Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938

62 VII. A tanulók érdemsorozata. Érdemjegyek. 1. A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletből, mind pedig az előmenetelből a jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyek szolgálnak. 2. A magaviselet elbírálása és a magaviselet! érdemjegyek megállapítása a lanuló egyéni­ségének alább felsorolt vonásai alapján történik. a) valláserkölcsi meggyőződés; b) nemzeti érzés (hazafias magatartás); c) jellembeli tulajdonságok (egyeneslelkűség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelet­tudás stb.); d) kötelességtudás és szorgalom; e) magatartás az iskolában és az iskolán kívül; f) a tanulótársakra gyakorolt hatás. 3. E szempontok figyelembevételével a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a következő elvek szerint történik: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelkűségével. akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, kötele=ségtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetben megfelelő és társaira nemesítőleg hat. J ó érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése kifogástalan, jellembeli tulajdonságai egyeneslelkűségét, akarati fegyelmezettségét, tisz­telettudását megmutatják, kötelességtudása és szorgalma kielégítő, magatarlá a az iskolában és az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot, s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesült elsőfokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben (osztály­főnöki megrovás az osztály előtt). Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi köteles­ségeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyenes­lelkűsége és fegyelmezettsége javításra szorul, s a tanév folyamán legfeljebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb büntetésben (II. az igazgató elé idézés és igazgatói megintés; III. igazgatói dorgálás az osztály előtt.). Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi kötelességei ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyeneslelkűségében, tisztelettudásában feltűnő a hiány, s az év folyamán e tekintetben fejlődést nem mutat, tanulótársaira káros befolyással van, az év folyamán háromszor vagy többször másodfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült. 4. A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános tanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni. A magaviseleti érdem­jegy megállapítása a személyi lap tekintetbevételével történik. (Rendtartás 97. §. 1., 2., 3., 4. pontja.) A tanuló általános tanulmányi eredménye: kitűnő, ha minden érdemjegye jeles; jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles; jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, a többi ennél jobb; elégséges, ha két, vagy több elégséges érdemjegye van. de elégtelen érdemjegye nincs; elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdem­jegye van. A rövidítések jelentése: ism = ismétlő; ö. d. = ösztöndíjas; c (egész), f (fél), n (negyed) tandíjmentes; vm = vizsgálatlan maradt; mt. = magántanuló; fm = fel­mentve; g. kat. = görög katolikus; ág. h. ev. = ágostai hitvallású evangélikus; ref. = református; unit. = unitárius; izr. = izraelita vallású A számok jelentése: Az előmenetelben és magaviseletben 1 = jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 - elégtelen; az általános tanulmányi eredményben 1 (vastag) = kitűnő, 1 (ritkított) = jeles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom