Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

52 társainak figyelmét Calderonra az újkorban. Schlegel szellemében írt érte­kezései és röpiratai Cadix-ban összegyűjtve (1820) jelentek meg és hosszú idő után újra rámutattak az egykori drámaírókra, elsősorban Calderonra. Azóta az átdolgozások megindultak (Refundiciones) és egyre többen je­lentkeznek, hogy a mestert az őt megillető polcra visszahelyezzék. Ezt a mozgalmat azonban a realista irány megint elnyomta. Csak napjainkban vannak ismét biztató jelek. A szorgos tudományos munkának látható gyümölcse Németország­ban az 1906-ban alakult Calderon-társaság és a Görres-társaság „Spanyol kutatások" című nagytudományú évkönyvei. (Spanische Forschungen.) Egészen más képet tár elénk az osztrák irodalom. Míg Németország­ban Calderon és a spanyolok színes pompás világa többé-kevésbbé eről­tetett lelkesedés volt, hiszen amilyen hirtelenül felmerült, oly váratlanul tünt is el, addig Bécs szellemi élete melegágya lett a spanyol drámai mű­vek utánzásának. A drámában Calderon mester, a vígjátékban Lope de Vega, majd később teljesen Lope lép előtérbe. Ez első pillanatra meglepő, hisz a németség szellemi fejlődése nagy vonásokban egységes. Ha azon­ban visszatekintünk a reformáció mozgalmas századaira, azonnal feltűnik a katolikus Ausztria eltávolodása a német anyaszigettől. A kapcsolat in­kább Déleurópa felé irányul. A dinasztia révén V. Károly óta állandó és szoros együttműködés tapasztalható Bécs, az egyes olasz államok és Spanyolország között. Nemcsak spanyol nemesi családok nyertek polgár­jogot, mint a Hoyos grófok, hanem Bécs polgári családi közt is találunk olyanokat, amelyek spanyol eredetűek. Spanyol csizma, spanyol gallér mindenüvé elterjedt, a spanyol konyha követte a divatot. Tánc, kártyajáték, köszöntés mind a spanyolföldről átszármazott merev grandezza keretei­ben fejlődtek tovább és belehatoltak az osztrák népi élet mélyébe. 1 Az osztrák népies nyelv „Küss die Hand" a spanyol köszöntés szószerinti lefordítása beso las manos. A bécsi dialektus minden groteszk dolgot spa­nyolnak nevez. A bécsi udvari könyvtár gazdagsága kedvezően befolyá­solta a spanyol költők műveinek tanulmányozását. Az udvari nyelv és etikett szintén spanyol volt. Szóval spanyol és részben olasz művelődési kapcsolatok keletkeztek, amelynek eredménye a bécsi barokk-műveltség. A költők a spanyolokhoz fordultak, Calderon, Lope és Moreto lesz­nek a mintaképek, úgyannyira, hogy egy sajátságos vonásokkal bíró, rész­ben eredeti szellemi irány fejlődik ki, az úgynevezett hiszpanizmus, amely mindent örökbe fogadott, ami spanyol. Schreyvogel 1816-ban lefordítja Calderon „Az élet álom" című színművét s evvel kitárja a Burgszínház kapuit a spanyoldráma termékei előtt. 2 Irodalomtörténeti fontossága abban rejlik, hogy a spanyol vígjátékot sikerült neki korának szelleméhez mérni. ' G. Steinhausen : Kulturgeschichte der Deutschen in der Neuzeit. Leipzig 1912. S. 64. ' W. von Wurzbach : Das spanische Drama am Wiener Hofburgthealer. Jahrbuch <}er Grillparzergesellschaft. Bd. VIII. 1898.

Next

/
Oldalképek
Tartalom