Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937

11 hatásokat entrar por los ojos-nak nevezték, ez azt jelenti, hogy „szemek révén behatolni". Ez a szemmel való hallás a szinesztezia egyik faja, s mint ilyen a szimbolizmus lényeges alkotórésze. Ugyanez áll a mater dolorosa és a vezeklő szentek alakjairól. A legnagyobbat a spanyol barokk azonban ott nyújtotta, ahol a misztikus áhitat fokait külső élménnyé tudta avatni, azaz ahol nem a misztikus hangulat, hanem a misztikus ihlet szolgálatában állhatott. Itt ugyanis vagy a misztikus elmerülés egyik fokát jelzi, vagy a misztikus lelkiélet kísérőjelenségeit ábrázolja. Az első a purgáció állapotának, a másik az illumináció-nak felel meg. Ott az elmélkedés, itt az elragadtatás szerepel.

1 Szorosan összefügg evvel a kérdéssel a barokk illuzionizmusnak az a sajátsága is, hogy a kifejezést és mozdulatot szokatlanul hangsúlyozza. Jákob Burckhardt, aki a művészi barokk fogalmát elsőnek közelíti meg, azt írja : „nemcsak eszköze van meg mindenre, amit a cél igényel, hanem a szép látszata is." 2 Ugyanez elmondható a spanyol barokk művelődésről is, A késői renaissance eszméje frázissá, az ékesszólás szavalássá, a valóság látszattá süllyed a barokk században. A spanyol színpompás beszédmodor felépítésében és kimértségében teljesen elüt a francia és az olasz mozdulatokban gazdag élénkségétől. A milanói származású Gregorio Leti ezt egészen természetesnek, s mintegy a környezethez illőnek találja.

3 Csak a franciák gúnyoló hajlama torzította el ezt a látszólagos nagyzolást az ú. n. Rodomontades espagnoles-ek keretében. S így Grácián a Criticonban a capitulo helyett crisi-t használ, Lope de Yega Gatomaquia-jának egyes fejezeteit silvas-nak nevezi stb. Sőt akadtak egyesek, akik pl. olyan novellákat írtak, ahol csak az a vagy az o hang fordult elő.

4 Általában a nyelvi barokk egyik jellegzetes oldala a szimbolika. Ez a lélektani alkotórész. A másik oldala mechanikus, ez a stílus eszközeinek rendkívüliségét jelenti. Ezen a téren ülte a barokk orgiáit a kifejezéseknek és mozdulatoknak hallatlan felfokozásával. Itt keresendő a torzítás oka, amely az értelemből esztelenséget, a művészetből mesterkéltséget, az eszméből keretet csinált. Ugyanez mondható a verselés szédületes technikájáról is. Példa erre Lope de Vega ismert szonettje (Le done, i cabalier, le arme gli amori), amely fáradságosan összeállított és mesterségesen egymás mellé helyezett Horatius—Tasso-, Petrarca- és Camoens-féle négynyelvű vers1 A lelki élet három állomása nemzetközi elnevezéssel a purgáció, illumináció és unió. Ez az elnevezés már Dionvsius Aeropagita korában ismeretes volt (kb. V. század). Ez a három állomás olyan keretet képvisel, amelybe az egész keresztény misztikát el lehet helyezni. A spanyolok ezt a három állomást az elmélkedés, szemlélet és egyesülés névvel illették. 2 Jákob Bruekhardt : Der Cicerone, eine Anleitung zum Genusse der Kunstwerke in Italien (1895). 3 Vita di Pietro Giron duca d' Ossuna. Amsterdam 1699. Bd. I. 16. 1. 4 Rodomontades : ezek hősköltemények, amelyekben nagy tettekre vállalkozó szájhősök szerepelnek. Az olaszoknál is megtaláljuk ezt a műfajt.