Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938

A keszthelyi Festetics könyvtár 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. A magyarországi főúri könyvtárak legnagyobb része a XVIII. században keletkezett. Nagyobb arányokban való fejlesztésük a következő század első felére esik. Törzsanyaguk elsősorban a magyarországi történelmi és földrajzi kiadványokra szorítkozik, azután helyet kap a nyugateurópai felvilágosodás korabeli irodalom. Különösen kedvelik a szép rézmetszetes kiadványokat. Ez az egyoldalúság a XIX. században némileg enged. Szívesen vásárolnak most már a tudomány minden ágából. A nevesebb magyar és külföldi írókat szinte kivétel nélkül besorozzák. Majd feltűnnek az elsői folyóiratok (Revue Des Deux Mondes) és a góthai Almanachok sorozatos kötetei, utazási munkák, esetleg lósportokra vonatkozó művek. Ugyancsak a XIX. században lobbant fel a ritkasággyűjtés szenvedélye. Főuraink elkezdtek ősnyomtatványokat, kéziratokat, régi metszeteket gyűjteni. A könyvtárak e divat értelmében a dekorációs tárgyak gyűjtőtermeinek szellemében épültek és nyertek belső berendezést, ahol minden inkább a szemnek szólt, mint a gyakorlati használatnak. Ez az elgondolás a kötésekben is érvényesült. Csupa jellegzetes barna bőrkötést találunk a polcokon dús hátaranyozással. Tehát olyan sablon alakult ki, mely egy főúri könyvtár megtekintése után, már előre sejteti a többiek anyagát és felépítését. A keszthelyi Festetics-könyvtár sem kivétel. A felsorolt ismertetőjegyek, amelyekre Trócsányi Zoltán oly találóan hívja fel a figyelmet, állanak erre a könyvgyűjteményre is.Van azonban valami, ami ezt minden más magyar főúri könyvtártól élesen megkülönbözteti. S ez a Balaton-part urainak azon törekvése, hogy a könyvtárt céltudatosan fejlesszék képzett könyvtárosok tanácsai alapján. A könyvtár törzsanyagának vizsgálatából ez rögtön szembetűnik, valamint az a törekvés is, hogy a fejlesztés irányelve mindig a nemzeti művelődés szemmeltartása legyen. Nem hiányoznak a szokásos Prayak, Bél Mátyások és Schwandtnerek, ott találjuk a francia felvilágosodott írókat is és a rézmetszetes kiadványokat, de van ennél sokkal több. A Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hazai és Külföldi Tudósítások szép sorozatai. Ott díszlenek velük párhuzamosan a korabeli német és francia újságok (Allgemeine Zeitung, Le Moniteur Universel stb.) sorozatos évfolyamai, amelyekből a főúri előfizető elgondolása is kiviláglik, a hivatása magaslatán álló hirlaptár megalapítása.

2) Trócsányi Zoltán: Főúri könyvtárak. Könyvtári Szemle 1935. 17. sz. 132 1. 2) így P'- 1816-ban 124 bécsi forintot költött újságok előfizetésére. Keszthelyi levéltár. Rendezetlen rész.