Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

22 világnézetének megfelelően elfelejtesse a darab forrását és hazáját. Magyar címe „A kolduló deák, vagy az Égi háború" vígjáték két felvonásban, fordította Ungváry János mérnök (csak kéziratban van meg). Ez Rádayval és Kazinczyval megalapította az első magyar színjátszó társaságot (1763. november 28. Losonc, 1807. október 10. Erdőd). 1704. október 22-én adták Schrödernek „Lassú víz partot mos" című 4 felvonásos darabját Kelemen László fordításában. Ez tulajdonképen az első magyar Cervantes előadás. (El Casiamento enganoso.) Egyszerű fordítása a német darabnak, melyet hazánkban a német színpadokon 1786. óta állandóan adnak. A magyar közönség is nagyon megszerette Cervantes e pajkos darabját. Molnár János fordításában 1808. augusztus 5-én adták először, attól kezdve minden évben egyszer 1812-ig. Összesen tehát ötször. 1833-ban felújítják, de már elfelejtik Schröder nevét és Ziegler Jánosét teszik helyébe a színlapon. 1836-ban ismét kétszer adják. Visszatérve Calderonra, nem hallgathatjuk el, hogy a XVIIl-ik század végén már egyik vígjátékát is előadták. Tudjuk ezt pedig a Magyar Országos Levéltár egyik aktacsomójából. Calderon nevét ugyanis 1795. március 7-én a cenzúrának egyik benyújtott példáján idézik. A fordító nevének említése nélkül így szól az erre vonatkozó rész: „Nagy zűrzavar, vígjáték 3 felvonásban, Don P. Calderon de la Barca spanyol darabja nyomán magyarra fordíttatott." (Bayernél „tsupa zűrzavar" Rethaller cenzori jelentése alapján.) Ez a névtelen magyar fordítás valószínűleg egy szintén névtelen német fordítás alapján készülhetett, amelynek szövege a magyaréval egyezik: „Verwirrung über Verwirrung; ein Lustspiel in drey Aufzügen nach dem Span. des Don. P. Calderon de la Barca." Ez nem más, mint a már többször említett „El escondido y la tapada" c. komédia átültetése.

1 Német színpadon 1794. március 2-án adták először, nem sokára rá magyar nyelven is színre került volna, ha a színtársulat anyagi zavarok miatt a fővárost elhagyni nem kényszerül 1796. husvétje után. A társulat egyik tagja biztosan magával a sugókönyvet és ennek a körülménynek köszönhetjük, hogy az első egyetlen előadásnak színlapja fennmaradt. Kolozsvárott 1804. október 4-én adtak elő és „Uj vígjáték"-nak hirdették. A környezet magyar lett volna. A személyek átlag fajmagyarok. A színlapon se szerzőt, se fordítót nem találunk. Habár a társaság legjobb erői működtek közre az első előadáson, állandó sikert aratni, Calderon eme közismert vígjátéka a magyar színpadon nem tudott. A hibát tehát a fordításban kell keresnünk, amely nem leheteít sikeres átdolgozás. Látjuk tehát, hogy a XVlII-ik század második felében német földön át Calderon is eljut hozzánk. Az átrétegződés a XÍX-ik század hetvenes évéig tart, amidőn Győry Vilmos a német közvetítés mellőzésével eredetiből fordít. 1796. április 10-én a magyar színtársulat végleg feloszlott. Amit Kelemen László oly kitartóan épített, romokban hevert. 1796. június 4-én 1 Neue Schauspiele c. gyűjteményben meg is jelent Pozsony és Leipzig II. k. 1779. I.