdálkodást György nevű öccsére bízta s maga líécsben élt. Keszthelyre csak a fenéki ménes miatt járt le. 6) György (II), László második fia volt (1815—1883.). Keszthelyen nevelkedett s a szokásos katonáskodás után a legnagyobb visszavonultságban töltötte életét 11 évig Sopronban. Mintaszerű gazda volt s ez emelte az OMGE elnöki székébe. A kiegyezés körül nagy szolgálatokat tett hazájának és uralkodójának tapintatos és higgadt modorával, előkelő gondolkodásával. A király kinevezte ezért személye körüli miniszterének. Az irodalom és művészet lelkes pártfogója volt nagy elfoglaltsága mellett is. Megbízható adatunk nincsen, hogy minő érdemei vannak a hitbizományi könyvtár fejlesztése körül. A halál egy héten belül végzett vele és Tasziló bátyjával (1883.). A könyvtár vezetője ebben az időben Józsa László volt, aki kb. 3 évtizedig viselte lelkiismeretesen e hivatalt. Utóda Mezner Ferenc. Ez utóbbi azonban csak rövid ideig dolgozott benne. ') A könyvtárra vonatkozó rendelkezések nem maradtak fenn. A levéltárra vonatkozók ellenben igen. Keszthelyi levéltár. Mise. 6. 2) Csanády Gusztáv: Emlékkönyv 19. 1. 3) Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Bpest. 1928. 344 1. 4) Könyveit jórészt a bécsi Haas könyvkereskedő révén szerezte be, amint ezt a fentnevezett cég egy 1844-ből keltezett levele igazol. Keszthelyi levéltár. Rendezetlen rész. 6) Hogy mennyire ismerte a gróf kéziratait, mutatja az a levél is, amelyet Ddbrcnteihez írt. Ebben részletes pontossággal leírja az ú. n. Keszthelyi-kódex történetet és Keszthelyre kerülését: ezt Döbrentei még Sárospataki-kódex néven ismerte. Keszthelyi levéltár. Levelek. 6) Hadtörténelmi gyűjteményét a könyvtárban helyezték el »Militaria« cimen. Ennek a gyűjteménynek alapja azonban Festetics József (1698—1757.) lovassági tábornok kéziratai voltak.
