Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

8 szűnt. Bizonyos nyugtalanság tapasztalható a játékrendben s ezzel bevonult a franciás ízlés, bár Calderon és Lope szelleme továbbra is kísértette az embereket. S ha most végig tekintünk a bécsi hiszpanizmus fejlődésmenetén, csodálkozva vehetjük észre, hogy ugyanaz a fejlődésfolyamat ment végbe Grillparzer lelkében. A fiatal költő bálványa Calderon, a férfikorának Lope de Vega. Calderon a spanyol irodalom Schillere, Lope pedig Goetheje. (Grillparzer kijelentése.) Amint az ifjú Schiller az ideális költészetért rajong, a férfikor pedig Goethe realisztikus nyugodt költészetét kedveli, úgy Grillparzer is eleinte Calderon tanítványa, akárcsak a XlX-ik század első három évtizede. De jönnek az 1840-es évek és Grillparzer férfikora. „Der grossartige Manierist" eltűnik és feltűnik Lope de Vega, „der Naturmaler." Lelkesedve kiált fel most már: „Lope ist die Natúr selbst." Osszefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a hiszpanizmus fogalma alatt több kulturális, történeti, irodalmi és részben művészeti elem vegyülékét értjük, amely szerves egésszé a bécsi romantika konyhájában gyúródott. A barokk-kultura, a jezuitizmus és a dinasztia hátterül szolgálnak ennek a szellemi áramlatnak. Calderon miszticizmusa és Hormayr nacionalizmusa megszerezte az egyház és cenzúra támogatását és így egy hivatalos irodalmi mozgalom keletkezett, melynek gyökerei az osztrák nép évszázados neveltetésének jellegzetes képét adják. Lopet Calderon ellensúlyozása teremtette meg. Ennek egyik oka a spanyol komédia költészetének az osztrák szellemmel való találkozása, a másik a liberálisabb szellők lengedezése, amely a felvilágosodott Grillparzerben diadalmaskodik. A hiszpanizmus mint szellemi irányzat benne üli fényes győzelmét. A hiszpanizmus tehát egy folyton alakuló folyamat, amely elsekélyesedett s talán hirtelen el is tűnt volna akárcsak Németországban, ha Grillparzer Lope üde szellemét magába szíva, egészséges tartalommal nem frissíti fel és a germán világnézethez bámulatosan nem idomítja. Magyarországra, különösen a katholikus Dunántúlra, amely a német Ausztriával egy művelődési területet alkot, is eljutottak a hiszpanizmus szellemi szálai.

1 A kath. magyarság számára Bécs volt a nyugati kultúra gyüjtőmedencéje. Ausztria olasz-barokk műveltsége, már Faludinál, Zrínyinél és Amadé Lászlónál kísért. Ez utóbbit követi Kreskay Imre. Baróti Szabó Dávid Rauch osztrák jezsuita után indul, Rájnis Leobenben szerepel, Révai barátja Denis, Gvadányi Falusi nótáriusa Richter felé irányít bennünket, Dugonics és Gaal György forrásai Bécsben keresendők. Amikor pedig Napoleon 1809-ben Bécs felé közeledett, az udvar és az irók nagy része Pestre menekült. A magyarság iránt az érdeklődés felébred, Hormayr a magyar történelemnek széles teret ád már. Szóval a közeledés egyre melegebb lesz.

2 Bécsi színdarabok végig járják a magyar színpadokat és az osztrák romantika átcsap a Lajtán túl magyar földre. 1 Farkas Gyula : A magyar romantika. Budapest, 1930. s Bleyer Jakab: Hazánk és a német philologia a XIX. sz. elején. Budapest, 1910.