Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

CALDERON ÉS SHAKESPEARE. A görögöknél, a középkori európai népeknél is, a dráma a vallási kultusszal szoros kapcsolatban fejlődött. S így indul meg egyik úton az egyházi dráma, a másik úton pedig a világi dráma, amely még két forrásból táplálkozik. Az egyik a nép játékos hajlama, a másik a pogány vallás oly elemei, amelyek hasonló külsőségüknél fogva találkoznak az új vallás drámai tényezőivel. Ahol ezeket a nyomokat nem találjuk, megakad a dráma fejlődése. Az angol királyi udvar az egyházi drámától független színjátékot is ismer (ludi domini regis), a németországi „Fastnachspiel"-nek semmi kapcsolata sincs az egyházi böjttel. Olaszországban már a XlII-ik század második felében világi színjátszó társulatok keletkeznek. A spanyol színpad az egyetlen, amelyen az egyházi színjáték nyomán tisztán katolikus szellemű dráma keletkezik.

1 Természetesen a világi énekesek itt is érvényesülnek, de X. Alfons intézményüket korlátok közé szorítja. így tehát az egyházi színjátékok azaz „Autós sacramentales"-ek mellett fejlődésnek indulnak a „Comedias humanas"-ok is, de ezek távolról sem hasonlítanak a német, illetőleg az angol népies színjátékokhoz. Megjegyzendő, hogy ezekben a középkorú spanyol világi tárgyú darabokban, a víg és komoly elem nem vált soha teljesen széjjel, mind a kettőt megtűrte egymás mellett a katolikus egyház. Tehát, míg a tulajdonképeni fejlődést a klasszikus tudományok újraébredésétől, azaz a renaissancetól számítják, addig a spanyoloknál a misztériumok és moralitások fejlődnek tovább. Az épülésre szánt elem a célnak megfelelően mindig előnyben volt a művészivel szemben. E mellőzött művészi elem kifejlődését a többi európai népeknél megakadályozta a hitújítás egyházpolitikai forradalma, amely törzsét és virágát egy csapással megsemmisítette még mielőtt klaszszikus színvonalra emelkedhetett volna. Angliában, Németországban és Hollandiában az ősi misztériumokat beszüntették, mivel katolikus propagandát láttak bennük. Franciaországban és Olaszországban pedig vallásos tartózkodásukban és felsőbb rendeletre hagyták abba az ősi misztériumok előadását. Az a biblikus dráma, amelyet Luther és követői helyükbe szándékoztak ültetni, nem vált be, mert a hitújítással járó fejetlenség mindent a vitatkozással megfertőzve a költészet és irodalmi ízlés legmélyebb sülyedését vonta maga után.

2 Csupán Spanyolországban fejlődhetett a dráma középkori alapon nyugodtan tovább és Luther halála után egy teljes századdal Calderonban érte el teljes klasszikus tökélyét. (1600—1681.) 1 Heinrich Gusztáv: Egyetemes irodalomtörténet II. k. Becker F. A. A spanyolok. Budapest, 1905. 643-748. 1. 2 Baumgartner A. ; Geschichte der Weltliteratur B. IV. 1905.