Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

33 talában a spanyol darabokat mindig szívesen játszották. Nagyon szerette a spanyol szerepeket Szigligeti. A Nemzeti Múzeumban lévő Fáncsyféle gyűjtemény színlapjai után Szigligeti a következő fontosabb szerepeket adta: „Az élet álom" 1836. december 12. (Astolf Arragóniai herceg); 1838. ápr. 28. (Vezér), 1842. szept 15. (Astolf). A Zalamei biró 1842, szept. 30. (Jüan) és dec. 19-én; Moreto Donna Diana 1836. júl. 18. (Caesar), 1837. nov. 3. 1839. máj. 7. 1841. okt. 1. Zedlitz báró Szevilla csillaga 1839. jan. 28. (Don Arias), febr. 6, aug. 9, dec. 5. Don Angelo de Saavedra : Don Alvaro 1842. ápr. 6. (Prevoste). Feltűnő, hogy Szigligeti mindig közepes szerepeket játszik.

1 Prevoste szerepe nagyon gyenge lehetett, de inkább a tárgy silánysága az oka. Az Athenaeum (1842. 783 1.) jól írja, hogy „színészeink mind igen iparkodtak, de kevésre birtak menni, mert ahol nincs valami, onnan a valamit nem is lehet kicsikarni." Ha a költő nem hozott cselekvényt drámájába, a színész bármennyire izzadjon is, még sem tud a darabba cselekvényt vinni. Valóban érthetetlen, hogy lehetett egy ismeretlen és harmadrendű költő silány művét színre hozni. Helyesen folytatja tovább a kritikus : „Remélem, midőn spanyol művek mintákul tűzetnek ki, magyar drámaíróinknak a mai mű nem értetik közéjük." A fordító Földváry Ferenc kir. táblabíró volt, később alispán, aki Benkő szerint még a „Különös történet"-et fordította. Gaal József fordítása révén ismeri a magyar színpad még Calderon „El galan Fantasma — A kisértet" című művet (német átdolgozás). A mintakép nem ismeretes előttünk, mivel nem jelent meg nyomtatásban és a kézirat valószínűleg elveszett. A tárgya rokon Calderon „La dama Duende" és Tirso „Amar por senas" című munkájával, csakhogy itt egy földalatti folyosó az eszköz, amelynek segítségével egy holtnak hitt szerelmes imádotljának házába bekerül. A csalás felfedezését egy ideig azzal titkolják, hogy a ház lakóiban a szellemektől való félelmét keltik fel. A valószínűség szerint Gaal Schmidt Vilma bécsi Calderon kiadását használta, amely 1825—30. jelent meg 5 kötetben. Ez természetesen csak feltevés, amig Gaal kézirata minden kételyt el nem oszlat. Korán ismerte meg a magyar színpad Calderon egyik leghíresebb történeti színművét „La hija del aire." Nem az eredetit, hanem Raupach Ernő „Die Tochter der Luft" c. átdolgozását. Ez Berlinben 1826. augusztus havában kerül a színpadra, nálunk azonban „Semiramis, a Levegőég leánya" címen 1983. május 9-én Pozsonyban. 1834. február 27-én „Semiramis, az Eg leánya myth. harc. j. 5 felvonás" címen Kis János fordításában adják Budán. Az előadásról bővebbet nem tudunk. Ismerte a magyar színpad Calderon „El medico de su honra" c. házasságtörő drámáját — Saját becsületének orvosa — címen Beksics Gusztávtól (1886.). Beksics, aki különben Kemény Zsigmond báró titkára volt, nem teljesítette a Kisfaludy társaság által kivánt pótlásokat. Az eredetinek nyakatekert kultiz1 Szigligeti Ede, A régi magyar színészek Budán. 1833 -37. Budapesti Közlöny 1868. évi. 150., 165., 171., 177. szám. (Sok az életrajz benne.) Kiegészítése a Fővárosi Lapok 1873. 86. és 93. szám. 3