Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

13 hagy ön kedveli a spanyolokat. Ignez de Castrot a spanyol, illetőleg a portugál történelemből meríti. A portugál Domingo dos Reiz Quita (1725— 1778.) és Manael de Figueiredo (1725—1801.) dolgozzák fel, majd a francia Aníoine Hondar de la Motte (1671—1723.) foglalkozik vele „Inés de Castro" címen.

1 Ha Sodenre a forma és a spanyol világ nem hatott is, közvetve mégis eredeti spanyol és portugál sajátságok vehetők észre művein. Cervantes novelláit már 5 évvel előbb fordítja. 1820-ban kiadja az az első Lope de Vega fordítást. E gyenge munka azonban észrevétlen maradt. 1790-ben kétszer adják elő. Első előadás 1730. szeptember 29-én. Ez is mutatja német színházunk színvonalát, hogy 5—6 évvel később már nálunk is adják. Lehetséges, hogy Bretzner „Das öffentliche Geheimniss" című vígjátéka Calderon utánzás. Bretzner amúgy is fordított spanyolból. (1789. X/10. négyszer.) 1790-ben adták kétszer Brandesnek „Rachel die schöne Jüdin" c. 5 felvonásos tragédiáját. Magát a tárgyat részletesen nem ismerjük, de feldolgozta Garcia de la Huerta y Munoz (1734—1787.) is francia minta alapján. Tárgya ugyanolyan mint „Inés de Castro"-é. Brandes amúgy a Lessing iskola híve volt. Első előadás 1790. szeptember 1-én. Műsoron van a szokásos Don Jüan is, de kétféle átdolgozásban, mint színmű (1789. VI/28. háromszor) s mint tragédia (1790. VI/13. kétszer). Tehát az 1789—90-iki műsoron 6 spanyol átdolgozás szerepel 18 előadásban. Mindkét esztendőre nézve azonban a műsor csak húsvéttól fogva van meg az illető zsebkönyvekben. Tehát lehetséges, hogy az elsoroltakon kívül is szerepel valamilyen nem ismert darab. 1790-ben nagy változás történik. Tuschl elveszti bérletét s helyébe Unwerth Emánuel birodalmi gróf kerül, aki alatt a német színészet fénykorát üli. Stefanie leszorul a műsorról s helyébe már a Burgtheaterben is visszahelyezett lovagdrámák szerepelnek és Ziegler érzelmes színjátékai (Rührstücke) Unwerth gróffal tűnik fel Kotzebue is 1790-ben, aki évenkint mindig nagyobb közkedveltségre tesz szert. 1763-tól Busch Eugén kerül a színügyek élére, alatta a külső fény kápráztatja a közönséget. Óriási ruhatár, színpadi gépezetek csalogatják a közönséget a színházba. A színészek másodrendű elemekké lesznek. A külső kiállítás fénye és pompája óriási költségbe került, ami Busch anyagi bukását vonta maga után. A zilált pénzügyek rendezését ismét Tuschlra bizzák (1799.), magára a színügyre azonban Eszterházy József gróf ügyel fel, ki a helytartótanácsban a színiügyek élén állott. 1800-ban, mivel a vállalat átvételére alkalmas egyén nem akadt, Cibulka karmesternek és Jandl drámai rendezőnek engedték át a színházak bérletét, hasonló feltételekkel, mint ahogyan Busch átvette. A színházak új szervezetet kapnak. A műsor a réginek a folytatása. A bécsi népszínpadok befolyása folytatódik, azonkívül a francia opera és a Hensler1 Kreisler K. Der Inez de Castro-Stoff im romanischen und germ. besonders im deutschen Drama Kremsier 1908—9. gr. Julius v. Soden als Dramatiker Hachtmann O. Göttinger (1902.).