Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1936

12 és a teljes fegyelem, sikerre vezetik a küzdelmet. Tudunk mindig minden hajónk tartózkodási helyéről s így baj esetén külön is intézkedhetünk s ha szükség van, segítséget is viszünk. A hajók csakis megbízható és vizsgázott vezetőkkel mehetnek ki a vízre. A vizreszállás a vezető tanár engedélye nélkül nem történhetik meg. Az engedélyt a vizisporttelep gondnoka veszi át, aki azt a csónakkönyvbe bejegyzi. Majd átvizsgálja az összes körülményeket, a barométert, a Ba­latont, a vezető megbízhatóságát, vitorlásnál a vezetői vizsgaengedélyt s ha mindent rendben talál, csak akkor adja meg a végleges engedélyt. Mindezen intézkedésekből megállapítható, hogy tanulóink a legtelje­sebb rend és fegyelem mellett töltik szabadidejüket sporttelepünkön. Így érthető meg, hogy a szülők minden aggodalom nélkül adnak gyermekeik­nek engedélyt vizisportolásra és kirándulásokra, mert tudatában vannak annak, hogy ott szakszerű vezetés, rend és fegyelem uralkodik. A nyár sok fürdéssel, vitorlázással, motorozással, horgászással és kirándulással telik el. A szorgalmi idő beálltával kevesebb idő jut a szó­rakozásra: ilyenkor csak a szünnapokat s vasárnapokat használjuk fel távolabbi kirándulásokra, míg a hétköznapok délutánjain vígan folynak vizisportjaink. A természet kezdi lassan színét változtatni; megsárgul körülöttünk a nádas és megritkulnak kedvelt vizi madaraink. Az első távozó a gólya s azután sorban valamennyi útra kel. Mi is kezdünk berendezkedni a téli éleire. Október végén partra húzzuk a csónakokat, átmossuk, átvizsgáljuk őket s eltesszük téli pihenőre. Ezután egy új, egészen más jellegű élet kezdődik. Készülődünk a téli sportokra. Készülnek a műhelyben a hó- és jégkotrók, a különböző jég­öntöző szerszámok, a fakutyák és a hockey-kapuk ; kijavítjuk a jégkorong­játékhoz az ütőket, nehogy az első megbízható jég készületlenül találjon. A nyári öltözőket és a műhelyt melegedő szobává alakítjuk át. Min­den csoportnak megvan a saját melegedője. Egyszerre három termet me­legítünk. A Balaton jegét mindennap megmérjük s ha elérte a 12 cm vas­tagságot, megnyílik a jégpálya. A mélyebb vizén csak 18—20 cm vastag­ságú jégen korcsolyázunk. Szerencsénk van, ha — ami igen ritkán fordul elő — csendes időben fagy be a Balaton, akkor a legszebb, legideálisabb pályát kapjuk. De ép az ellenkezője szokott megtörténni. Viharos, hideg időben egymásra tortódnak a jégtáblák s most rajtunk a sor, hogy abból használható jeget teremtsünk. Csiszolással és öntözéssel egy-két nap alatt így is elkészülünk. Most kötelek és állványok segítségével a Balaton terü­letéből kikerekítünk egy jókora részt, néha egy fél kilométert is (ha szé­pen fagyott be) s az lesz a pályánk. Ezt gondozzuk, öntözzük s ha még nem kezdődött el a havazás, új irányban nyitjuk ki, mert a korcsolyázó terület kiegészítése és kiválasztása teljesen a mi hatáskörünkbe tartozik, a mi tetszésünktől függ. Egész télen át boldog arccal hódol az egész ifjúság a jégsportnak. A bekerített pályát túl nem lépi, ezt pedig állandóan gondozzuk. A kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom