Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

6 kat a háztetők magasságáig, majd leejtették őket az útra. A kivégzéseknél a legszörnyűbb kegyetlenségek kaptak lábra. Az érzelmek eme szenvedélyes felfokozása más téren is jelentkezik. Olvassuk csak el Loyolai Szent Ignác hátborzongató leírásait a pokolról, vagy a vallásos iratok irtózatos szenvedéstörténeteit. Pedro de Rivadeneyra „Flos Sanctorum" cimű művében (1603.) a kinzást a legapróbb részletességgel írja le. A szentek élettörténeteit szenvedéseik nagysága szerint értékelték, és e sztrint osztották csoportokba. A vértanúságot színpadiasan, véres kegyetlenség színezetében jelenítik meg. Jó példa erre Szent Lőrinc megégetésének leírása. Rivadeneyra pl. vértanúit Krisztus dicső lovagjának, los gloriosos caballeros de Cristo-nak nevezi. A szobrászatban a művészeket Keresztelő Szent János levágott feje érdekli. A vallásos szobrászatnak a szenvedésekben való feltűnő kedvtelése is (ecce homo és mater dolorosa) valószínűleg ugyanabból a tömegérzésből sarjad, mint a felsorolt jelenségek.

1 Gúnyiratok százai lepik el a könyvpiacot. Maria Calderon, a szép szinésznő kigúnyolása, aki Don Jüan de Austria anyja, még a német történeti könyvekbe is bevonult. Még jellemzőbb a szegény Don Jüan Ruiz de Álarcon kíméletlen pellengére való állítása egy költői társaság részéről, amely Álarcon testi hibáit vette célba. Az alsó társadalmi osztályok teljesen elproletárizálódnak, s kitermelik az ú. n. pikarizmust, azaz a munkerülő csavargótípust és az ú. n. germaniá-t, azaz a bordélyház és betörőcéhek bűnügyi keverékét.

2 A magasabb társadalmi osztályok mindezt egykedvű érdeklődéssel szemlélik. A művészet és a költészet pedig követi a kor ízlését. Murillo témáiban proletárcsaládok körébe száll le, Puga Antonio ollóköszörűst fest, Ribera egy dongalábú embert és egy vak zenélő koldust. Velázquez hülye törpék seregét és korcsszülötteket elevenít meg a festővásznon a király parancsára. A költészet a kópéregény útvesztőiben bolyong, a rufián és japán irodalmi szavak lesznek. A Romancero de la germania-k szerzői közé oly ember lép, mint Quevedo ; sőt novelláit és a felvonás közti kis párbeszédeit illetőleg a barokktól távolálló Cervantes sem tudja magát teljesen kivonni a kor ízlése alól. Regényének romantikus álmába menekült Cervantes ebből a szörnyű materialista életből.

3 A kor azonban más tényezőket is sorompóba állított, és ezek képezik negatív oldalát a század szellemének. Szent Ignác szentgyakorlatainak eszmeköre és propagandája a spanyol ember kedélyéletének helyreállítását nagyban elősegítette, mintegy hóna alá nyúlt a misztikának. Célját azonban nem tudta elérni, mert a 17. század politikai és társadalmi hanyatlása mint valami ólomsúly neliezedett rá az egészséges eszmékre. Az aszketikus lélek finom érzékenysége fájdalmasan sebzi 1 Alig. L. Mayer : Spanische Barockplastik. München 1929. 2 Lásd részletesen Pfandl fennemlített művében. 5 L. Pfandl: Cervantes und der spanische Spiitrenaissance Román. Jahrbuch für Philologie I. 1925.