Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

48 pontosan vezetett jótett-füzetek összeállítása s az evvel párhuzamosan haladó szociális tevékenykedés. Táborozás. Jún. 25-től júl. 7-ig csapatunk összes őrsei 34-es létszámmal a Monostorapáti mellett fekvő (Zalamegye) püspöki uradalom erdejében táborozott. Bár az első hét meglehetősen esős volt, mégis sikerült a cserkész táborozás előírta összes feladatokat lelkiismeretesen elvégezni. A másik héten látogatta meg a tábort a keszthelyi cserkészszülők serege. Jól sikerült Örsi akadályversenyt rendeztünk, amelynek emlékére a Magyar Cserkészszövetség díszes emléklapot küldött, a győztes őrsök pedig emlék-szalagot kaptak zászlójukra. Július 4-én a csapat öregcserkészeinek közreműködésével éjjeli nyomkeresés volt, amelynek feladata egy kémjelentés megszerzése volt az ellenséges tűzvonal óvatos megkerülésével. Sport és morze-versenyek egészílették ki a tábori program főpontjait. Egynapos kirándulás az Ördögoromra, ahonnét a legszebb kilátás nyílik a Balatonra, volt a tábor befejező ténykedése. A csapat öregcserkészei dr. Klempa Károly vezetésével mozgó tábort rendezett a Balkánfélszigetre. Július 18-án indult a kis csapat, számszerint 12-en, Nagykanizsán keresztül Mohácsra. Innen a D. G. F. Jupiter gőzösön utaztunk 3 napon keresztül az Aldunán végig Russeig. Majd többórás vasúti út után Várnába érkezett a kis csapat, ahol a várnai alpolgármester jóvoltából a St. Konstantin nevű homokos tengerparton tábort vert. Egy heti vidám és tanulságos tengerparti élet után, amely felölelte a környék tüzetes megismerését is (Aladja sziklakolostor a III. századból, Euxinograd a bolgár cár nyaralókastélya), Várnából az egyetlen bolgár személyszállító gőzösön, a Cár Ferdinándon, Stambulba érkeztünk. Itt egy magyar származású török tanár szakszerű kalauzolása mellett a történelmi város minden részletét megtekintettük, sőt a kisázsiai partot is bejártuk. Ötnapi tartózkodás után visszahajóztunk Várnába. A közelben lévő Ulászló magyar király síremlékét is megnéztük s kis ünnepély rendezésével kegyeletünket leróttuk. Várnában ismét tengerre szálltunk, hogy Bulgária második kikötőjébe, Burgasba érhessünk, majd onnan tovább a rózsák városát, Kazanlikot kerestük fel. E városkából kapaszkodtunk fel gyalog a Sipka-szoros lejtőire. Meleg baráti megnyilatkozás fogadta itt a fiukat a bolgár katonaság részéről, amely közös magyar—bolgár tábortűzben nyilvánult. A gyalogút következő állomásai az ősrégi Szokolszky-zárda, majd Gabrovo, a bolgár Manchester s másfélnapi pihenés után Trnovo a régi koronázó város. A Jantra festői sziklavölgye, a mozgó tábor utolsó szakasza volt. Szófia modern szálloda élete volt még csak hátra. Gál Endre magyar származású bolgár cserkésztiszt volt itt a vezető. Az európai kényelmű város már nem jelentett ujat. Inkább a vidék, a kies fekvésű Bojana fürdő a XIII. századból származó templomával, a 30 méteres vízesés és a Witosa hegység 2000 méter magas hegycsúcsa. 5 nap múlva már az Iszker völgyében voltunk, Vidin török várát látogattuk meg, azután ismét a gyönyörű Alduna, Belgrád városa következett s augusztus 19-én